Magyar cigányok Prágában, Trieszt, covidigazolvány, nyaraló az Adrián

Jó reggelt! Ma rengeteg témát érintünk, a magyar sajtóból kb. kimaradt mind. De hát a Gemišt pont azért van, hogy olvass Szerbiáról, Temesvárról, Bécsről, Triesztről, a horvát politikai show-ról, az adriai nyaralókiadás nyűgjeiről, és arról, hogy pontosan mi is történik most a prágai főpályaudvaron, ráadásul magyar szállal. Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

Mégsem akar az EU inaktivált vírusos oltást a covid ellen?

Egészen furcsa dolgok történnek a géntechnológiát nem alkalmazó covid elleni vakcinákkal Brüsszelben: az amerikai subunit-vakcinát, a Novavaxot a géntechnológiai oltásokhoz képest egy évvel később engedélyezték (Magyarország furcsa módon nem is kért belőle, eszerint a minél szélesebb oltási kínálat akkor fontos csak, ha kínai vagy orosz geopolitikai érdekek kiszolgálásáról van szó), a kínai Sinopharmhoz hasonló elven működő, azaz inaktivált vírust tartalmazó francia-osztrák Valnevát pedig egészen addig vizsgálgatták és tesztelgették, hogy az Európai Bizottság közölte, kifutottak az időből, inkább mégse szerződne le a gyártóval az ígért 60 millió dózisra.

Thomas Lingelbach, a cég felügyelőbizottságának elnöke sajnálatosnak nevezte a Bizottság elállási szándékát. A Bizottság és Valneva szerződésében sajtóinformációk szerint az állt, hogy április 30-ig a cégnek meg kell kapnia a covid elleni vakcinájára az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) feltételes forgalombahozatali engedélyét, ez azonban még mindig nem történt meg. A francia-osztrák vállalat állítja: a szerződésben szerepel, hogy amennyiben ez nem jön nekik össze, úgy június közepéig haladékot kapnak, és az EMA-ra mutogatnak, mondván az a lassú, ők a 2021 decemberében elkezdett engedélyezési eljárás során rendszeresen ellátják őket adatokkal, legutóbb május 2-án tették ezt az amszterdami szervezet kérésére, és legkésőbb júniusra most már tényleg át kellene csúszniuk a szűrőn.

A Valneva olyan oltás, amit számos, a géntechnológiai oltásokkal szemben szkeptikus ember szívesen beadatna magának, csak lenne végre elérhető.

A Valneva nagyrészt Bécsben fejlesztett, Svédországban és Skóciában gyártott, azaz ízig-vérig európai vakcinája eddig Nagy-Britanniában, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben kapott veszélyhelyzeti forgalombahozatali engedélyt.

Kamu bombariadók bénították meg Szerbiát

Autókkal, bombákkal, késsel ölnek majd: ezt és ehhez hasonló fenyegetést kapott tegnap 118 belgrádi iskola, majd közölték, a célpontok között van ezen felül

öt híd, a nemzeti múzeum, az elnöki hivatal, a városháza, az ikonikus Beograđanka-irodaház, a niši és a belgrádi repülőtér, egy stadion, négy bevásárlóközpont, az összes erőmű, az összes vízmű, egy McDonalds és az orosz nagykövetség.

Szerencsére végül egyik helyen sem találtak bombát a kiérkező szakemberek, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy órákra leálljon bennük és körülöttük az élet, az összes helyszín tüzetes átvizsgálása a szerb belügyminisztérium teljes kapacitását lekötötte.

A szerb állam terrorcselekménynek minősítette a bombariadókat, az új kormányban a kiváló moszkvai kapcsolatai miatt részt nem vevő, Pekingbe nagykövetnek küldött belügyminiszter, Aleksandar Vulin pedig közölte, szerinte európai országok állnak ezek mögött, és az a céljuk ezzel a pánikkeltésre alapozott „különleges háborúval”, hogy nyomás alá helyezzék Szerbiát, hogy az csatlakozzon a nyugat Oroszország-ellenes koalíciójához. Mint mondta: tömeges, szervezett és nagyon költséges hackertámadásokról van szó, amelyeket különböző, a hibrid hadviselésre kialakított központokból indítottak, az okozott kár az elvesztegetett munkaórák és a gazdaság leállása miatt többmillió euróra tehető. Az elkövetők kilétéről nincs információ.

Déli szomszédunknál keletje van a bombariadóknak: az Oroszországba a háború kirobbanását követően Európából gyakorlatilag egyedüliként repülő Air Serbia légitársaság járatainak rendre vissza kellett fordulnia Belgrádba bombafenyegetések miatt. Egy hónapja három forgalmas plázát kellett kiüríteni hasonló okok miatt.

Royalista híradó: kivágták Ferdinánd király fáját Temesváron

Dominic Fritz liberális temesvári polgármester jelentette be: sajnos kivágni kényszerültek azt a tölgyet, amit 1923. május 1-jén személyesen I. Hohenzollern-Sigmaringen Ferdinánd román király ültetett a Szabadság térre (Piața Libertății) a ma már sajnos rohadó Haditechnikai Múzeum épülete elé. A fa a 2014/2015-ös, radikális, az addigi parkszerű térből egy, az épületeket jobban megmutató placcot csináló közterület-felújítási munkálatok következtében mára sajnos kiszáradt: a darabjait a polgármester a helyi egyetem képzőművészeti karának adja, hogy dolgozzák fel.

A kivágott fa melletti tölgyet Ferdinánd király felesége, Mária királyné ültette: az még él, és hogy ez sokáig így legyen, külön szakembergárdát kérnek fel a megmentésére. Ferdinánd fáját természetesen pótolják, nem is akárhogy: a héten Margit királyi hercegnő, a román királyi ház vezetője, a korona őrzője, az utolsó román király elsőszülött gyereke ültet el a helyén egy újabbat. A hír azért is nagyon izgalmas és sokrétegű, mert felvillantja egyrészt a románokban élő rajongást a királyság iránt (a királyi család tagjaival bármilyen bulvárlapot bármikor el lehet adni), másrészt mutatja, hogy még a liberális USR prominens politikusa sem tudja magát kivonni ezalól. Persze lehet, nem is akarja: a közép-európaiság iránt rajongó német állampolgár Fritz a CDU környékéről érkezik, az 1947-ben a szovjet seregek bevonulásával trónfosztott, egy ideje közpénzből fizetett román királyi ház pedig eredetileg német gyökerekkel bír.

De miért ilyen népszerű ott a királyi család? Antal Róbert-István erdélyi történészt hívtam segítségül: szerinte nem maga a monarchia mint intézmény, hanem a királyi ház a népszerű, de csak azért, mert a lakosság belevetít egy újabb antikorrupciós propagandát, azaz a jelenlegi politikai osztály korruptságával szemben egy 1947-1989 között Romániában egyáltalán nem jelen lévő makulátlan erőt látnak benne, nem véve tudomást a hercegek simlis ügyeiről, a házon belüli trónviszályról.

Szabad az út Ausztriába, hétfő óta nincs beutazási korlátozás

Hétfő óta érkezzék bárki bárhonnan, se teszt, se felgyógyultsági igazolás, se oltást igazoló dokumentum nem kell már neki ahhoz, hogy átlépje az osztrák határt. A turizmusipar, a gazdaság és a lezárásellenes sajtó ünnepel. Fontos tudni: a beutazáshoz való greenpass-kötelezettség továbbra is él Németországban (elvileg május 31-ig, igaz, tőlem két hete sehol semmihez sem kérték, és határellenőrzés sem volt a cseh-szász határon) és Olaszországban (május 31-ig ugyancsak). Jó utat!

Még egy osztrák hír: betiltanák a fiákereket Bécsben

Johannes Rauch zöld egészségügyi miniszternek jó érzéke van ahhoz, hogy ő legyen minden idők legutáltabb osztrák politikusa: miközben lassan mindenhol eltörlik már a beltéri maszkozást, ő még mindig ragaszkodik hozzá, most pedig, mivel a minisztériuma alá tartozik az állatvédelem ügye, tett egy szándékoltan provokatív, vitaindító kijelentést. Betiltaná ugyanis a fiákereket, a Bécs belvárosának utcáit olyannyira meghatározó lovaskocsikat, mondván el kellene gondolkodni azon, mennyire korszerű még ez a lovaknak rengeteg stresszt okozó intézmény (gondoljunk csak arra, mennyire lehet jó nekik éjjel-nappal a macskakövön). Rauch külön hangsúlyozta: noha nem tiszta, hogy ez szövetségi vagy bécsi városi hatáskör, szeretné, ha leválasztanák a vitáról azt a kérdést, hogy 35 fok fölött eleve tilos befogni a lovakat, ő kifejezetten egy fiákermentes Bécset szeretne, hőmérséklettől függetlenül. Felmerült ugyanis az ötlet, hogy a 35 fokos hőséghatárt leszállítanák 30 fokra.

A fiákeresek képviselője ezen nyilván kiakadt, szerinte az aszfalton összeeső lovakról az elmúlt napokban megjelent videóknak semmi köze az elmúlt napokban tapasztalt 26-28 fokos hőséghez, az állatok is betegszenek meg néha, ez ilyen, bezzeg ha az istállóban esnek össze szegények, az soha nem érdekel senkit, tette hozzá. A lovaskocsisok az elmúlt két évet eleve megsínylették: alig volt turista, így nem volt kit körbevinni az 55 euróba kerülő kis húszperces belvárosi körúton, vagy a 95 eurós, már a Ringet is érintő nagyobb, negyvenperces útvonalon. Most azt remélik, végre lesz.

Medúzákkal van tele a tenger Trieszt belvárosánál

A turisták közösségimédia-posztjai alapján lassan ez lesz az egykori Habsburg-kikötőváros fő turisztikai vonzereje: az utóbbi években ugyanis a tavaszi, majd a nyári szezon beköszöntével ellepik a Trieszti-öblöt az Atlanti-óceánban, a Földközi- és a Fekete-tengerben is gyakori, emberre különösebben nem veszélyes, legfeljebb bőrirritációt okozó 50-60 centiméteres, akár 10 kilós súlyt is elérő gyökérszájú medúzák. Többnyire Trieszt egyik legfőbb jelképe, a Habsburg-kori paloták övezte főtér, a Piazza Unità előtt lebegnek, de olyan számban, hogy a helyi napilapban, az Il Piccolóban naponta cikkeznek arról, hogy a halászokat rendkívül bosszantó márciusi startot követően mikor jelentek újra meg (május 4-én), mikor sodródtak egy kicsit el a szél és a tengeri áramlatok miatt (május 7-én), és mikor jöttek megint vissza (13-án).

A trieszti belvárosi kikötő 2021-ben. Fotó: Andrea Lasorte, Il Piccolo

A trieszti medúzaboomnak szakértők szerint három oka van. Az egyik a Földközi-tenger tengervizeinek tavaszi-nyári hőmérséklet-emelkedése és ezzel együtt a nagyobb fény- és planktonkoncentráció. A másik a környék félelmetes erejű, a szárazföld felől a partvidék felé fújó szele, a bóra, amely még az öböl vizét is felkavarta, a medúzákat pedig egy helyre terelte. A harmadik pedig az, hogy az elmúlt évtizedekben az intenzív halászat megzavarta számos olyan halfaj táplálékláncát, amelyek korábban ugyanazokkal a rákfélékkel táplálkoztak, mint a medúzák, ami mind ezen aprócska rákok, mind a medúzák elszaporodását eredményezte: ezek a kevés konkurencia miatt könnyebben túlélnek, és így nagyobb számban szaporodnak.

Nem olaszokról lenne szó, ha a helyi sajtó nem kérdezett volna meg egy sztárséfet arról, hogy hogyan készítené el a medúzákat, ha legális lenne a felhasználásuk: Matteo Mettulio, a főtéri Harry’s Piccolo szakácsa antipastiként, pirítóssal tudná elképzelni.

---

Megéri-e nyaralót kiadni a horvát Adrián?

Ha már tenger. Érdekes cikket hozott hétvégén a HVG: összevetették az egyre meredekebben emelkedő balatoni ingatlanárakat a környező tengerparti országok, főleg Horvátország, Montenegró, Görögország, Bulgária és pár, elég rejtélyes módon és szelektíven kiválasztott, a drágábbak közé tartozó olasz régió áraival, és arra jutottak, hogy a Balaton Budapesthez közeli nyugati partján nyaralót venni drágább mulatság már, mint venni valamelyik kevésbé frekventált dalmáciai faluban-városban egy lakást, és oda néha-néha eljárni csobbanni egyet. Pár adat a cikkből:

• Tihanyban egy négyzetméter ára átlagosan 1,8 millió forint, Alsóörsön 1,23 millió, Zamárdiban 1,13 millió, Balatonfüreden és Siófokon 1 millió, míg Kővágóörsön, Szigligeten és Balatonszentgyörgyön 470-520 ezer forint közötti.

• Horvátországban ehhez képest Dubrovnik (Ragusa) vezet 1,33 millió forinttal, Split (Spalato) 1,09 millió, Pula (Pola) 680 ezer, Zadar (Zara) 650 ezer forint.

• Görögországban Korfun átlagosan 627 ezer Ft az átlagos négyzetméterár, Kréta drágább, de nem jelentősen. A bolgár tengerparton átlagosan 300-450 ezer forint között van egy nyaraló négyzetmétere, Montenegró viszont drágább, ott átlagosan 1,1 milliós árról beszélünk, a Kotori-öböl meg a njeguški pršut egyszeri és megismételhetetlen, meg kell fizetni. Az HVG által kiválasztott olasz régiók (Emilia-Romagna, Veneto, Szicília, Liguria) a drágábbak közé tartoznak, saját tapasztalatok alapján vannak helyek, ahol 30 ezer euróból lehet venni tengerparti ingatlant, igaz, oda kocsival elutazni oda-vissza 700-900 euró lesz.

Persze aki adriai nyaralót venne, az nemcsak magára gondol, benne motoszkál az is, hogy kiadja valahogy olyankor, amikor ő nincs ott: így ugyanis nemcsak az ingatlan értéke nő, hanem pénzt is hoz a konyhára. Mivel fél Horvátország valami ilyesmiről álmodozik, hovatovább, azt gondolja a többség, hogy az adriai lakáskiadás olyan, mint a lottóötös: hogy ha van adriai lakás, akkor onnantól kezdve úgy különösebben dolgozni se kell, ezért egy helyi gazdasági lap kiszámolta, megéri-e ez egyáltalán.

Hát, neccesen, és mint minden vállalkozásnál, csak sok belefektetett munkával.