Romániai válság, függetlenedő Grönland, fluid állampolgárság

Jó reggelt, mindenféle érdemi beköszönő helyett jöjjön is rögtön a mai menü:

• Demokrácia-e még Románia és miféle, azaz mi történik ott, ahol az első elnökválasztás győztesét eltiltották az indulástól? Barabás T. Jánost kérdeztük.

• Itt az Alaptörvény 15. módosítása: Bakó Bea megírta, mennyire putyinizálódunk.

• Grönland választott: mennyire örülhet Trump, Dánia és a függetlenség ügye? A nálunk nemrég az Északi-sarkvidékről hosszan író Papp Zsanett Gréta elemez.

• Kell-e meneküljön Milorad Dodik Boszniából? Hogyan készül a szerb hatalom és az ellene tüntető egyetemisták a végső leszámolás nagy napjára? Bukovics Martin foglalta össze, mi minden történik tőlünk délre, a szerb világban.

---

Georgescu csak a tünet, de mi az ok?

Călin Georgescut, a tavalyi megsemmisített elnökválasztás győztesét eltiltotta a román választási iroda, majd a jelölt fellebbezését elutasítva az alkotmánybíróság is attól, hogy ismét induljon, mindezt arra alapozva, hogy a tavalyi választás során számtalan jogszabályt nem tartott be, ezért ha most engednék indulni, azzal a tavalyi eredményt megsemmisítő AB-döntést vennék semmibe, plusz eleve állam- és demokráciaellenes kijelentései és tettei voltak, egy embere lázadást szervezett, ő maga a két világháború közötti fasisztákat dicsőítette. Ugyan a döntés után voltak Bukarestben kisebb rendbontások, a helyzet lecsillapodott és az eddig Georgescut támogató szélsőjobbos tábor is összeült. A láthatóan felszabadult politikus jelenlétében kitalálták, ki lesz a közös jelöltjük: a legnagyobb szélsőjobbos párt, az AUR elnöke, George Simion, aki legutóbb 13,9%-ot ért csak el, negyedikként befutva. A romániai fejleményekről Barabás T. János kolozsvári születésű, korábban Bukarestben és Chişinăuban is szolgáló egykori diplomatát, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjét kérdeztük.

Georgescura várva: a képen az van, amikor a román újságírók nagyrésze arra vár, hogy a 2024. november 24-i azóta megsemmisített első fordulót követően életében először megpillanthassa az addig sokuk számára ismeretlen Călin Georgescut, aki egy Bukaresttől 30 kilométerre lévő házhoz hívta őket. Fotó: Bukovics Martin, 2024

J. D. Vance amerikai alelnök is felhozta negatív példaként Romániát, Elon Musk, az amerikai elnök egy fontos embere is rendre védelmébe veszi Georgescut. Mennyire demokrácia az a rendszer, ahol először megsemmisítenek egy elnökválasztást, majd annak győztesét eltiltják az indulástól?

Ezeket a kijelentéseket nem szabad túlbecsülni. Az amerikai vezetés nem szereti Georgescut, eszközként használja az EU-val való politikai vitája során. Világszerte, de főleg Európában dúl egy információs háború, aminek vannak szabályai. Rendkívül manipuláltak a hírek, mindenki igyekszik a maga érdekei szerint retorikai bombákkal tematizálni a közbeszédet – az egyik szabály ugyanis az, hogy az van előnyben az információs háborúban, aki tud tematizálni. Ez egy politikai technika. Nyugati sztenderdek, normák szerinti demokrácia van, különben sem EU-, sem NATO-tag nem lenne Románia: szabadok a választások, van alkotmány, a törvényeket betartják.

Mégis, mi romlott el Romániában, hogy ott tart az ország mára, ahol?

1990 óta fokozatosan teret nyertek a titkosszolgálatok a társadalom minden szintjén, ami miatt nagyon torz politikai és gazdasági rendszer alakult ki, nagy országos érdekcsoportokkal az élen. Először megalakultak azok a bankok, amelyekbe beletették a Ceaușescu-rendszerből átmentett pénzt, ezután állami támogatással cégeket hoztak létre a stratégiai energiaügyeket menedzselendő. Majd jött a média, és ledarálták az egész országot, ami azt jelenti, hogy a fedett embereik ott ülnek mindenhol.

Romániának sajátossága, hogy alacsony, 60-70 ezer ugyan a titkosszolgálati tisztek száma, de van a civil ügynök kategória, akik minimális kiképzést követően egy tartótiszt segítségével saját hálózatot mozgatnak. Rajtuk keresztül többszázezer ember lehet bekötve a szolgálatokhoz, ők mozgatják a gazdaságot. A piramis csúcsán már összemosódik a határ a politikusok és a titkosszolgálatok között, a parlamenti képviselők egyharmada a titkosszolgálati akadémián végzett vagy tanult tovább.

Öt-hat évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy vége az addigi stabilitásnak, mert a titkosszolgálat nem képes többé koordinálni a nagy országos érdekcsoportokat. A mostani válság oka az, hogy ezek az érdekcsoportok egymásnak estek.

nem tudják őket kordában tartani. Pláne nem kompromisszumokra bírni a főleg az energiaiparban a Georgescu-féle szélsőjobboldalhoz és a PSD-hez, illetve a jobboldalhoz húzó üzletembereket. Hiszen a nagy pénz náluk van, csak Romániában dollármilliárdos üzlet az energiakereskedelem, ott látni a legnagyobb verseny jelenleg.

Ez a verseny átszövi a belpolitikai helyzetet, fel tudtak futni szélsőjobboldali pártok, a titkosszolgálat emberei is támogatták ezeket pénzzel és médiával – mint kiderült, az egyik tévécsatorna, a Georgescut támogató Realitatea TV egy titkosszolgálati épületből sugároz, a Georgescut felfuttató TikTok-kampányt pedig a PNL alelnöke, a köztudottan a titkosszolgálatok emberének tartott extévésztár, Rareș Bogdan intézte.

Ezen titkosszolgálati körökben kell keresni Georgescu hátországát is?