Ahol nem azért magyarázkodnak, mert kevesebb a közpénz, hanem azért, mert több

Német-amerikai bromance, nemnácizás és nácizás, Mussolini a kulturális fővárosban, lengyel erjedés, sikertelen olasz népszavazás

Jó reggelt! A pünkösdi hosszú hétvége után végre ismét egy klasszikus hírlevéllel jelentkezünk abban az értelemben, hogy csak és kizárólag hírek szerepelnek majd benne többek közt Közép-Európa és a Balkán Magyarországról sajnos alig látható helyeiről. Az aligláthatóság azért is kár, mert rendkívül sokatmondó történések ezek.

Hogyan védheti a szlovéneket üldöző Mussolinit egy olyan olasz polgármester, aki épp egy szlovén várossal hosztolja közösen az Európa kulturális fővárosa-programot? Miért lehet a kampány közepén megalapozottan azt állítani a cseh kormányról, hogy a drogmaffia pénzét mossa tisztára? Hogyan maradhat a helyén egy EU-tagjelölt ország házelnöke azután, hogy a testőreként dolgozó unokaöccse a parlamenti szolgálati kocsijából lövöldözött emberekre? Hogyan fullasztották érdektelenségbe a médiák és a pártok a munkavállalói jogokról tartott olaszországi népszavazást? Plusz a friss lengyel, szerb, román és német történések. Jó olvasást, szokás szerint van mit.

---

Ahol nem azért kell magyarázkodni, mert egy politikus miatt kevesebb lett a közpénz, hanem azért, mert több

A kép illusztráció, miután sem politikusokat, sem bitcoinos stockfotókat nem akarunk mutogatni. Helyette itt egy klasszikus kelet-közép-európai esztétikájú fotó a cseh igazságügyi minisztériumból. Fotó: Pavel Blažek / Facebook

Nagy ütést kapott az október elejére kitűzött parlamenti választás előtt a jobbközép kormánykoalíció, kirobbant ugyanis egy súlyos pénzmosási botrány, és a cseh közélet azóta Pavel Blažek igazságügyi miniszter lemondásának körülményeitől hangos.

A botrány lényege, hogy a 2017-ben darknetes drog- és gyógyszerkereskedelemért, pontosabban egy csak a TOR böngészőn keresztül elérhető illegális platform 2013-ban pár hónapig bitcoinos tranzakciós jutalékért történő üzemeltetéséért (méretét jelzi, hogy ezen idő alatt több mint 11 ezer tranzakciót hajtottak ott végre) elítélt Tomáš Jiříkovský a börtönből való 2021-es szabadulását követően idén márciusban a bűnbánat jeleként bitcoinjainak 30%-át, akkori értéken 1 milliárd cseh koronát, kb. 16 milliárd forintot érő 468 bitcoint adományozott az igazságügyi minisztériumnak, amelyet a tárca mindenféle komolyabb ellenőrzés nélkül elfogadott és váltott végül pénzre aukciókon. Mivel a bitcoinok valószínűleg bűncselekményből származtak, de nem lefoglalás, hanem önkéntes adomány, kvázi jófejség útján kerültek az államhoz, felmerült a pénzmosás gyanúja, hiszen a cseh állam így – akár akaratlanul is – segíthette a bűnözői vagyon „tiszta” (köz)pénzzé válását, pláne mivel a tárgyalásokban az ingyenpénznek megörülő igazságügyi miniszter személyesen is részt vett.

Jiříkovskýt 2017-ben eredetileg kilenc év börtönre ítélték, de négy év után, 2021-ben feltételesen szabadlábra helyezték: hosszas jogvita után csak idén év elején jutott hozzá a lefoglalt eszközeihez, laptopokhoz, tabletekhez, mobiltelefonokhoz is, ám mivel a rendőrség a 11 eszközből csak három darabon törölt mindent, a többi 8-ról hozzá tudott férni a bitcoinjaihoz. Ehhez a nyolchoz a rendőrség hozzá sem tudott férni, mivel Jiříkovský állítólag nem emlékezett a kihallgatásokon a jelszavakra, feltörni meg nem akarták/tudták őket. Nem véletlen, hogy az államnak az eszközei visszaadása utáni második hónapban juttatott a kriptovalutáiból: ezt eleve megígérte nekik azért cserébe, ha segítenek hozzáférni a titkosított digitális tárcájához.

A botrány nagyon jól jött Andrej Babiš ANO pártjának, az elmúlt hetekben ugyanis lassan ugyan, de apadt a különbség pártja és a kormánykoalíció fő erejét adó Spolu között: ritka az olyan ajándék egy kampányban, hogy megalapozottan lehessen állítani, hogy a kormány drogkereskedők pénzét mossa tisztára. Itt tkp. ezt történt, Babišnak nincs más dolga, mint hogy őszig ezt a mondatot ismételgeti, ezt is teszi.

A lemondott miniszter, Pavel Blažek a miniszterelnök, Petr Fiala bizalmasának számított. Először azzal védekezett, hogy legális volt minden, fel sem merült, hogy nem tiszta forrásból származnának Jiříkovský bitcoinjai, ami azért furcsa magyarázat, mert az illetékes szervek állítják, a tranzakcióról csak hónapokkal később lettek informálva, így nem is tudhatták figyelmeztetni a minisztériumot a kockázatokról, illetve azért, mert az adóbevallásai alapján Jiříkovský saját házat és autót sem tudott volna venni magának. Rengeteg tehát a tisztázatlan körülmény, pláne mivel a lemondott igazságügyi miniszter azt állítja, ő előre tájékoztatta az ügyletről a főügyészséget és a pénzügyminisztériumot is. Az ügyet a Deník N (a Napunk.sk-t is kiadó pozsonyi médiacég cseh lapja) robbantotta, miután az olmützi ügyészség nyomozni kezdett hivatali visszaélés, pénzmosás és drogkereskedelem gyanújával: a lap által megkérdezett szakértők szerint a tárgyalt bitcoinok valószínűleg a darknetről, mégpedig az ott 2014-16 között működött Nucleus nevű piactérről származnak.

Az igazságügyi miniszter a lemondása előtt azzal védekezett, hogy ha kiderült volna, hogy a bitcoinok bűncselekményből származnának, az állam eleve lefoglalta volna őket, vagyis így is, úgyis az államhoz kerültek volna, a pénzmosásos vádat ezért nem érti, de mint mondta, ő eleve rossz PR-ban, nem érdekli, minek milyen optikája van a nyilvánosságban, de a sztori lényege szerinte az, hogy szerzett egymilliárd koronányi közpénzt. Szerinte ő jogilag is helyesen járt el: a drogkereskedő-platform üzemeltetője már leülte a szükséges büntetését és nem volt papírja arról, hogy az újabb bitcoinok tisztázatlan forrásból származnának, Blažek tehát mossa kezeit. De mint kiderült, Jiříkovský a minisztériumot át is verhette azzal, hogy kb. 1 milliárdot utalt át, mondván ez bitcoinjainak harmada, mert a minisztériumi tranzakciót elemző informatikai szakértők szerint nem is 3 milliárd koronányi bitcoinhoz lehetett hozzáférése, hanem 12 milliárdnyihoz (ez 195 milliárd forint): nem csoda, hogy a cseh jegybank elnöke azt pedzegette idén év elején, hogy bitcoinban is kellene tartalékot képezniük, elvégre

2017-ben Jiříkovský bitcoinjai még csak 20 millió koronát értek: a mai 3 milliárdnak ez a 150-szerese, az informatikusok által vélt 12 milliárdnak pedig a 600-szorosa.

Fel is merül ezért a kérdés: miért nem vont be az igazságügyi minisztérium más szerveket a deal előkészítésébe, hogy azok jelezzenek a bitcoinok kapcsán, hogy ha kiderülne róluk, hogy illegális tevékenységgel kereste őket Jiříkovský, úgy lefoglalják mindet? Illetve mi lett a maradék többmilliárd koronányi bitcoin sorsa? Tomáš Jiřikovský a botrány kirobbanását követően értesülések szerint Ázsiába távozott.