A horvát turizmus nyolc legsúlyosabb bűne

Itt a nyár, a Gemišten a kezdetek óta hagyomány, hogy ilyenkor kéthetente összefoglaljuk, mi újság az Adrián Horvátországtól Albániáig: elmosott partszakaszok és óriási beruházások az albán tengerparton, a szezon sikerét Milorad Dodik rossz külföldi sajtójától féltő hercegovinaiak, a szokásos drágulásra már csak cinikusan legyintő horvátok, a szezonkezdést totálisan elbénázó montenegróiak. Utána még egy rövid áttekintés arról, ami a környékünkön történik. Jó olvasást, van mit, mint mindig.

---

Tenger, mare, more

Nekünk a riviéra a Balaton: nyáron kéthetente regionális tengerparti híradó!

Az abruzzói tengerpart, a lent tárgyaltakkal szemben, az Adria túlsó felén. A fotó egyébként a híres olasz költő, egyben Fiume 1919-1920 közötti ura, Gabriele D’Annunzio kedvenc padja mellett készült, a parton egy helyi jellegzetességet, egy traboccót látni, ez a csónakba szállni nem akaró helyi halászok emelőhálókkal és fakunyhóval kombinált stégje. A környéken, Pescarában született D’Annunzio a traboccókat kolosszális pókoknak nevezte. Fotó: Bukovics Martin, 2025

A horvát turizmus nyolc legsúlyosabb bűne

Horvátország nyáron olyan drága, mint Dánia, ez van: ha mi, itt élő helyiek is hozzászoktunk, szokjatok hozzá ti, turisták is – nagyjából így írható le a horvát sajtó hozzáállása ahhoz a már évek óta tartó jelenséghez, amikor a szezonbeli isztriai, dalmáciai árakon szörnyülködnek az emberek Európa-szerte. Damir Novotny közgazdász szerint ugyan olcsóbb Olaszország, Portugália és Görögország meg egy sor másik európai ország is náluk, de Horvátország tengerpartja nemcsak mindenki által elismerten Európa legszebbje, hanem egyszerűen tökéletes, európaiak tömegei által a saját autójukkal is könnyen és gyorsan megközelíthető helyen fekszik, emiatt

a horvát tengerpart olyanná vált, mint Róma és a Vatikán: ha akarja, ha nem, vonzza az embereket, ezért nem igazán fogja érdekelni őket, hogy ott mi mennyibe kerül.

A kormány és a turisztikai szektor vezetői azt sulykolják ezért évek óta, hogy a magas árért cserébe legalább ne leharcolt apartmanokat, rossz, színezékes-aromás fagyit és felmelegített mirelitkajákat adjanak, hiszen nincs nagy árbeli különbség a gyenge és a szuper között, a vállalkozókon múlik, milyen élménnyel távoznak tőlük a vendégeik.

Miután a konyhai dolgozók már bőven 2000 euró fölött kérnek havonta a haléttermekben, és takarításért is 25 eurós órabért kell fizetni, vagyis azon helyeken, amik csak a 4-5 hónapos szezonban vannak nyitva, egyre inkább a munkavállalók diktálhatnának, már csak azért is, mert 75 ezer állás nyílik meg erre az időszakra. Csakhogy a vállalkozók többsége a munkaerőn (is) akar spórolni: a horvát Redditen óriásit ment egy isztriai fiatal panasza, miszerint őt nyárra egy hotelbe felvették egyedüli horvátként, még pár boszniai kollégája is van, de a többség távol-keleti. Mint írta, őt alig osztják be dolgozni, míg a Fülöp-szigeteki és nepáli vendégmunkások hét napon keresztül nyomják. Vagyis a helyieknek nem csupán a turisták miatt dráguló árakat kell lenyelniük, de azt is, hogy már a turistákat kiszolgálni sem kellenek. Márpedig sokan más lehetőségek hiányában a nyári pár hónapból élnek egész évben.

Annak, hogy horvát turizmus nem növekszik, az országba érkező vendégek kevesebbet költenek és egyre inkább más Adria-parti alternatívákat keresnek, nyolc fő oka van, írja a zágrábi Kult Plave Kamenica gasztronómiai portál. Íme, a nyolc ok, jelentősen kiegészítve a kontextussal és sokéves személyes tapasztalataimmal.