Jó reggelt! Ez most egy klasszikus hírlevél lesz: azaz hírek lesznek benne. Ausztriából, Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából, Németországból, Szerbiából és Csehországból. Meg egy kis médiakritika. Jó olvasást, és üdv az ősszel meglepően szép és turistahely létére már egészségesen kihalt Weimarból, a német kultúra fővárosából!
Chronik Mitteleuropa
Szlovén elnökválasztás: ugyan Janša embere nyert az első fordulóban, de a másodikban egy pártonkívüli balközép jelölt futhat be
Mint pár hete írtuk, a vasárnapi első fordulóban senki nem tudott győzni, így sor kerül egy másodikra, amelyben az első fordulót 34%-kal megnyerő korábbi jobboldali, most függetlenként induló külügyminiszter, Anže Logar, valamint a szlovén politikában mindenkivel jóban levő, 27%-ot kapott pártonkívüli ügyvéd, a baloldali-liberális oldalra sorolt Nataša Pirc Musar mérkőzhet meg egymással november 13-án.
A legnagyobb vesztes a regnáló ljubljanai/laibachi szociálliberális-baloldali kormánykoalíció: a két legnagyobb kormánypárt jelöltje, Milan Brglez szocdem EP-képviselő 15%-ot kapott mindössze. Robert Golob miniszterelnök és a szociáldemokrata párt is közölte: a második fordulóban Pirc Musart támogatják.
Túl jó szívvel nem fogják, a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano az elmúlt hetekben ugyanis tele volt a jelölt kampányát kezdetben hivatalosan vezető férjének, egy privatizációból meggazdagodó üzletembernek az ügyeivel: adócsalás, offshore cégek, furcsa balkáni pénzek, liechtensteini bankszámla.
Izgalmas ránézni a voksok területi bontására: Pirc Musar csak a nagyvárosokban (Maribor/Marburg, Ljubljana/Laibach) és a szlovén Isztrián tudott győzni, az eleve minden szóbajöhető legelőt és szőlőhegyet végiglátogató Logar pedig szisztematikusan letarolta a vidéket. Ha tehát a nagyvárosok otthon maradnak, Janez Janša korábbi külügyminisztere lehet a szlovén elnök, ez azonban nem valószínű, hiszen Pirc Musar tartalékai sokkal nagyobbak, mint a győztes Logaré, és a regnáló kormánykoalíció sem akarja, hogy Janez Janša embere szívassa őket az elnöki székből.
A Zöldek ki akarták zárni, erre abszolút többséget szerzett, mérföldeket verve saját pártjára Boris Palmer tübingeni polgármester
Szerényen csak Németország legismertebb polgármestereként hivatkozott vasárnap este a német sajtó abban a hírben Boris Palmerre, amelyben a majd’ százezres sváb egyetemváros polgármester-választásáról adtak hírt. Palmer a német tévés talkshow-k, a napilapok véleményrovatainak és a könyvesboltok bestsellerlistáinak rendszeres szereplője, aki csúcsformában havonta képes arra, hogy bedobjon az aktuális megosztó témában egy a német realitásokat elnézve sokszor lehetetlen, de amúgy logikusnak és kézenfekvőnek tűnő javaslatot a józan ész nevében, a mainstream uralkodó narratíváját nemcsak keményen kritizálva, hanem akár poénkodva is rajta, mindezt úgy, hogy pártja, a Zöldek álláspontjával legtöbbször szembemegy.
Tübingent tehát az egyeteme mellett Palmer tette fel a térképre, és ez nem túlzás, a legtöbb német még Frankfurt am Main, Hamburg vagy München polgármesterének nevét sem tudja felidézni, azt azonban mindenki tudja, hogy a szolgálati autóját szolgálati e-bringára lecserélő tübingeni Boris Palmer kicsoda.
Már csak azért is, mert pártja, a Zöldek akaratlanul reklámozta őt a médiában, miután kizárási eljárást indítottak ellene, és egy 34 oldalas dokumentumban mindezt olyasmikkel indokolták, hogy 2012-ben kiállt amellett, hogy egy édességet jó ötlet a hagyományos nevében Mohrenkopfnak, azaz négerfejnek nevezni; hogy a 2015-ös migrációs válság alatt arról beszélt, hogy Németországban nincs mindenki számára hely, és az EU külső határait szükség esetén fegyverrel kell őrizni; vagy hogy miután kiderült, hogy egy fekete bőrszínű focista felkínálta a „vastag négerfaszát” (ez egy idézet a focistától) egy ismeretlen nőnek, Palmer az illetőt négerfasznak nevezte; vagy hogy a koronavírus-járvány elején azzal kritizálta a szigorú óvintézkedéseket, hogy azok olyan embereket védenek jellemzően, akik fél éven belül eleve meghalnának.
Vagyis röviden itt a Zöldek alapítói atyáinak liberális, bohém, szabadszájú szellemisége csapott össze a mai, ellenvéleményeket nem tűrő, woke, szabadságellenes, a német gazdaságot leépíteni akaró pártközponti mainstreammel, ami miatt a baloldali politikus, a Die Linke egyik prominense, Sahra Wagenknecht nemrég Németország legveszélyesebb pártjának nevezte a zöldpártot: nem csoda, hogy a kizárási eljárás megindításakor számos pártalapító Palmer mellé állt, az eljárás érvénytelenítését kérve.
A kizárási eljárás miatt Palmer az idei polgármester-választásnak nem pártszínekben, hanem az eddig a Zöldekkel szövetséges Tübingeni Listával vágott neki, és különösebb kampányt nem is csinált magának, mondván minek, ismerik és elismerik őt helyben, még ha nem is szeretik: a plakátjaira ismertebb támogatói azt tették fel, hogy mi az, amit elvárnak Palmertől, és mi az, aminek megvalósítása érdekében rá szavaznak majd. Pártja, a Zöldek saját jelöltet indított, ahogy a szociáldemokrata SPD is. Palmer szoft áldozatpóza, az eredményei és a pártközponttal ápolt rossz kapcsolata ellenére is meglepően jó sajtója gondoskodott arról, hogy a nyolc évvel ezelőtti (Tübingenben ennyi időre választanak polgármestert) szavazatszámához még gyűjtsön is párat, és az első fordulóban abszolút többséggel, 52,4%-ot elérve kilométereket verjen a 22%-ot elért zöld jelöltre és a 21,4%-ot elért szocdemre. Palmer akkorát nyert, hogy még azt is megengedte magának, hogy élő adásban szóljon be a közmédia műsorvezetőjének, aki azt kérdezte, megváltozik-e most majd a stílusa:
„Miért változtatná a stílusán egy olyan főpolgármester, aki harmadszorra nyer abszolút többséggel? Talán az önök kérdéseinek stílusát kellene megváltoztatni.”
Ráadásul Tübingenben ritka magas volt a választási részvétel, a tartományi átlag 44%-hoz képest vasárnap a helyiek 62,6%-a az urnákhoz járult. Benno Stieber, a Zöldekhez közelálló berlini Die Tageszeitung helyi tudósítója ezért arra számít, hogy Palmert a Zöldek vissza fogják fogadni, hiszen egyrészt ő a legsikeresebb, a környezetvédelmi követeléseket a gyakorlatban is megvalósító városvezetőjük, másrészt egy néppártnak, mint amilyen a Zöldek láthatóan lenni akar, szüksége van arra, hogy legyenek a pártközpont számára idegesítő és kényelmetlen témákat feszegető hangjai. A kérdés ezért most az, hogy hogyan magyarázzák meg, hogy akkor a Palmer mégse rasszista.
Ausztria azt találgatja, vajon előrehozott választás lesz-e abból, ha a Kurz-botrányok új koronatanúja a parlament előtt is kitálal
Úgy röpködnek a politikai bombák Bécsben, mint Budapesten a kormány plakátjain: azután, hogy kiderült múlt héten, hogy Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Thomas Schmid a koronatanúi státuszt megcélozva, számos vezető néppárti politikust és üzletembert megvádolva kitálalt az osztrák korrupcióellenes ügyészségnek, most arról van szó, hogy az illető november 3-án egyenesen a kancellár és a kormányzó ÖVP (Néppárt) Kurz alatti botrányait egy ideje felszínen tartó parlamenti vizsgálóbizottság elé járul. Ez nemcsak azért nagy szó, mert a bizottságban igazmondási kötelezettség van, hanem azért is, mert részben az általa megvádolt politikusokat tudják szembesíteni a vallomásával, szóval garantáltan ezen fog csámcsogni napokig a sajtó.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.