Mi az, hogy alkotmányos válság? Miért ülhetne be Magyar Péter a Sándor-palotába?

Jó reggelt! A mai menü: Sulyok Tamás leváltása, az államfői-fideszes ellennarratíva, az érkező EU-s pénzek és azok feloldásának jogi háttere és jövőbeli kihívásai, egy gondolatkísérlet Magyar Péterrről mint államfőről és egy esetleges elnökibb rendszer bevezetéséről, valamint egy olyan fiatal ország születésnapja, amiről a hét vége felé az európai sajtóban mindenki beszélni fog (de nem úgy, mint mi). Jó olvasást, van mit.

---

Mi az, hogy alkotmányos válság?

Magyarország államfője és miniszterelnöke az igazságügyi miniszter társaságában egyeztet Sulyok távozásáról a Sándor-palota által közreadott fotón. Fun fact: noha hétfő 8:00-kor találkoztak, nincs kávé az asztalon. Fotó: Sulyok Tamás Fb-oldala

Sulyok Tamás továbbra sem mond le, hétfőn pedig az is kiderült, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással tervezi leváltani az államfőt – és nemcsak őt, hanem a többi közjogi méltóságot is, akik a felszólítására nem mondtak le május 31-ig (legfőbb ügyész, alkotmánybírók, Kúria-elnök, NMHH-elnök, ÁSZ-elnök stb). A konkrét hogyanról újságírói kérdésekre sem árult el többet egyelőre, csak annyit mondott, hogy nagyjából egy hónapon belül fogják ezt lezongorázni. Az biztos, hogy nem az Alaptörvényben jelenleg is szabályozott megfosztási eljárást fogják alkalmazni Sulyokkal szemben – ez nem is érné meg nekik, mert ott az Alkotmánybíróságé a végső szó, ahol jelenleg jórészt szintén fideszes kinevezettek ülnek.

Persze megtehetnék, hogy egy alkotmánymódosítással kiveszik az Alkotmánybíróságot a képletből, de mivel Magyar a hétfő reggeli sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy nem egyénre szabott megfosztási eljárás, hanem általános hatályú és jogállami alkotmánymódosítás útján rendezik majd a dolgot, valószínűbb, hogy vagy beleírnak egy gyakorlatilag átmeneti jellegű, de általános rendelkezést a Fidesz-kormányok által egyoldalúan kinevezett állami intézményvezetőkről, vagy egyesével, az érintett intézményeknél módosítják több ponton az Alaptörvényt.

Sulyok, ellensúlyok: hogyan tudná mielőbb lebontani a NER-t Magyar Péter?

Egészen szórakoztató (bár meglepőnek semmiképp sem meglepő), hogy a fideszesek most hirtelen a jogállamiságért aggódnak és alkotmányos válságot emlegetnek. Amikor 2012-ben ők cserélték le fontos intézmények vezetőit (Baka András főbírót, Jóri András adatvédelmi biztost) a kétharmados felhatalmazásukkal – úgy, hogy ezt nem jelentették be a 2010-es választás előtt –, akkor valahogy nem érzékelték az alkotmányos válságot. Most, hogy egy másik párt használja a kétharmados felhatalmazását ilyesmire, egyből válság lett. Pedig

a 2010-es Fidesszel ellentétben a Tisza Párt vezetője már a választási kampányban előállt a listával, hogy mely vezetőktől tervez megválni, tehát a választók ennek tudatában szavaztak rá. De hát a népszuverenitás bizonyára csak addig része az alkotmányosságnak, amíg az ember pártja maga van kormányon teljhatalommal: megérjük még talán azt is, hogy a Fidesz a populizmustól kezd el rettegni!

Az ironizálást félretéve, ha Magyar Péter kormányának tényleg fontos ezen intézmények valódi függetlensége és jogállami működése a jövőre nézve, akkor nem ártana azt sem átgondolni, hogy elég-e ehhez, ha simán a parlament kétharmados többségére bízzuk a megválasztásukat – miután már ötödjére szerzett kétharmadot egyetlen párt egyedül. Ebben a kontextusban nem feltétlenül (csak) a megkövetelt parlamenti többség növelésében érdemes gondolkodni, de a társadalom bevonásában is – pozíciótól függően általánosan, vagy szakmai szervezetek útján. Könnyen lehet, hogy gondolkodnak is ilyesmiben, Magyar Péter legalábbis hétfőn a Sándor-palota előtt belengette, hogy jobban be kellene vonni az embereket a köztársasági elnök megválasztásába, anélkül, hogy expliciten a közvetlen elnökválasztás bevezetését megemlítette volna.