Lesz-e egy magyar az osztrák bíró Strasbourgban?

Ahogy mindig, úgy most is itt vannak a környék történései, jó olvasást!

---

Lesz-e egy magyar az osztrák bíró Strasbourgban?

Bécsben még mindig él a monarchia: Ausztria a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságába delegálandó három bírójelölt közé egy magyart is feltett a listára, méghozzá Jakab Andrást, az MTA Jogtudományi Intézetének korábbi igazgatóját, aki jelenleg a Salzburgi Egyetem alkotmány- és közigazgatási jog professzora. A jelölésről a Die Presse és Jakab András a Facebook-oldalán is beszámolt. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan ő lesz majd az osztrák bíró: a három jelöltet júniusban meghallgatja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének illetékes szakbizottsága, és ők készítenek ajánlást, hogy ki legyen a befutó. A végső döntést a parlamenti közgyűlés, a nemzeti parlamentek delegáltjaiból álló testület hozza meg (magyar részről ott ül többek közt Németh Zsolt, Gurmai Zita és Toroczkai László): általában a szakbizottsági ajánlásnak megfelelő döntés születik. Az illetékes szakbizottságnak egyébként nincs egyetlen magyar tagja sem, az elnöke viszont egy osztrák szocdem politikus.

Jakab jelölése már a második nekifutása az osztrák kormánynak (a jelöltlistáról a kancellár, az alkancellár, a külügyminiszter és az egyébként boszniai származású igazságügyminiszter, azaz két néppárti és két zöldpárti politikus döntött a beérkezett pályázatok alapján); ugyanis első körben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a szakbizottsága visszadobta a jelöltlistát. Hogy miért, azt nem indokolták, mindenesetre a második listán Gregor Heißl bíró helyett szerepel Jakab András, a másik két jelölt – Ursula Kriebaum bécsi nemzetközijog-professzor és Brigitte Ohms, a kancellári hivatal emberi jogi főosztályvezetője – változatlan.

Amint az a jelölési folyamatból is kiderült, az Emberi Jogok Európai Bírósága nem EU-s, hanem az EU-nál tágabb Európa Tanács égisze alatt működő intézmény, és az a feladata, hogy az Európa Tanács alapjogi egyezményének, az Emberi Jogok Európai Egyezményének érvényt szerezzen. Az, hogy valójában mindenkor érvényt szerezne neki, azért erős túlzás, hiszen a strasbourgi bíróság nincs arra feljogosítva, hogy nemzeti jogot megsemmisítsen. Ha ellentétesnek talál valamilyen nemzeti szabályozást az egyezménnyel, akkor az érintett országoknak elvileg módosítaniuk kell a szabályaikon: ezt semmilyen módon nem lehet kikényszeríteni, de azért általában az államok előbb-utóbb igazítanak a szabályaikon az elmarasztaló ítéletek után. Ráadásul az is szinte lutri, hogy egy-egy alapjogsértő jogszabály vagy gyakorlat egyáltalán eljut-e érdemi elbírálásra a strasbourgi bíróság elé, hiszen egyetlen bíró egymondatos lerázással, érdemi vizsgálat nélkül simán visszautasíthat panaszosokat, ha az ügyük szerinte „semmilyen alapjogsérelem látszatát” nem veti fel, és ezt a „nyilvánvaló alaptalanságot” képesek voltak a covid idején bevezetett oltottságalapú diszkriminációra is ráhúzni.

Ettől még persze számos területen jelentős jogfejlesztést vitt véghez a strasbourgi bíróság, így nem szabad lebecsülni, hogy most akár egyszerre két magyar bíró is ülhet majd a testületben – és közben egy osztrák sem, hiszen egy tagállam egy bírót küld. A bírókra nem szokták kiszignálni a saját országuk ellen indított panaszt (azaz nem ők készítik elő az ítéletet a saját országuk ügyében), viszont mindig tagja kell legyen az eljáró tanácsnak az a bíró, akit a bepanaszolt ország delegált. Vagyis, ha esetleg Jakab lesz végül az osztrák bíró, akkor az Ausztria elleni ügyekben ott lesz és szavaz az eljáró tanácsban, a Magyarország elleniekben nem feltétlenül (de lehet).

Jelenleg a Magyarország által delegált strasbourgi bíró egyébként Paczolay Péter, neki még két év van vissza a (nem megújítható) hivatali idejéből. Paczolay korábban az Alkotmánybíróság elnöke volt, és ekként néhány fontos ügyben a fideszes érdekek ellen szavazott, sőt akár előadó bíróként jegyezte azokat akkor, amikor ennek még tétje is volt, mert még nem volt a teljes AB elfideszesítve. Ettől még ciklusa végét követően 2017-ben kiküldték Strasbourgba, mondván ott úgysem sok vizet zavar.

Hogy Jakab mennyi vizet zavarna (nekünk), az attól is függ, hogy például magyar ügyeket kiszignálnak-e rá (hiszen végül is nem Magyarország delegálná). Ő régóta üti a magyar alkotmányos helyzet kormány általi züllesztését, és EU-s színtéren (tehát nem Strasbourgban) kifejezetten alapjogi aktivizmust sürget a tagállami jogállamiságproblémák orvoslására, azonban határozottan elítélte a 2022-es választás előtt felmerült olyan agyament ellenzéki ötleteket is, mint a feles alkotmányozás.

De az osztrákokat vélhetően ez kevéssé érdekli.

(Bakó Bea)

---

Chronik Mitteleuropa & Balkan

Röviden arról, mi minden történik még a környékünkön.