A (nagy)román sörteszt, saría, vendégmunkások, trónfosztások

Mi minden történt a környéken az elmúlt két hétben, amíg nem volt hírlevél? Igyekszünk összefoglalni mindezt Banja Lukától Bukaresten és Pozsonyon át Bécs és Zágráb érintésével Varsóig. Illetve végigkóstoltuk szinte a komplett román nagyüzemi sörmezőnyt is, hogy a végén csak egyet tudjunk őszintén ajánlani. Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa & Balkan

Avagy erről maradtunk le a nyári szünet alatt. Mínusz Szerbia, arról bővebben később.

Lengyelország belpolitikája augusztus eleje, az új államfő, Karol Nawrocki beiktatását követően új dinamikában találta magát: ugyan az eddigi elnök, a PiS-es Andrzej Duda sem volt éppen a Donald Tusk vezette kormány legszorosabb partnere, de Nawrocki egyenesen ellenzéki szerepre készül. Tusk a saját népszerűtlensége és az elnöki vétók, akadályoztatások miatt meg nem valósult reformok miatt nyáron átalakította a kormányát: kirúgta többek közt az eddigi igazságügyi minisztert, Adam Bodnart és a konzervatív külügyminisztert, Radosław Sikorskit miniszterelnök-helyettesi rangba emelte. Sokan benne, a keményvonalas atlantista politikusban látják Tusk utódját. Nawrocki az első elnöki vétóját is maga mögött tudhatja: megtorpedózta a törvényt, amely 700 méterről 500-ra csökkentené a szélkerekek lehetséges távolságát a lakóházaktól, egyben meghosszabbítaná a lakossági áramdíjak árstopját. Az államfő közölte: csak a szélkerekes lobbi ellen van kifogása (a PiS egyik kedvenc témája ez, német lobbit és cégeket sejtenek a szélenergia kiépítése mögött), az árstop ellen nincs, sőt, saját törvénytervezetet nyújt majd be annak meghosszabbításáért.

Nawrocki és Tusk veszekedése már most hatással van Lengyelország külföldi megítélésére: miután az orosz-ukrán háború kirobbanását követően a nyugat-európai közvélemények alig győzték felfedezni, hogy Kelet-Európában micsoda tapasztalattal bírnak bizonyos népek az oroszokat illetően, Washingtonban sem a lengyel kormányfő, sem az elnök nem ült ott a béketárgyalásokról szóló tárgyalóasztalnál Trump, Zelenszkij, Merz, Macron és a többiek mellett.

A lengyel sajtó abban egyetért, hogy ciki, hogy nem volt ott senki Lengyelországot képviselve, a kormánypártiak ezért Nawrockit hibáztatják (mondván hiába lebegtette végig, hogy ott lesz ő is, kiderült, hogy valójában nincsenek is olyan jó kapcsolatai Trumphoz, mint állítja), a PiS-közeliek pedig Tuskot (mondván Varsó nem jelezte a nyugati partnereknek, hogy részt vennének a washingtoni találkozón). A Rzeczpospolita napilap szerint azonban a felelősség mindkét táboré: Tusk azért hibás, mert félve a PiS harcias ellenkezésétől sem az ezért tavaly decemberben külön Varsóba látogató Emmanuel Macron francia elnök ukrajnai békemissziós ötletét nem támogatta, sem nem akart szorosabb partnerséget kialakítani Friedrich Merz német kancellárral, akinek így átengedte a kezdeményezést Ukrajna ügyében. Nawrocki és a PiS pedig eszerint azért hibás, mert a szélsőjobboldali szavazók megnyerése érdekében harsány Ukrajna-ellenes kampányt vittek, az 1943-45 közötti volhíniai mészárlás ügyét középpontba állítva. Azt is felhozza a lap, hogy amikor (az eredetileg történész) Nawrocki részt vett Trumppal egy német kancellár által szervezett videóhívásban, ott 20. századi történelmet kezdett el neki magyarázni, és olyan jótanácsokat osztogatott az amerikai elnöknek, hogy legyen kemény Putyinnal. A lengyel politikai elit tehát nincs jó passzban, és ahhoz, hogy komolyan vegyék őket a világpolitika alakítói, először otthon kell mielőbb minimális konszenzusra jutniuk.

Csehországban megvan, kik és hogyan indulnak, miután múlt héten véglegesítették az október 3-4-i parlamenti választás jelöltlistáit. A két nagy blokk – azaz a Petr Fiala miniszterelnök vezette Spolu (Együtt) jobbközép kormánypárti szövetség és az ellenzéki, a választás toronymagas esélyesének számító, Andrej Babiš exkormányfő-oligarcha vezette ANO (Igen) – felállt, a kérdés csak az, hogy a kormányoldal (a cseh sajtó ideszámítja a liberális STAN polgármesterpártot és a Kalózpárt-Zöldek-szövetséget) vagy a gyakran rendszer-, EU- és/vagy NATO-kritikus ellenzék szed-e össze több voksot. Az elmúlt hónapok kutatásai alapján szám szerint utóbbiak vannak többen, és mivel nincs érdemi átjárás a kormánypártok és az ellenzéki pártok tábora között, mindkét térfélen egyfajta háziverseny, helyosztó lesz a választás. A tét ezért jelen állás szerint nem az, hogy Babiš alakít-e kormányt, hanem az, hogy kivel teszi mindezt: a szélsőjobboldali SPD-vel, a szocdemek-kommunisták alkotta Stačilóval, az Autóspárttal vagy a rendpárti Přisahával (igaz, utóbbi kettő a küszöb alatt van, mivel ezúttal nem együtt, hanem külön indulnak), vagy hogy cseh Giorgia Meloniként belesimuljon a mainstreambe, a Spolu-szövetséget felrobbantva az ODS-szel.

Választási programot az ANO szeptember 4-én prezentál majd, elemzők szerint a fő üzenet egyfajta rezsicsökkentés bevezetése, az Európai Green Deal elutasítása (a Skoda-gyárak munkahelyeinek megtartása mellett ez egyben a német autóipar érdekképviselete is, ez a legtöbb cseh párt repertoárjában egyébként szerepel), a közmédia közvetlenül az államkasszából való finanszírozása, egyben nagyfokú politikai befolyásolhatósága lesz, vagyis egy szoft orbanizálódásra számítanak.

Ez lesz az első olyan választás Csehországban, amin a külföldön élő állampolgárok mindegyike levélben is szavazhat majd – a cseh külügy adatai szerint ez 600 ezer embert érint. Nem kap azonban mindenki automatikusan szavazólapokat, elvégre a cseh állam többnyire nem tudja, mi a lakcíme a tőlük elköltözötteknek. Először ezért regisztrálni kell a levélszavazásra, majd utána külön igényelni a szavazólapokat pontos cím megadásával. Ha az megérkezik, a megszokott módon a pártlistákra szavaznak – de nem a legutolsó lakhelyük szerinti területi listára, hanem a bolygót négyfelé osztva a mostani tartózkodási helyük szerinti ország mellé rendeltek véletlenszerűen egy-egy megyét, és az ott induló pártlisták közül választhatnak. A cseh közéletben ritka módon bezzegszlovákiáztak az intézkedés kezdeményezői, ott ugyanis már 2006 óta működik a levélszavazás. Az érdeklődés egyelőre kisebb a vártnál (kicsivel több mint 20 ezer ember regisztrálta magát), de ezt az intézkedés újdonságával magyarázzák.