Olasz balos játszmák, Prága ősszel, irány Bosznia

Jó reggelt, azt adjuk ma, ami a címben is szerepel. Jó olvasást!

---

Ha megvéded Izraelt, transzfóbia miatt kell lemondanod

Múlt héten lemondásra kényszerült a toszkán Livorno kikötőváros baloldali kulturális tanácsnoka, Simone Lenzi. A neves zenész visszalépése önmagában persze nem lenne több egy lokális jelentőségű hírnél. Az ok – és különösen a történet kronológiája – azonban sokat elárul a mai olasz baloldalról, amelynek kánonját a Putyin- és palesztinpártiság mellett sajátos módon az identitáspolitika alkotja, mintha Putyin vagy a Hamasz identitáspolitikailag különösebben érzékenyek lennének.

Lenzinek hivatalosan azért kellett lemondania, mert idén tavasszal egy Twitter-posztban bírálta a velencei biennále egyik szobrát, amely felirata szerint „egy nőt“ ábrázol, a testen az egyetlen nemi jelleg azonban egy férfi pénisz volt. Jade Guanaro Kuriki-Olivo szobrát a Lenzi így kommentálta áprilisban: „A Velencei Biennálén azt tudatják velünk, hogy a nőnek lényegileg farka van. És nem, nem arról van szó, hogy felháborodott burzsoák lennénk. Pusztán burzsoá módon halálosan unjuk már ezt az agymosást, ezt az unalmas kiszámíthatóságot, ezt az egész prédikálást.”

A főleg a baloldalt megosztó ismert vitáról van tehát szó: feladata-e feminizmusnak a biológiai nő jogainak védelme, vagy pedig a nő fogalmának tetszőleges kiterjesztése, mintegy a nőiséget az egyén identitásválasztásának nyilvánítva? A vita (mindkét oldalon) tényleg halálosan unalmas, Lenzi kommentárja se volt sem érdekes, sem különösebben botrányos. És eleve fél éve történt az egész, akkor nem lett belőle nagyobb botrány.

De mi történt április óta, hogy az olasz baloldali közélet hirtelen felfedezte Lenziben a transzfóbot és végül visszalépésre kényszerítette? Mert Lenzinek voltak más tettei és kommentárjai is, amelyeket a transzfóbia vádjának elővételével lehetett most megtorolni.

Nézzük hát Lenzi valódi bűnlajstromát!

Még tavaly áprilisban a politikus Livorno kulturális tanácsnokaként megakadályozta, hogy egy neves putyinista olasz geopolitikai elemző, Alessandro Orsini professzor előadást tartson a városi színházban „Ukrajna – a nemzetközi politika kritikája” címmel, amelyben – mint korábbi hasonló előadásaiban – alapvetően az orosz álláspontot védelmezte volna. Amikor a hagyományosan oroszpárti grillóista Öt Csillag Mozgalom egyik helyi képviselője Lenzit felelősségre vonta emiatt, az akkori kulturális tanácsnok nyíltan kimondta, hogy szerinte Orsini „Putyin propagandistája”, azaz „nem sajnálom, hogy nem szerepelhet a színházunkban”.

Orsini professzor amúgy maga is közel áll az Öt Csillag Mozgalomhoz, a grillóista mozgalom balszárnyát képviselő Il Fatto Quotidiano napilap publicistája. Lenzi pedig egy másik ügyben éppen ezen újságnak szólt be, valóban nagyon durva stílusban. Már korábban is a lapot egyszerűen „Fatto putiniano”-nak nevezte át. Idén októberben az verte ki Lenzinél a biztosítékot, hogy

az Il Fatto Quotidiano keményen Izrael-ellenes, sokak szerint már egyenesen antiszemita karitikatúrákat közölt október 7-ére emlékezve. Lenzi ezért a lapot „pöcegödörnek” nevezte: „Be van hűtve már a pezsgő arra a napra, amikor a pénzügyi adósságaiba merülve bezárul az Il Fatto Quotidiano pöcegödre”, szerinte az újság „az erkölcsi alávalóság laboratóriuma”.

Lenzi szerint a baloldali lap rasszista, és csodálkozott, hogy az erre annyira érzékeny olasz baloldalt nem zavarja a rasszizmus, ha az nem az arabok, hanem a zsidók ellen irányul. Lenzi megjegyzéseire azonnal visszalőtt az Öt Csillag Mozgalom, amelynek livornói képviselője „gyűlöletkampánnyal” vádolta meg Lenzit és azonnali lemondásra szólította fel. Lenzi azonban megerősítette, hogy nagyon örülne, ha végre megszűnne az újság, és hozzátette: ez a véleménye, és elvárja, hogy tolerálják az ő álláspontját is.

Miért van ennyi putyinista Olaszországban?

Lenzi tehát főleg azért állt már eddig is a baloldal egy jelentős részének, főleg az Öt Csillagnak a kereszttüzében, mert antiputyinista és Izrael-párti véleményeket fogalmazott meg. Mindez az olasz baloldalon valóban kisebbségi vélemény, noha Lenzi maga is baloldali politikus, művész.