Az illiberális kormány és az ellenzéki polgármester küzdelme
Ma bukhat meg a német kancellár: vagy lehet, mégsem? És miről szól a kampány?
Az illiberális kormány és az ellenzéki polgármester küzdelme: miért kapcsolta le a vizet és a közvilágítást Banja Luka első embere Milorad Dodik intézményeinél, és mi köze a balhénak Dodik utódlásához a boszniai Republika Srpska élén?
Mennyire inog Burgenlandban a legerősebb európai balos politikus széke? Hogyan állnak a kelet-németországi kormányalakítások? Miért vezetik ki a belsőégésű motoros taxikat Bécsből? Miért emeli fel a sebességlimitet Csehország 150 km/h-re az egyik autópályán? Miért tiltották be a dohányzást a boszniai beltereken, és miért nem mindenhol? És mik a romániai mozgások, lesz-e kolozsvári rektorok harca jövőre az elnökválasztásból?
Egy kiváló ár-érték arányú bor kapcsán: mit vegyél a horvát boltokban, és miért szállj meg mindenképp apartmanban, ha legközelebb Fiumében jársz?
Ez mind benne van a mai hírlevélben, sőt, több is, jó olvasást hozzá!
Van egy kitűnő ajándéktippünk a karácsonyfa alá!
A Gemišt azért jó ajándék, mert nem csak egyszer, a fa alatt kapjuk meg.
100%-osan kézműves és igényes, hetente kétszer biztosan a megajándékozott eszébe juttatja majd, hogy van mit olvasni. És mindezt baromi egyszerűen teheted meg, akár tíz perccel az ajándékozás előtt! A megajándékozottnak onnantól kezdődik csak az előfizetése, amikorra te azt beállítod: vagyis azt követően, hogy karácsonykor megajándékoztad. Ez azért fontos, mert a rendszer az ajándékelőfizetés élesedésekor e-mailt küld a megajándékozottnak: nyilván hülyén néz ki, ha te ezt rakod szenteste a karácsonyfa alá, ő meg már december 18-án este látta a mailt, hogy kapott egy ilyet. Ha viszont beállítod mondjuk december 25-ét, akkor nincs az a szentestei aszúmennyiség, amitől ne tudná, hogy másnaptól kezdve mennyire jó lesz neki!
Itt lépésről lépésre leírtam mindent. Ha valakitől ezt kérnéd vagy te adnád, olvasd el:
Ma bukhat meg a német kancellár, a kampány már pörög
Németországban ma vonja meg a bizalmat a szövetségi parlament Olaf Scholz szociáldemokrata kancellártól, hogy ezzel utat nyissanak az előrehozott választásnak, legalábbis nagy meglepetést jelentene, ha nem tenne így, a kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, vagyis a legnagyobb ellenzéki és kormánypártok ugyanis közben megállapodtak, hogy február 23-án lesz a választás, a héten pedig már programbemutató rendezvényeket tartanak.
Scholz a tervek szerint a Bundestag épületében ma 13 órakor tart egy búcsúbeszédet, utána név szerinti szavazás következik, legkésőbb 16 órára meglesz az eredmény.
A nagy kérdés most az, hogy hogyan szavaznak a pártok: az eddigi többség az FDP kormányból való kilépésével odalett, a szélsőjobbos AfD azonban az orosz-ukrán háború miatti geopolitikai helyzetben jobbnak tarthatja, ha Scholz folytatja jövő őszig, amikor eredetileg kellene választani, minthogy az atlantista héjának tartott CDU-elnök, Friedrich Merz legyen a kancellár mielőbb. Ha tehát az SPD és a Zöldek kiállnak a két párttal november óta kisebbségben kormányzó Scholz mellett, de trollkodásból-taktikázásból az AfD is, úgy maradna a Scholz-kormány.
Akarata ellenére, újabb politikai válságot előidézve ezzel. És az AfD elszigetelése körüli tűzfalvita is kapna egy izgalmas színezetet. Persze lehet, Scholz elébe megy, és búcsúbeszédében azt kéri, hogy a parlament vonja meg tőle a bizalmat, hogy aztán a nép visszaadhassa: az SPD ugyanis úgy számol, hogy jelentősen visszaerősödhetnek. A választási kampány másfél hónapja, a szocdem-zöld-liberális koalíció vége óta tart.
A 31%-ra mért CDU/CSU keményebb, Németországot az illegális migránsok számára kevésbé vonzó célországnak megteremtő migrációs politikával, kevesebb szociális juttatással, kitoloncolásokkal kampányol, emellett csökkentenék a cégek és a vendéglátósok adóit, valamint az áramdíjon lévőt, és átrendeznék azt is, hogy mekkora fizetésre melyik szja-kulcs vonatkozna. Némi diszharmóniát érezni a CDU és a CSU együttműködésben: Friedrich Merz CDU-elnök és Markus Söder CSU-elnök nyíltan üzengetnek egymásnak, utóbbi több beleszólást kér a bajoroknak.
A régóta 18-20% közé mért AfD egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó gazdasági együttműködést vázol fel: ez egy, a nyugat-európaiak által az ötvenes évek óta vallott, az erős amerikai befolyás alatt álló kelet-európaiak EU-ba való felvételével megzavart, egy ideje már csak az orosz elnök által hangoztatott elképzelés. Nagy adócsökkentéseket akarnak, újra üzembe helyeznék az atomerőműveket, olcsóbbá tennék a benzint és a rezsit, mindezt a szociális kiadások megnyeséséből.
Az SPD régi-új kancellárjelöltje, Olaf Scholz egy áfacsökkentést próbál még átnyomni a parlamenten: az alapvető élelmiszerek esetében vinné le az áfát 7%-ról 5%-ra, mondván ezzel csökkenne az infláció és a kisebb jövedelmű családok is fellélegezhetnének egy kicsit. A párt értékálló nyugdíjakat, alacsonyabb gondozási díjakat, bérletidíj-plafont akar, és amúgy jön fel, már 17%-on áll a támogatottsága.
A fixen 13% körül tanyázó Zöldek levonták a kormányzás tanulságait, szociális lábat növesztve azzal kampányolnak, hogy nem fog (nagyon) fájni a klímaváltozás elleni küzdelem: támogatnák az e-autóvásárlást (de csak európai márkákét) és ún. klímapénzt osztanának, vagyis a rosszabb anyagi helyzetű háztartásoknak visszafizetnék a klímavédelmi intézkedések által rájuk kirótt kiadások nagyrészét.
A 4-8% közé mért BSW, Sahra Wagenknecht balpopulista-szociálkonzervatív pártja a Háború és béke c. műsort adja elő: szerintük német nemzeti érdek, hogy vehessenek továbbra is olcsón orosz energiát, anélkül ugyanis a német nagyipar nem marad versenyképes, mint az már most is kezd látszani. A pártnak három tartományban még szervezete sincs, ezeket alapítgatják most épp meg, a kampányban pedig a béke tematizálásán túl a hadiiparra menő pénzeket kritizálják majd főleg, mondván ezekből a jóléti államot kellene erősíteni.
A liberális FDP az AfD-szavazók köréből halászik szavazókat, mondván az AfD-vel úgyse állna le kormányozni a CDU/CSU, de velük igen, de csak ha erősek lesznek, sőt, ha bejutnak a parlamentbe, egy CDU-Zöldek-felállásnak nem lesz többsége, vagyis már csak azért is rájuk kell szavazni, hogy a Zöldek ne folytathassák kormányon. A Scholz-koalíciót robbantó pártot egyelőre küszöb alá, 4%-ra mérik.
Közben formálódik az új CDU/CSU-SPD-nagykoalíció: a CSU a Zöldekkel való közösködést, Scholz pedig a balpopulista-konzervatív BSW-vel való koalíciót zárta ki. A többiek feladata, hogy ebbe a dealbe belezavarjanak az erőviszonyok átalakításával.
Hamarosan részletesebb cikkel is jelentkezünk a német mozgásokkal kapcsolatban.
Így szívatja a főváros polgármestere a kormányt
Magyarországon ismerős frontvonal került a boszniai, azon belül is a Republika Srpska-beli politikába. Budapesten a Karácsony Gergely vezette fővárosnak évek óta gondja van azzal, hogy gazdag településként szolidaritási adó címén sokmilliárd forintot kell befizetnie az államháztartásba, a főváros első embere túladóztatásról beszél. Évek óta pereskednek, 2025-re pedig eleve olyan költségvetést terveznek Budapestnek, amely dafke jelentősen kevesebb szolidaritási adó befizetésével számol: 89 milliárd helyett 39 milliárd forintot fizetnének csak be, mert különben borulna a büdzsé. Karácsony Gergely közben azzal riogat, hogy lekapcsolhatják a közvilágítást, nem kaphatnak ételt az idősek, nem szedhetik össze a szemetet egy évig, ha be kell fizetni a teljes összeget. Ezeket azonban nem lépte meg soha, Karácsony inkább bíróságra ment.
Ugyanez a téma a boszniai szerbeknél, egy hete arról szól az ottani közélet, hogy a Milorad Dodik vezette kormányzat a 2025-ös költségvetés tervezete alapján új kritériumok alapján osztaná el az áfabevételeket, és pénzt vonna el a központ, Banja Luka önkormányzatától, hogy azt a kevésbé fejlettebb falvakba irányítsa. Úgy fogalmazták meg az új elosztóképletet, hogy csak a 100 ezer lakos fölötti városoknak kelljen szolidárisnak lennie, vagyis mindössze két ellenzéki vezetésű önkormányzatot érint hátrányosan az ötlet: a 185 ezres Banja Lukát és a 110 ezres Bijelinát. (Ehhez képest Magyarország kb. háromezer településéből 848 fizet szolidaritási adót, amit 1250 település között osztanak szét.) A helyi ellenzék egyik vezetője, a közgazdász Jelena Trivić szerint egyértelműen az ellenzék büntetése a cél, hiszen Bosznia-Hercegovinában már egy ötvenezres város is nagynak számít, legalább ekkora méretűből hét is van, csakhogy a 100 ezer alatti központokat (a 70 ezres Dobojt, a 60 ezres Kelet-Szarajevót, a 90 ezres Prijedort) mind Dodik pártjának emberei vezetik.
Az ellenzéki – igaz, Jelena Trivić szerint inkább kamuellenzéki, a Republika Srpska egyik leggazdagabb családjából származó, Dodik köreivel a háttérben üzletelő – banja lukai polgármester határozott reakciója azonban nem ismerős a magyar belpolitikából: Draško Stanivuković Miklós-napon közölte, amennyiben Dodikék ragaszkodnak ahhoz, hogy „a banja lukai gyerekek jövőjén és a város fejlődésén spóroljon”, úgy kénytelen már most szűkebbre húzni a nadrágszíjat, felkészülve az ínséges időkre. Elsőként
a Dodik által vezetett kormány épületein és a körülöttük lévő köztereken kezdte a spórolást, hogy érezzék, ez mivel jár: a közvilágítást ezek előtt lekapcsolta, és amelyik intézmény nagy mértékű tartozást halmozott fel az önkormányzati cégként üzemelő közműveknél, azoknál azonnali hatállyal lekapcsolta a vizet és a fűtést.
Történetesen pont az elnöki hivatalnak volt a legnagyobb tartozása. A polgármester bejelentette azt is, hogy sétálóutcává alakítja át az összes olyan utat, amik az elnöki palota és a kormányzati épületek közelében vannak, hogy Dodiknak és a kormánytagoknak ki kelljen szállniuk a limuzinjaikból gyalogolva a sötétben.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.