Mérsékelt habzású illiberalizmus, tiraszpoli robbantások, Kofola és béke

Jó reggelt! A francia elnökválasztással és a szlovén parlamenti választással Techet Péter foglalkozott már a tegnapi különkiadásban, ma inkább keletebbre nézünk. Szerbiába, Lengyelországba, Moldovába és még annál is tovább. Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

Rejtélyes orosz gép landolt Belgrádban, uniós légtéren haladt keresztül

A szerb sajtó napok óta azt találgatja, milyen célból repülhette át a NATO- és EU-tag Bulgária légterét egy vasárnap reggel Szocsiból Belgrádba tartó orosz állami repülőgép, az ugyanis nem szerepel a belgrádi repülőtér honlapján, csak lelkes Flightradar-követők szúrták ki. Az N1 tévé szerint ugyanilyen gépekkel evakuálták a háború megkezdésekor az orosz diplomáciai személyzetet Ukrajnából, és maga Vlagyimir Putyin is egy ilyennel érkezett 2019-ben a szerb fővárosba, egyszerre hárommal, hogy ne lehessen pontosan tudni, melyikben van az orosz elnök.

A rengeteg uniós szankció ellenére az orosz gép megtehette, hogy belépjen a bolgár légtérbe: az orosz légitársaságoknak ugyan tilos ezt megtennie, de orosz állami gépek humanitárius és diplomáciai céllal átrepülhetnek az EU országai fölött. A kérdés tehát az, hogy ez a gép pontosan mit is csinált abban a Belgrádban, amelyben a hírek szerint most dől el, hogy nyugat- vagy keletpárti kormány alakul. Hivatalos magyarázat továbbra sincs, a Kreml-szóvivő tegnapi nyilatkozata alapján a legvalószínűbb az, hogy mivel Horvátország április 25-ig adott határidőt az orosz diplomatáknak a távozásra, azok valamiért Belgrádon keresztül repültek haza.

Ha már légtér: Tusk a Paksra érkező orosz fűtőanyagot blokkolná

Az ukrajnai háború kapcsán Lengyelországban tovább folytatódik az odamondási verseny a nemzeti-konzervatív kormánypártok és a jobboldali-liberális ellenzék között: újabban a Donald Tusk vezette ellenzék azzal próbál fogást találni a kormánypártokon, hogy azok még mindig túl puhányak az oroszokkal a szankciók ügyében. A jobbközép Polgári Platform most arra próbálja rávenni a kormányt, hogy Lengyelország még az Oroszországból a paksi atomerőműbe szállított nukleáris fűtőanyagot se engedje át a légterén. Hiába zárta le ugyanis Varsó (majd rövidesen az egész Európai Unió) az orosz invázió kezdete után a légterét az orosz gépek előtt, az uniós szabályozás hagyott bizonyos kivételeket. Így történhetett, hogy a magyar külügy kérésére Varsó négyszer is – április 5-én, 10-én, 19-én és 24-én – is átengedte a Paksra fűtőanyagot szállító orosz gépet Lengyelország felett.

Így történt, hogy az Orbánnal amúgy sem finomkodó Donald Tusk hétfőn le is csapta a magas labdát és követelte, hogy a lengyel kormány „vegye komolyan a szankciókkal kapcsolatos kérdéseket”, hiszen a lengyel légtér „a szankciók ellenére nukleáris fűtőanyag-szállítás céljából nyitva áll Putyin legközelebbi szövetségese, Orbán előtt”. Tusk pártjának képviselője, Michał Szczerba bővebben is kifakadt:

szerinte Varsó semmit nem kap Budapesttől az orosz szállítmányok átengedéséért cserébe, hiszen Magyarország továbbra sem engedélyezte, hogy a területén át katonai szállítmányok haladjanak Ukrajnába.

Arra persze vajmi kevés esély van, hogy Tuskék követelése meg is valósuljon: mint az a magyar külügy a lengyeleknek küldött kérelmeiben is áll, a fűtőanyag-transzport esetében különleges szállítmányokról van szó, melyek a paksi atomerőmű biztonságos működését és a magyar fogyasztók energiabiztonságát szavatolják. (IG)

Kész a Szeged-Szabadka-vasút szerbiai szakasza, a magyar félre várnak

Majd’ fél évvel a 2022. novemberi határidő előtt a Mészáros Lőrinc cégénél jelentősen olcsóbban dolgozó orosz kivitelező elkészült Szerbia a Szabadkát Szegeddel összekötő, részben az autópálya mellett haladó vasút építési munkálataival, így már csak Magyarországnak kell befejeznie a munkálatokat ahhoz, hogy az ígért 120 km/h-s sebességgel, 40 perc alatt meg lehessen tenni a két város közti távot, ami most alsó hangon egy óra autóval, busszal másfél. A cél az, hogy valahogy úgy oldják meg a járat közlekedését, hogy a határellenőrzés ne vegyen el menetidőt, de hogy ez pontosan hogyan fog történni, még nem tudni. Jó példát a bázeli vasútállomás mutathat: ott a külföldre induló járatokra való felszállás előtt kell átesni a határ- és vámellenőrzésen, igaz, Bázel eleve a svájci-német-francia hármashatár mellett fekszik, míg a szerb-magyar határig mind Szabadkáról, mind Szegedről van pár (egyébként felújított) megállója a magyar EU-tagság óta fontos csempészútvonalnak minősülő, majd 2015-ben, a menekültválság kellős közepén beszüntetett forgalmú vasútnak.