Lesz-e ismét erős Közép-Európa? És Magyarországból Ausztria?

Ma szavaz a parlament a Tisza által javasolt öt vizsgálóbizottság felállításáról, és ehhez kapcsolódóan egy törvényjavaslatot is benyújtottak a vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről: a mai hírlevélben Bakó Bea bezzegausztriázva arról írt, miért kevés a Tisza-féle javaslat, és hogyan lehetne jobb. Techet Péter ott volt Magyar Péterék múlt heti bécsi látogatásán, és ennek kapcsán megírta, hogyan lehetne tényleg erősebb Közép-Európa: ha az nem a V4-ekből indulna ki, hanem a lengyel dominanciától és Varsó többiekétől eltérő érdekeitől megszabadulva egy osztrák-magyar-cseh-szlovák-horvát-szlovén együttműködés formájában bontakozna ki, ellensúlyt jelentve nemcsak Varsóval, de Berlinnel szemben is. Bukovics Martin Janez Janša visszatéréséről, a leszavazott Dr. Jörg Haider-alagútról ír, kitárgyalva a szerbiai örökhétfő mellett egy rejtélyes, politikai szálakkal teli belgrádi gyilkosságot is.

---

Bezzeg Ausztriában: ott a Tisza-kormány tervével szemben az ellenzéknek kedveznek az erős parlamenti vizsgálóbizottságok

Sebastian Kurz olyan ügyek miatt kellett távozzon a politikából, amik Magyarországon talán még az ellenzéki sajtóban sem értek volna címlapot sem: protekciózás, hazugság, közvélemény-kutatások hamisítása – írta 2021-ben sajnálatosan találó módon Techet Péter a Gemišten, miután Kurz az osztrák kancellári tisztség után az ÖVP éléről is lemondott és bejelentette, hogy visszavonul a politikától. A helyzet azután kezdett egyre vállalhatatlanabbá válni Kurz számára, hogy büntetőeljárás indult ellene amiatt, hogy hazudhatott egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, amelynek a munkáját Kurz egyik minisztere ráadásul úgy igyekezett hátráltatni, hogy nem adott át neki iratokat. Ezt az alkotmánybíróságnak, majd az államfőnek kellett kikényszerítenie.

Ez a sztori jutott eszembe, amikor az első híreket olvastam arról, hogy Magyar Péter kormánya első intézkedései között megerősítené a parlamenti vizsgálóbizottságokat. És az, hogy vajon Magyarországon is elképzelhető lesz, hogy egy miniszterelnök vagy kormánytag lemondásra kényszerül egy vizsgálóbizottság tevékenysége nyomán?

Aztán elolvastam a címében a parlamenti vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételét ígérő teljes törvényjavaslatot, és egyből kiderült: ettől aligha kell „tartani”.

Habár Magyar Péter többször azt ígérte: az ő kormánya Orbánéval szemben valóban számonkérhető lesz, ha végül így is lesz, az nem a parlamenti vizsgálóbizottságokon fog múlni.

Ugyan Ausztriához hasonlóan ezután Magyarországon is bűncselekménynek minősül majd, ha valaki hamisan nyilatkozik vagy a valóságot elhallgatja egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, azonban van néhány fontos különbség. Egyrészt a parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását bár a képviselők egyötöde (azaz az ellenzék is) kezdeményezheti, annak felállításáról az Országgyűlés többsége határoz. Ezen pedig nem változtat a tiszás javaslat sem.

Ezzel szemben Ausztriában a képviselők negyede, azaz az ellenzék is kikényszerítheti egy vizsgálóbizottság felállítását, tehát a vizsgálóbizottság alapvető funkciója ott a mindenkori kormánytöbbséggel szembeni kontroll. (Jelenleg az egyetlen osztrák parlamenti vizsgálóbizottság éppen a kormányzó ÖVP-nek a legkellemetlenebb: az egykori nagyhatalmú igazságügyminisztériumi bürokrata Christian Pilnacek halálának körülményeit vizsgálják – az ellenzéki FPÖ kezdeményezésére. De a Kurz ügyeit vizsgáló bizottság sem az akkori kormánytöbbség javaslatára jött létre. Azaz Ausztriában a parlamenti vizsgálóbizottság a magyar javaslathoz hasonlóan büntetőjogilag is jól körül van bástyázva – de főleg az ellenzéknek kedvez.)

Az osztrák politikusokról túl sokat tudó hivatalnok rejtélyes halála

Ezzel nem azt mondom, hogy ne lenne legitim a megelőző kormány disznóságait parlamenti vizsgálóbizottságok útján kivizsgálni. A Tiszának a rendszerváltás és az elszámoltatás voltak a fő jelszavai a kampányban, de ennek számos jogi korlátja van: mi bizonyítható egy bíróság előtt, mi nem, mi évült el, mi nem, elérhetők-e a magyar állam számára az érintett vagyontárgyak, stb. A vizsgálóbizottságok eljárása és az általuk elfogadott jelentés nyilván azt a célt szolgálja, hogy betömje ezeket a lyukakat, és ahol jogi felelősséget és szankciót nem is tudtak a bíróságok megállapítani, legalább a politikai felelősséget kimondják a parlamentben.

Ez a jogos politikai cél azonban nem oldja fel azt az ellentmondást (legalábbis ellentmondás, ha azt feltételezzük, hogy a jogállamiság helyreállítása valóban célja Magyar Péter kormányának), hogy ha már hozzányúlnak a vizsgálóbizottsági szabályokhoz, szigorítva a megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget, akkor azokon a rendelkezéseken miért nem módosítanak, amelyek azt garantálják, hogy a vizsgálóbizottságok működése fölött végső soron a parlamenti többség diszponál. Ez egyébként a Fidesznek köszönhető: 2010 óta van így. Előtte ellenzéki, a képviselők ötöde általi kezdeményezésre létre kellett hozni a vizsgálóbizottságot, más kérdés, hogy a szabályok összességében nem garantálták akkor sem az ideális működést.

A Fidesz-érához hasonlóan továbbra is a parlamenti többség dönt majd a vizsgálóbizottság létrehozásáról, hiába kezdeményezheti azt már a képviselők egyötöde, és hiába paritásos maga a bizottság (azaz egyenlő számú kormánypárti és ellenzéki tagja van).

A parlamenti többség döntheti el tehát, hogy milyen ügyekben állhat fel egy olyan vizsgálóbizottság, amely aztán majd súlyos pénzbírságok vagy akár a rendőri elővezetés terhe mellett beidézhet érintett szereplőket nyilatkozattételre, ahol aztán ha nem mondanak igazat, vagy valamit elhallgatnak, bűncselekményt követnek el, és elméletileg akár két év börtönt is kockáztatnak.

És itt jön a következő beszédes pont, és a párhuzam hiánya Ausztriával: az érintettek köre. Sebastian Kurz ellen még hivatalban lévő kancellárként kezdett nyomozni az ügyészség amiatt, hogy hazudhatott a vizsgálóbizottság előtt. Később, a lemondása után elsőfokon el is ítélték néhány hónap felfüggesztett börtönre, de másodfokon végül felmentették.

Na, ilyesmitől nem kell félniük a magyar politikusoknak, legalábbis, ha országgyűlési képviselők. Őket, ha nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt, ugyan meg lehet bírságolni, de rendőrrel elővezettetni nem, sőt, rájuk az az új Btk-rendelkezés sem vonatkozik, amely büntetni rendeli a vizsgálóbizottság előtti hazudozást. Ezek a kivételek egyaránt vonatkoznak kormánypárti és ellenzéki képviselőkre, és értelemszerűen azon kormánytagokra is, akik egyben országgyűlési képviselők, mint a miniszterelnök és egyébként a miniszterek többsége.