Jó reggelt! Szó lesz ma:

• Szlovéniáról, Horvátországról, Romániáról és Ausztriáról.

• Kötelező oltásról, autópályákról, politikáról, médiáról, EU-ról.

• És magyar főszerkesztők hírértéken való elmélkedéséről.

Amilyen unalmasan hangzik mindez, annyira érdekes lesz a végére.

Chronik Mitteleuropa

Autópálya köti majd össze Temesvárt Belgráddal

Óriási hír ez: ami most alsó hangon két és fél óra autózás, az a jövőben mindössze egy lesz, pláne, ha Szerbia valamikor EU-taggá, Románia pedig a schengeni övezet részévé válik. Temesvár, a Bánság fővárosa Romániában kicsit olyan, mint Magyarországon Sopron vagy Mosonmagyaróvár: az már a nyugat, a helyi rádióállomás is Radio Vest néven fut, és eleve a város körüli fejlesztési régiót is a nyugatinak nevezik.

Csakhogy ebből az irigyelt helyzetből sokat nem lát az, aki a városban él: autópálya csak Kelet-Magyarország felé megy, az izgalmasabb részek felé, Szerbián keresztül közúton kell vergődni, kamionokat előzve. A román és a szerb kormány 2016 óta törekedik valahogy megoldani a helyzetet, már csak azért is, mert a járvány előtt úgy volt, hogy 2021-ben az Európa kulturális fővárosa tisztséget Újvidék és Temesvár egyszerre viseli majd, és kézenfekvőnek tűnt, hogy a két regionális jelentőségű nagyvárost épeszű és gyors közlekedési kapcsolat kösse össze. A járvány miatt Újvidék EKF-je idénre, Temesváré pedig 2023-ra tolódott (ők ráadásul még mindig finanszírozási problémákkal küszködnek, simán kinéz náluk egy még a pécsinél is nagyobb bukás), a román politika meg csak mostanra jött rá arra, hogy a beruházást akár EU-s pénzekből is meg lehetne építeni, így múlt hét végén végül aláírták a megállapodást az új sztrádáról. Szerbiában 65 kilométer lenne a pálya szakasza Belgrád és Vatin (Versecvát) között, Romániában 78 km Temesvár és Temesmóra (Moravița) között. A megvalósíthatósági tanulmányok és tervek még idén elkészülnek, a közbeszerzést a pályára jövőre írják ki, azaz pár év még biztosan kell majd, hogy errefelé autózhassunk, és hogy Erdélyhez jelentősen közelebb kerüljön az Adria.

Ha már autópálya: a magyar és a horvát Baranyát (azaz a pécsi vendégeket a világon elérhető legjobb halászlevekkel) 2024-re kötik csak teljesen össze, a horvátok ugyanis csak most írják ki a tendert a Pélmonostor (Beli Manastir) és a határ közötti 5 kilométeres szakaszra. Egyébként addigra ígéri a magyar fél is az M6-os befejezését. Az Eszék-Pélmonostor-rész a 600 méteres Dráva-híddal őszre kész lesz.

Az új szlovén miniszterelnök két elődje pártját is felszámolta

A szlovén politika két egykori üstököse, két korábbi exminiszterelnök is úgy látta jónak azután, hogy idén kiestek a parlamentből, hogy a legjobb, amit a politikai túlélésért tehetnek, az az, ha pártjaikkal együtt beolvadnak Robert Golob Szabadság Mozgalmába. A korábbi humorista Marjan Šarec 2018-2020, az ország első kormányfője, Alenka Bratušek 2013-2014 között vezette Szlovéniát. Előbbi pártja 3,7%-ot, utóbbié 2,6%-ot kapott idén áprilisban, és miután alapvetően mindketten centrista-szociálliberális irányt vittek, úgy látták a legjobbnak, ha egyesítik erőiket és az 1% feletti szereplésért járó párttámogatási pénzeket, és ezeket a miniszterelnöknek épp a liberális ALDE-pártcsaládba csatlakozni vágyó, anno még zöldpártként indult formációjába csatornázzák be. Šarec meg is kapta cserébe a védelmi minisztériumot, Bratušek pedig az infrastrukturális ügyekért felelős tárcát. Tisztul tehát a kép Szlovéniában: az egyik oldalon ott vannak a macronisták és szövetségeseik (szocdemek és kommunisták), a másikon pedig az orbánista Janez Janša.