Kicsinyeskedés, menetelés, felmentés, beiktatás

Jó reggelt! Már amennyire jó lehet arra ébredni, hogy az adó 1%-át lehet, nem is az kapja, akinek szántad. Btw érti valaki, hogy ha a külföldi finanszírozás volna a nemkívánatos, akkor miért épp a belföldi finanszírozás lehetőségét veszik el? Tehát hogy ez a terv a támogassák belföldről, és akkor nincs látnivaló narratívába hogyan passzol? Én nem, aki igen, kommentelje be, mert ma egészen másról írtam:

• Szigorúbb migrációs politika, hadüzenet a segélyezetteknek meg az AfD-nek: miket csinál az új német kormány, hogy hirtelen kezd ismét népszerűbb lenni?

• A menóra gyertyáit poroltóval eloltó monarchistától a söröző királycsinálóig: hogyan fordulnak rá a lengyelek az elnökválasztás vasárnapi második körére?

• Miért nem kért az olasz trikolórból egy dél-tiroli polgármester? Miket ígér az új román államelnök? Miért nem ítélték el Sebastian Kurzot? Jó olvasást, van mit!

---

Merz kancellár ígéretes első napjai

Azután, hogy május elején hivatalba lépett és dolgozni kezdett az új német kancellár, a kereszténydemokrata CDU-t vezető Friedrich Merz, hirtelen pártja támogatottsága is megugrott, az ellenzéki szélsőjobboldali AfD-é pedig csökkent a közvélemény-kutatásokban: a CDU/CSU-nak 27%-ot, az AfD-nek 24%-ot mérnek, a Merzékkel együtt kormányzó szociáldemokrata SPD-nek pedig 16%-ot. Hirtelen nagyot, 8 százalékpontot ugrott a Merz és kormánya iránti elégedettség mértéke is, igaz, ezt a véleményt (egyelőre?) a német társadalom egyharmada osztja mindössze.

Merzék célja az, hogy miközben a kancellár végigturnézza a nyugatot – és közben szakít elődje, Olaf Scholz külpolitikájával, azaz minden fegyvert odaígér Ukrajnának, Izraelt pedig a gázai helyzet miatt kritizálni kezdi –, 70 nap alatt, a nyári szünetig látható reformokat indítsanak útnak. Nézzük, mire helyezik a hangsúlyt.

Friedrich Merz a kormánypártok logóival. Fotó: Tobias Koch / Merz Fb-oldala

Jóvátenni Merkel 2015-ös tévedéseit

Az egyik ok a Merz-kormány szigorúbb migrációs politikája: ez ugye a CDU/CSU fő kampánytémája volt, olyannyira, hogy Merzék még az AfD-vel is együtt szavaztak róla a február 23-i választás előtt a parlamentben, hogy ezzel is jelezzék az elszántságukat. A területet belügyminiszterként a bajor CSU-s Alexander Dobrindt irányítja, márpedig a CSU-sok már Angela Merkel kormányzása idején is kritizálták a kancellár Willkommenskultur szlogennel összefoglalható befogadó irányvonalát, az akkori belügyminiszter és CSU-elnök, Horst Seehofer még azt is pedzegette, hogy a CSU különválik a CDU-tól és megméretteti magát országszerte: ki tudja, ha ez megtörtént volna, ma lehet, nem is lenne már releváns az AfD. Dobrindt első látványos lépésként visszavezette a német határokra (mind belső schengeni határ) az ellenőrzéseket annak érdekében, hogy be se engedjék már az országba azokat, akiknek erre nem lenne jogosultsága, a CDU/CSU politikusai az intézkedést addig tartanák fenn, amíg EU-tagországok erős migrációs nyomást érzékelnek, márpedig újabban Olaszország és Görögország az eddigieknél nagyobb számban érkező menedékkérőket jelent.

Noha a legtöbb szomszédos ország kritizálta emiatt az új német kormányt (elvégre a német szociális rendszerbe igyekvő menedékkérők így náluk maradnának), úgy tudni, a lengyel kormány (amely Belarusz irányából kapja migránsok tömegeit, Varsó szerint az oroszok hibrid hadviselése részeként) megértéssel viszonyul Berlin irányába, elvégre ha a menedékkérők számára legvonzóbb EU-tagország nem engedi őket már be, maga az EU, így a többi tagország sem lesz már annyira vonzó a szemükben.

A német kormány azt ígéri, hogy ez még csak a kezdet, és úgy látja, az irányváltásnak EU-s szinten is lesz bőven hatása, ahol Olaf Scholz és Angela Merkel alatt ők a fékei voltak a szigorúbb migrációs politikának, nem a katalizátorai. Az új berlini üzenet az, hogy a szakképzetteket továbbra is tárt ajtókkal várják, de azokat, akiket nekik kellene eltartaniuk, nem. A cél, hogy ez egységes EU-s üzenet legyen: régóta erről beszél az összeurópai jobboldal is az AfD-től a Fideszen át a CSU-ig.

Az új belügyminiszter sietős kedvében van, a következő kormányülésen be is mutatja a törvényjavaslatait a menekültstátuszt nem kapott, de nem biztonságos származási országból érkező, emiatt megtűrt menedékkérők családjának Németországba hozásának két éven át tartó tilalmáról (így eddig havonta kb. ezer ember érkezett az országba, az AfD-közeli média szerint ennél többet kellene tenni, ez így kevés), illetve a Scholz-kormány egyik integrációs vívmányának szánt intézkedés, a német állampolgárság gyorsított, három éven belüli megszerezhetőségének visszavonásáról.

Merz új migrációs irányvonala jobb reklámot nem is kaphatott volna: azt egyenesen Angela Merkel exkancellár, Merz korábbi CDU-beli fő riválisa kritizálta élesen, mondván a migrációs problémákat nem a német-osztrák vagy a német-lengyel határon fogják megoldani, a schengeni belső határok lezárása pedig tönkreteszi az EU-t (ez az érv a covid alatt valamiért nem jutott a politikusok eszébe). Merkel szerint Merznek a schengeni külső határ védelmére kellene ráfixálódnia, nem arra, hogy megnehezítse az átjárást Stettinbe/Szczecinbe (erről friss személyes tapasztalata is van Merkelnek, mint kiderült). A 2015-ös migrációs válság Merkel melletti másik főszereplője, a Merz által most bevezetett lépéseket már akkor is javasló Seehofer CSU-s exbelügyminiszter erre rögtön meg is ragadta az alkalmat, hogy 2025-ben is kiossza Merkelt: szerinte akkori főnöke fatálisat tévedett 2015-ben, és ezt a mai napig nem képes belátni, de mint mondta, Merz és Dobrindt végre helyrehozza a hibákat.

Dolgozni terelni a segélyezetteket