Jog és igazságosság. Meg gazdák, szélsőjobbosok, konteósok, jó borok

Jó reggelt! Ma amellett, hogy bepótoljuk az elmúlt bő két hét közép-európai és balkáni történéseit, írunk a német gazdatüntetésről és a Jobbik népszavazási kezdeményezéséről is, hogy aztán borokról legyen szó: a legjobb huszonnégy magyar tételről és két kiváló programról a következő napokban. Jó olvasást, lesz mit!

---

A Jobbik utolsó szalmaszála

Nagyon hasonló helyzetben van a darabjaira hullott Jobbik és a szintén 2009-ben feltűnt LMP: kifaroltak az ellenzéki összefogásból és a küszöb alól készülnek megugrani az 5%-ot az EP-választáson a túlélésért. És névpontosítással akarták a saját identitásválságukat megoldani, így lett belőlük LMP-Zöldek és Jobbik-Konzervatívok. 

Egy ideje mindkét párt egy népszavazással akarta saját hajánál fogva kirángatni magát a slamasztikából. Az LMP-nek ez nem sikerült: népszavazási kezdeményezését a kiemelt beruházásokról szóló törvény kapcsán decemberi cikkünk megjelenése után úgy herélte ki Lázár János építésügyi minisztériuma, hogy fogták a problémás törvény szövegét és betették egy másik törvénybe, így az eredeti törvényre vonatkozó népszavazási kérdés jogilag irrelevánssá vált. Ezt viszont nem tudják megtenni ilyen könnyen a Jobbik népszavazásával, amely a kötelező kamarai tagsági díj eltörléséről szól, hacsak nem akarnak érvágást elkövetni Parragh László szervezeténél.

Már tavaly nyáron felmerült a párt népszavazása kapcsán a kérdés, hogy a NER akarja-e megemelni a fragmentálódó Jobbikot, hiszen a rendszer embereivel teleültetett Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a kérdésüket, holott ilyet csak szökőévente tesz a testület. A Jobbikra még inkább igaz, mint a Gyurcsány-barát Ungár-pártra, hogy szövetséges nélkül maradt, mióta otthagyta az összefogást. Így eléggé kérdéses, hogy a szétesett hálózat egyáltalán össze tud-e hozni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást négy hónap alatt. Hiszen az ügy olyan, mint egy kavics a cipőben, ami idegesít néha, de annyira azért nem, hogy le is vegyem miatta a cipőt.

Maga a kérdés nem hordozza magában a NER működésének szimbolikáját, de olyan, amit mindenki érez, akinek van cége: 5000 forint évente. Küldtek már el Magyarországon kormányt a francba népszavazáson 300 forintos vizitdíj miatt is. 

Ha a Jobbik mégis meg tudja lovagolni a kisvállalkozók elégedetlenségét, akiknél az 5000 forintos kötelező kamarai tagság csak a jéghegy csúcsa, akkor túlélhetik az EP-választást. Kíváncsi vagyok, hogy a Vona Gábor és a Jakab Péter fémjelezte utódpártok szintén beszállnak-e a népszavazási kampányba, ha már a vezető politikusaik kiálltak az ügy mellett évekig, amikor még jobbikosok voltak. 

(Vágó Gábor)

---

Az agráripar helyett a Zöldekre dühösek a német gazdák

A német gazdatüntetések erősen cibálják az amúgy is gyenge lábakon álló szocdem-zöld-liberális kormánykoalíció népszerűségét. Mivel működő demokráciáról van szó, ezért mégsem tehetik ki a Traktorral behajtani tilos táblát a nagyvárosok határaira, ahogyan anno Demszky Gábor tette azt 2006-ban, az akkor még ellenzéki Fidesszel együttműködő Magosz tüntetéseit megakadályozandó. (Akit érdekel a közel húszéves magyar történet, annak ajánlom Darvas Béla és Ángyán József visszaemlékezését.)