A nagy szlovén covidamnesztia

Jó reggelt! Frappáns vagy annak szánt bevezető helyett jöjjenek a mai témák!

• Mi az oka a szlovén covidamnesztiának? Helyi szakértőkkel fejtjük meg.

• Ha már Szlovénia: akár átmész rajta, akár szlovén körutat tervezel, hoztunk pár tippet a medvesteaktől, szép borvidékeken és romos kolostoron át a fánkozóig.

• A Transtelex-sztori: mindenki budapestiek médiagyarmata Erdélyben?

• És a hét kérdése: illik-e a PET-palackos folyóbor Tokaj főutcájára? Jó olvasást!

---

Bűnbánat? Bosszú? Miért semmisítene meg 62 ezer járványügyi bírságot a szlovén kormány?

A járványkezelés okozta károk jóvátétele ugyan a lehető legliberálisabb téma, mégis a szélsőjobb karolja fel Európában. A legjobb példa erre Ausztria, ahol számos intézkedést alkotmányellenesnek nyilvánítottak, a jobbközép-zöld szövetségi kormány azonban hallani sem akar az azok miatt kirótt büntetések visszafizetéséről, mondván lehetetlen lenne kivitelezni az ilyesmit. Ezt egyedül csak azon Alsó-Ausztriában kezdik el, ahol az ÖVP a rossz választási eredmény miatt kénytelen volt beemelni azt a szélsőjobboldali FPÖ-t is a kormányba, amely konzekvens covidkritikával kúszott vissza a népszerűségi listák élére. Az európai baloldali, zöld és liberális pártok és médiák jellemzően ma is tartják magukat a járvány alatti narratívájukhoz: a szabadságjogok csorbítására szükség volt, minden szép és jó volt, nincs itt semmi látnivaló. Bajorország a legcinikusabb: kaphat vissza pénzt a polgár, de tessék befáradni a hivatalba kitölteni egy kérvényt, aztán majd elbírálják és értesítik. Ezért is izgalmas, hogy a szociálliberális és baloldali pártok alkotta szlovén kormány úgy döntött, hogy szinte az összes, járvány alatti büntetést visszafizeti. Magától.

Meglepetésre a járvány alatt a szabadságellenes korlátozások és a jogállamiság kapcsolatát pedzegetni ma sem akaró magyar sajtón is átszáguldott a szlovén hír. Az azonban nem, hogy pontosan mi ennek az oka: ezt fejtjük most meg.

A háttér az, hogy a szlovén alkotmánybíróság megfelelő törvényi jogalap hiányában alkotmányellenesnek találta a covidellenes kormányzati intézkedéseket, amelyekkel a Janez Janša vezette jobboldali kormány kezelni próbálta a járványt, mégpedig kifejezetten szigorúan és durván. A kezdeti lockdownt, kijárási és lakhelyelhagyási tilalmakat követően az országban nemcsak az ún. védettségalapú megkülönböztetés volt érvényben, de friss negatív (vagy oltás vagy felgyógyultsági igazolás) teszt kellett még ahhoz is, hogy valaki bemehessen egy bevásárlóközpontba vagy tankolhasson (nem vicc, fizetésnél elvileg be kellett volna mutatni a QR-kódot). Megdöbbentő volt látni, ahogy Nova Goricában (Nuova Gorizia, Neugörz) 20-30 perces sorok álltak az őszi 30 fokos melegben egy szinte rögtön az olasz határ mellé épült bevásárlóközpont bejárata előtti tesztállomásnál, árnyékolás és vízosztás nélkül, hogy ott pénzért csináltathassanak egy tesztet, ami alapján kiderül, hogy végül vehetnek-e a klimatizált boltban tejet és kenyeret, vagy kimaradnak még két körből, és mehetnek haza.

Janša – aki fő partneréhez, Orbán Viktorhoz képest ténylegesen szabadságharcos, a szlovén függetlenségért indított 1991-es tíznapos háborút ugyanis ő irányította védelmi miniszterként – tehát alaposan kihasználta, hogy a járvány ürügyén hirtelen akkora hatalom szakadt a kezébe, amekkorát csak akart. Mint azt Aljaž Pengov Bitenc szlovén politikai elemző a Gemištnek elmagyarázta: a jobboldali kormány nemcsak a járványt, hanem az ellenzéket is kezelni akarta. Megerősítették a rendőrséget, és

létrehoztak mindenféle új, szándékosan homályosan megfogalmazott, a közrend megzavarásáról szóló bűncselekményt azzal a céllal, hogy magas bírságok kilátásba helyezésével már csírájában elfojtsák azokat a tüntetéseket, amelyeken a közmédia kivéreztetése vagy a független bíróságok megszállása ellen tiltakoztak volna.