Mit is sikerült valójában lelepleznie a kormánymédiának?

Jó reggelt, őrületes témáink vannak a kampánystart előtti utolsó hétre!

• Elmondjuk, miért szemfényvesztés a védettségi igazolvány oltottságivá történő átalakítása, pláne a kétszer oltottak kártyája lejárati idejének későbbre tolása.

• Elmeséljük, mennyi igazság van a média, a civil szervezetek és a politika határterületéről származó, a Magyar Nemzet által sorosozásként megszellőztetett, furcsa módon keletkezett beszélgetésekben.

• Találtunk egy meglepően jófej magyar állami céget.

• És híreket is mondunk: Románia, Szerbia, Horvátország, Csehország.

Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

Megvan, ki vállalta magára a biztos bukást Vučić szerb elnök ellen

Két hónappal a választás előtt végül csak kiderült: a szerb hadsereg korábbi vezérkari főnöke, Zdravko Ponoš lesz a regnáló elnök kihívója április 3-án, mögötte sorakozott ugyanis fel az ellenzéki pártok nagyrésze. Az 59 éves, Kninben született exkatona klasszikus nyugatpárti ellenzéki káder, minden fontos szereplővel dolgozott együtt.

A sereg élére Szerbia utolsó baloldali elnöke, az államfőséggel két ciklus után még most is kacérkodó, jelenleg a politikai felszínen maradás érdekében egy nem túl releváns szociáldemokrata pártot vezető Boris Tadić nevezte ki 2006-ban, majd miután 2008-ban összeveszett a védelmi miniszterrel, leváltották. Ezt követően a katonai pályát otthagyva a politikába váltott, az ENSZ-közgyűlés akkori elnökének, a volt szerb külügyminiszter Vuk Jeremićnek a kabinetfőnöke lett. Az illető ma a jobbközép Néppártot vezeti, ez a centrista szerb ellenzéki összefogás egyik oszlopos tagja, ennek Ponoš is az egyik alapítója volt. Ő volt az egyik első hangoztatója annak, hogy az ellenzék bojkottálja a 2020-as választást, és eleve kifejezetten összefogáspárti szólamokat hangoztatott. A Néppártnak egészen tavaly év végéig volt az alelnöke, akkor azonban összeveszett a pártelnök Jeremić-tyel, korábbi főnökével.

Jeremić hiúságának kifejezetten ártott ugyanis, hogy az ellenzék legbefolyásosabb politikusa, a korábbi belgrádi főpolgármester, a milliárdos Dragan Đilas Ponošt ajánlotta közös ellenzéki elnökjelöltnek, nem pedig őt, aki 2017-ben független jelöltként épp hogy 5%-ot tudott összeszedni. Hetek tárgyalásai kellettek ahhoz, hogy a sokáig habozó Jeremić és pártja is beálljon végül saját párttagjuk, a volt vezérkari főnök elnökjelöltsége mögé. A jelöltsége nem meglepő, miután a szerbek kifejezetten szeretik katonáikat és tábornokaikat: a kormánypárti propaganda már akkor rászállt őt a (délszláv háborúban Szerbiát bombázó) NATO egyik helyi exparancsnokaként beállító lejárató cikkekkel, amikor még csak felmerült, hogy egyáltalán elindulhat.

Ha lesz második forduló, az Ponoš számára már felér egy kisebb győzelemmel.

Románia: A cél az, hogy áprilisra helyreállítsák a normalitást

Noha csak hipotézisként, nem ígéretként beszélt róla, a román egészségügyminiszter arról beszélt egy vasárnap esti tévéműsorban, hogy miután tárgyalt a fél román gazdasági elittel, úgy számol: március végére, április végére helyreáll kulturális, gazdasági és társadalmi téren is a rend, azaz nem kell semmiféle védettségi papírt mutogatni sehol, és eltörölnék az egészségügyi veszélyhelyzetet is, ami a különböző szigorítások jogalapját jelenti. A határátlépésről azt mondta: ahhoz még kellhet az uniós zöldigazolvány egészen addig, amíg azt az EU erőlteti.

Románia egyetlen nyugatos ellenzéki pártja kicsinálja önmagát

Miközben a két korrupt nagy párt összeállt közösen, a román elit örök kedvenc koalíciós partnerével, a budapesti kormány felé is hidat jelentő RMDSZ-szel együtt elmutyizni az uniós covidhelyreállítási alapból származó pénzeket, a korrupt politikusok elleni populista kampányairól ismertté vált jobbközép-liberális USR-nak soha jobb alkalma nem lett volna arra, hogy nagyobbra nőjön, mivel a másik ellenzéki párt a már az esetleges európai szélsőjobboldali partnerei számára is szalonképtelen AUR (viccen kívül, az elnöküket a legutóbbi madridi találkozóra el se hívták, ám ő mégis elment, és úgy kellett kikísérnie őt a biztonságiaknak a rendezvényről).

Ehhez képest a 2020 decemberében még 16%-ot elért párt támogatottsága éppen, hogy elvegetál 10% környékén, elnöküket pedig belső hatalmi harcokban épp tegnap végezték ki. Az EU-biztosból magának román technokrata miniszterelnökként valamiféle pártok felett álló, tiszta politikusi imidzset építő Dacian Cioloș nagyjából úgy bukott meg a politikában, mint Bajnai Gordon, vagy talán még nála is bénábban. Bajnai zöldmezős beruházásként épített fel egy liberális pártot a személye köré, majd kormányfői múltja által predesztinált közös ellenzéki miniszterelnökjelölt-aspiránsként (Bajnai: Egy év múlva miniszterelnök leszek; Dull Szabolcs 2013-as Origo-interjúja örök klasszikus már a címe miatt is) passzolta le végül Orbán 2014-es kihívójának szerepét annak az MSZP-s Mesterházy Attilának, akit 2022-re saját pártja is már kínosnak tart.

Cioloș tragédiája az, hogy mindössze négy hónappal ezelőtt mondott le az amúgy nem túl befolyásos Európai Parlament egyik legbefolyásosabb és a brüsszeli buborékban az egyik legmenőbbnek számító posztjáról, a macronista-progresszív Renew Europe frakcióvezetéséről, hogy átvegye Bukarestben az USR irányítását. Hogy mit hitt, nem tudom, mindenesetre az őszi elnökválasztáson hajszál híján alulmaradó exelnök Dan Barna emberei módszeresen kicsinálták és akadályozták szinte minden tervében és elképzelésében, amiben tudták: az exkormányfő pedig nem a füstös bukaresti dohányzókhoz, hanem az elegáns brüsszeli fogadásokhoz volt szokva, dealek, taktikázás és hátbaszúrás helyett ugyanis az egyenes utat járva lemondott az USR éléről. Hogy azért, hogy a valamennyire még meglévő tisztakezű outsider imidzse bevigye 2024-ben az elnöki palotába, vagy mert azt hitte, a párt majd könyörögni fog neki, hogy maradjon, nem tudni. A román politikában egyik sem lenne meglepő.

Holnaptól Magyarországgá válik Csehország is kocsmaügyben

Ahogy múlt héten jósoltuk: miután a cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság megsemmisítette az ún. védettségen alapuló diszkriminációt lehetővé tevő rendeletet, a kormány rögtön egy napra rá úgy tett, mintha maga döntött volna arról, hogy holnaptól, azaz február 9. szerdától bárki bemehet akármilyen vendéglátóhelyre (étteremben, kocsmába, hotelbe) anélkül, hogy mutogatnia kellene kutyás fotókat, videókölcsönző-tagságit vagy mobilos QR-kódokat. Vagyis igazából nem tett semmit, egyszerűen elfogadta a független bíróság döntését, és nem tesz keresztbe senkinek.