Így ihatod magad te is Vučićra
Jó reggelt! Annyi minden történt a hétvégén és tegnap, hogy az meg is tölti a hírlevelet, és tényleg egy klasszikus, híreket tartalmazó levelet kell kiküldenünk: tüntetések Németországban és Csehországban, bukásban lévő szlovák kormány, cseh gigafilmpremier, sztárdiplomaták Koszovóban, némi covid, és persze a szerb elnök legendás belgrádi borozása. Meg a közönségtalálkozó. Jó olvasást!
Chronik Mitteleuropa
Németországban hivatalosan is elkezdődött a forró ősz
Ez ugye a neve a médiában az energiaválság, azaz Oroszország elleni szankciók miatt a sokszorosába kerülő gázzal való spórolás miatti lakossági elégedetlenség okán várható tüntetéseknek, amelyekről Olaf Scholz szocdem kancellár egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy nemigen fog rájuk sor kerülni, és azóta már a harmadik olyan csomagot jelenti be, amely többek közt direkt pénzjuttatásokkal (300 euró a nyugdíjasoknak, 200 euró a diákoknak és egyetemi hallgatóknak, az eddigi 449 eurós szociális segély helyett a polgárpénznek nevezett 500 euró), a gáz árát terhelő adó mérséklésével, és egy, a lakossági áramfogyasztásra kivetett árstop belengetésével enyhítené a vállalkozások és a lakosság magas energiaárak okozta anyagi veszteségeit.
Noha a német közmédia és a kormány igyekezett előre összemosni a tüntetőket a hétfőnként keletnémet területeken hagyományosan az utcán lévő szélsőjobboldallal, a járvány alatt a gyülekezési tilalom ellenére alapjogaikkal dafke élő Querdenker-mozgalommal, és ezáltal valamiféleképp putyinistának, szalonképtelennek beállítani őket, az utódpárti státusza ellenére a német mainstreamben abszolút megtűrt kommunista párt, a szociális kérdéseket aktívan tematizáló Die Linke közölte, hogy
őket ez a hülyeség nem érdekli, hát mikor vonuljon utcára egy baloldali párt, ha nem akkor, amikor nemcsak az alsó rétegeket, de a középosztályt is fenyegeti az elszegényedés veszélye amiatt, hogy a megtakarításaiból kell fedezze a rezsijét.
Ezt követően a felemelt mutatóujj arra intette a Linkét, hogy hát jó, de legalább ne hétfőn tüntessenek, amikor a pegidások szoktak, mire ők azzal válaszoltak, hogy a hétfőn való tüntetés ennél sokkal régebbi és nemesebb hagyomány: az NDK-val szembeni elégedetlenséget kifejező 1989-es lipcsei hétfő esti tömegtüntetések örökségét éppen, hogy nem szabad átengedni a szélsőjobbnak. Így hát egy nappal az 1989-es első nagy demonstráció évfordulóját követően tegnap estére Lipcsébe hívta szimpatizánsait a párt, ahol a helyi lakosok rendkívül színes politikai kínálatból csemegézhettek: a Linke mellett hét másik szervezet is bejelentett egy tüntetést a rendőrségnél, köztük antifák, Querdenkerek, a szélsőjobboldali AfD, az AfD-től jobbra álló, Szászországot Németországból kiléptetni és a V4-be beléptetni akaró, az idei szász önkormányzati választáson kétszámjegyű eredményeket elért Freie Sachsen.
A Zöldek szerint ezáltal a kommunisták a nácik és a járványtagadók közé kerültek, amivel ha akkora tömeg lett volna tegnap, nehéz lett volna vitatkozni, miután ők mind ugyanazon térre, az Augustusplatzra hirdették meg a rendezvényeiket. De nem lett akkora tömeg, a balosok és az antifák is inkább a szélsőjobbot próbálták valahogy észhez téríteni, előbbiek a beszédeiket nekik is címezték, utóbbiak pedig előre elállták az útjukat, nehogy végig tudjanak vonulni a belvárost övező körúton. Balhé nem volt.
Ausztria orbáni módra csökkenti a családok áramszámláját
Úgy hallani, megegyeztek Ausztria áramcégei a jobbközép-zöld kormánnyal abban, hogy az osztrák háztartások éves átlagfogyasztásának 80%-ig, azaz kereken 3000 kWh-ig kilowattóránként 10 eurócent (40 forint) lesz az áram ára, afölött pedig a piaci árat kell fizetniük. A cél ezzel az, hogy a nagyobb házak-lakások lakói kicsit jobban spóroljanak. Magyarországon a rezsicsökkentés-csökkentés ugye úgy néz ki, hogy az átlagfogyasztás mértékéig állja az áram a számla nagyrészét, az osztrákokhoz képest azonban a magyarok így is kevesebbet fogyasztanak, az átlagfogyasztás itt évi 2523 kWh, ez az a határ, aminek felhasználásáig 36 forint, fölötte pedig 70 forint az ár.
Az ötletet a láthatóan a magyar kormánnyal kapcsolatban lévő, Szijjártónak tanácsot adó szociáldemokrata exkancellár, a saját pártot egyelőre mégsem gründoló Christian Kern nagyon régóta hangoztatja és népszerűsíti a német nyelvű médiában, valamint Twitteren, úgy néz ki, a szakterületén már hallgatnak rá Bécsben is:
„A jelenlegi kétes helyzeten bizonyos emberek hihetetlen mennyiségű pénzt keresnek. Lehetne most is azt mondani, hogy hagyjuk rá a piacra a helyzet kezelését, csakhogy azesetben idővel egy óriási romhalmaz előtt fogunk majd állni. (…) Azt hinni, hogy lehet folytatni masszív beavatkozások nélkül, az olyan, mintha a Titanicot a jégheggyel való ütközés után New York helyett Rio felé kormányoznák.“
Kern szerint már csak azért is jól járnak az állami beavatkozásokkal a fogyasztók, mert a spekulálók kedve elmegy, és ennek hatására az energia piaci ára is esésbe kezd. Hogy honnan és hogyan teremti elő az osztrák kormány az általuk áramárféknek nevezett intézkedés évi 2,5 milliárd eurós pénzügyi fedezetét, egyelőre nem tudni.
70 ezren tüntettek a cseh kormány brüsszelihez nagyon hasonló irányvonala ellen, a cseh szélsőjobboldal Babiš keze alá játszik
Prágában elkezdődött a forró ősz: a szeptember végi önkormányzati, és a januári elnökválasztás már rég megkezdődött kampányában a szélsőjobboldal és a mai napig moszkovita, választásról választásra jelentéktelenebb kommunista párt utcára vitt a rendőrség közlése szerint 70 ezer embert, hogy a brünni politológiaprofesszor, Petr Fiala vezette, ott jobbközép, itthonról nézve liberális-zöld kormány brüsszeli vonalat vivő energia- és Ukrajna-politikája ellen tiltakozzon a Vencel téren. Fiala kormánya ugyanis masszívan küldi a fegyvereket Ukrajnának, az orosz gázról való leválást pedig az energiaszuverenitás jelszavával indokolva próbálja meg mielőbb elérni. A tüntetők azt követelték, hogy mondjon le az épp az EU soros elnökségét betöltő kormány, Csehország lépjen ki a NATO-ból, és Ausztria mintájára legyen katonailag semleges ország, az energiaválságot pedig oldják meg például az orosz gázra való további támaszkodással, már csak a cseh ipar ellátásbiztonságának védelme érdekében is.
A miniszterelnök szerint oroszpárti, szélsőségesekhez közelálló, cseh érdekek ellen fellépő erők állnak a tüntetés mögött, a megjelentek létszáma pedig azt bizonyítja, hogy az orosz propaganda továbbra is hatni képes a csehekre, akiknek a vélt vagy valós igazukért kiállni és tüntetni persze természetesen joguk van. Vít Rakušan, a független polgármestereket tömörítő centrista STAN párt delegálta belügyminiszter közölte: a kormány komolyan veszi az emberek félelmeit és keresi is a megoldást ezekre, de ennek kulcsa semmiképp sem az Oroszországhoz való közeledés.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.