Ki lesz Románia elnöke, és mit várhatnak tőle a magyarok?

Az outsider, a katona, a nép gyermeke, a favorit, a tévés, a magyar

Jó reggelt, mára három témával készültünk, ezek a következők, jó olvasást!

• A hat ember, aki közül az egyik Románia elnöke lesz hamarosan: kik ők, mit ígérnek, mit várhatunk tőlük, ki hogyan áll? Minden, amit tudni érdemes.

• Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások Bécsben: ki mit kap, mit lehet várni az új osztrák kormánytól, és mivel szórakoztatják épp az ottani közvéleményt?

• Egy friss ítélet az Európai Bíróságról, elmeszelték a cseheket: nem oké kizárni más EU-s állampolgárokat a párttagságból. Melyek a legeurópaibb pártok itthon?

---

Az outsider, a katona, a nép gyermeke, a favorit, a tévés, a magyar: ki lesz Románia elnöke?

Három hétvégén keresztül választanak a román állampolgárok vasárnaptól kezdve: most az elnökválasztás első köre jön, a december 1-jei nemzeti ünnepen parlamenti választás, majd egy héttel később az elnökválasztás döntő, második fordulója. A regnáló, második ciklusának végét járó Klaus Johannis nem indulhat, de nem is biztos, hogy megszavaznák újra, elnökségét ugyanis egy műveltebb, jobb Romániát ígérő kampányszlogenjeinek mellőzésével, a rendszer és az elit megerősítésével töltötte.

Bemutatjuk a legfontosabb jelölteket, megpróbáljuk a híresen, magyarországi szinthez képest is megbízhatatlan és pártos, a népes diaszpórát ráadásul mérni eleve képtelen, a győzteshez húzni akarás jelensége miatt propagandaeszközként funkcionáló közvélemény-kutatások alapján belőni, hogy mekkora támogatottsággal futnak neki az első fordulónak. Barabás T. Jánossal, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjével pedig kísérletet teszünk arra is, hogy a jelöltek Magyarországgal – Budapestnek az a legfontosabb ügye Bukarestben, hogy a Fekete-tengeri gázkitermelésből nekünk is jusson – és a romániai magyarsággal kapcsolatos politikáját megjósoljuk.

A sokat látott elemző – aki Magyarország romániai és moldovai nagykövetségein is dolgozott – hívta fel a figyelmet arra, hogy geopolitikailag mennyire izgalmas időpontban zajlik a választás: a román politikai elit az orosz-ukrán háborút komoly válságként éli meg, miután Oroszország rádióelektronikai háborúba kezdett egy ideje Romániával. Rendszeresen katonai drónok repülnek be a román légtérbe azzal a céllal, hogy felmérjék annak védelmét (gyakran le is zuhannak), a helyzet az elemző szerint annyira súlyos, hogy a román hadiflotta már inkább ki se hajózik a nyílt tengerre. Emiatt kifejezetten elkeseríti a románokat, hogy mindenki Lengyelországra és a Baltikumra figyel, mert a bukaresti vélekedés szerint ők – ha nem számítjuk Kalinyingrádot – sokkal közelebb vannak Oroszországhoz, a Duna-delta ugyanis légvonalban 200 kilométerre található az oroszok által annektált Krími-félszigettől, ráadásul a NATO keretében Románia nagyban hozzájárul Ukrajna kibervédelméhez.

Plusz ott van Moldova is a transznisztriai szakadárokkal és az ott állomásozó kb. kétezer orosz katonával. A román nemzetpolitika mindenesetre nem tétlen, a vágyott román-moldáv egyesülési projekt fű alatt halad tovább – igaz, csak abban a mederben, amit az EU és az USA enged, vagyis hogy akkor lehet csak szó egyesülésről, ha Moldova EU-taggá válik. Ez jelen állás szerint 2030-ra van nekik megígérve, addig gőzerővel zajlik Moldova románosítása. Barabás T. János elmondása szerint ez egy hosszútávú szemléletváltoztató projekt: de független újságírót már most is nagyítóval kell keresni a kis országban, romániai pénzen él a többség, ahogy a kulturális intézmények is. A minisztériumi dolgozókat és katonatiszteket Romániában képzik, kellően indoktrinálva a nagyromán eszme iránt, és a román ortodox egyház is egyre inkább teret hódít magának, elcsábítani próbálva a papokat és a híveket a moszkvai Kirill pátriárka alá tartozó moldovai ortodox egyháztól.

A titkosszolgálatok országa

De nem erőlteti az egyesülést most a román politika, az orosz-ukrán háború hatására ugyanis csökkent annak támogatottsága, a romániai társadalom többsége tart Oroszországtól, nem akar konfliktust vele, és – noha Maia Sandu, az újraválasztott nyugatos államfő egyesüléspárti, ezt már pár éve nekem is elárulta egy interjúban – Moldovában is a függetlenségpárti álláspontnak van többsége.

Ez tehát a kontextus, lássuk akkor a jelölteket: közülük kerül ki a következő elnök.

Marcel Ciolacu: a szoci favorit

Egyelőre nem izgul. Forrás: Marcel Ciolacu / Facebook

Ki ő? Románia legnagyobb és hatalomtechnikában, infrastruktúrában legprofibb pártja, a kormányzó posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) utóbbi években a teljes ismeretlenségből mentorai hátbaszúrásával és némi szerencsével óvatosan ugyan, de a körülmények miatt gyorsan a csúcsra felkeveredett elnöke, egyben 2023 óta az ország miniszterelnöke. A Kárpátokon túli, munténiai Buzău (Bodza) megyéből származó, fiatalon a kispályás helyi vállalkozói létet a települési képviselőség adta mutyilehetőségekkel keverő 56 éves

Ciolacu klasszik PSD-s politikus, ügyesen és úgy ötvözi a reálpolitikát a baloldali populizmussal, hogy azért az nyugaton se nézzen ki hülyén.

Megemelné a minimálbért, a kisnyugdíjakat, a tanulmányi ösztöndíjakat, rengeteg autópályát építene, többkulcsos szja-t vezetne be a jelenlegi egykulcsos helyett. Nem áll távol tőle az orbáni illiberális-autoriter hatalomfelfogás, szeret osztogatni, nagyokat ígérni és mondani, és sokkal inkább számít neki a pragmatizmus és egy jó deal, mint az ideológia és a jogállamiság. Mivel nemigen beszél idegen nyelveket – noha a CV-je szerint franciául és angolul tud – és Ciolacu tisztában is van a saját korlátaival és kellően önironikus is szokott lenni, ezért sokáig habozott, hogy induljon-e az államfőségért, de végül beiratkozott egy angoltanfolyamra. A kampányban amellett, hogy Trumppal telefonál és január 1-től teljes jogú schengeni tagságot ígér Romániának, magyarázkodnia is kell, kiderült ugyanis, hogy egy százakat becsapó, tőlük a végül soha el nem készült lakásaikra előleget elkérő ingatlanos cég által fizetett magánrepülőn utazott nemcsak ő, de a fél PSD-vezérkar.

Mit várhatunk tőle? Ő a legnyitottabb Orbán Viktorék felé – leszámítva persze Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt – a román politikai elitben. Pragmatikusan tárgyalna Budapesttel, ahogy eddig is gyakran és szívesen tette miniszterelnökként, az RMDSZ-től pedig soha nem zárkóztak el, jó és olajozott velük a kapcsolatuk.

Hogy áll? A PSD a Regátban, azaz a Kárpátokon túli területeken erős, azaz várhatóan ismét kapunk majd szép térképeket arról, ahogy kirajzolódnak a szavazatok mentén az Osztrák-Magyar Monarchia egykori határai. A miniszterelnököt 25-29% körül mérik, a második forduló biztos résztvevőjének mondják. A kérdés leginkább az, hogy kit kap ellenfélnek: ő a szélsőjobbos George Simiont akarná, hogy legkisebb rosszként legyőzze őt. Ha más ellenfelet kapna, nehezebb dolga lenne, Romániában az elnökválasztások második körét rendre PSD-ellenes népszavazássá keretezik.

George Simion: a román nép gyermeke

A szokásos szélsőjobbos cukiságkampány. Fotó: George Simion / Facebook

Ki ő? A szélsőjobboldali AUR párt foksányi születésű, de Bukarestben felnőtt, üzleti képzést végzett 38 éves elnöke sokáig lenézett outsider volt, aki fociultraként és a moldáv-román egyesülésért küzdő politikai aktivistaként erőszakos akciókkal próbálta meg felhívni magára a figyelmet több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb figyelmet

az úzvölgyi katonatemető ügyében kapta: a románok és magyarok dulakodása közben próbálta magát megvert, üldözött áldozatként beállítani, amiért valaki meglökte, és elesett. Pártját, az AUR-t az alapítása után túl komolyan nem vették,