GEMIŠT

GEMIŠT

Share this post

GEMIŠT
GEMIŠT
Mi lesz Lengyelországban?
Copy link
Facebook
Email
Notes
More

Mi lesz Lengyelországban?

Illés Gergő's avatar
Bukovics Martin's avatar
Illés Gergő
and
Bukovics Martin
Oct 09, 2023
∙ Paid
6

Share this post

GEMIŠT
GEMIŠT
Mi lesz Lengyelországban?
Copy link
Facebook
Email
Notes
More
Share

Ma Lengyelország a fő téma annak érdekében, hogy a hétvégi választás eredményei láttán majd teljesen képben legyél (mi kell ahhoz, hogy az ellenzék nyerjen? és mi ahhoz, hogy maradjon a PiS és a kormány?), de ránézünk a régióra is. Jó olvasást!


Tylko świnie siedzą w kinie,

avagy „csak a disznók ülnek a moziban”. Mikor a II. világháború idején a náci Németország Lengyelország nagy részét megszállás alatt tartotta, a lengyel földalatti ellenállás ezzel a jelszóval próbálta távol tartani a lengyeleket a filmszínházaktól, pontosabban az azokban játszott náci propagandafilmektől.

A szlogen nyolcvanegy évvel később éledt újjá, amikor immáron a független Lengyelországban bemutatták Agnieszka Holland lengyel filmrendező Zöldhatár (Zielona Granica) című filmjét. A Zöldhatár a lengyel filmes fősodortól eltérően politizál, és a közelmúlt történéseit mutatja be. Nevesül, mikor 2021-ben Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor közel-keleti bevándorlók Belaruszba reptetésével próbált migrációs válságot előidézni a szomszédos külső schengeni határokon. A lengyel és belarusz hatóságok emberi pingpongot játszottak a menedékkérőkkel – a belarusz határőrök az uniós határ felé terelték a menedékkérőket, mire a lengyelek visszafordították őket Belarusz felé, ahová viszont az őket korábban Lengyelország felé terelő belarusz határőrök nem engedték őket vissza. Mindez egészen odáig tartott, míg a lengyelek fel nem építették a belarusz határon húzódó határkerítést.

Noha a nemzetközi jog tiltja a menedékkérők tömeges visszatoloncolását,

a lengyel kormányzati álláspont szerint – mely mögé a társadalom túlnyomó többsége is felsorakozott – Lengyelország kemény fellépésével hősiesen elhárított egy Lengyelország és végső soron, az Európai Unió és a NATO egésze ellen irányuló belarusz-orosz hibrid fenyegetést.

Ezzel szemben Holland filmje nemcsak keményen kritizálja a menedékkérőkkel szemben kemény rendpárti módon eljáró lengyel államot, de komoly morális üzenetet is megfogalmaz: a bajbajutottaknak való segítségnyújtás nem lehet illegális. Az alkotás a külföldi kritikusok elismerését elnyerte – a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját kapta meg –, otthoni fogadtatása viszont vegyes volt.

„Csak a disznók ülnek a moziban” – nyilatkozta Andrzej Duda lengyel államfő, mikor Holland filmjéről kérdezték, hozzátéve: „nem volnék meglepve, ha a Határőrség tisztjei, akik látták ezt a filmet, szintén ezt a hitleri megszállás alatti szlogent használnák” a filmmel kapcsolatban. Az államfő mögé lassan a teljes lengyel közigazgatás is felsorakozott: a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt teljhatalmú vezetője, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes „gusztustalan és szégyenteljes gúnyiratnak” minősítette a filmet, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter pedig a náci és szovjet propaganda lengyel katonákról alkotott képéhez hasonlította Holland filmjét (ezen kommentjéért Holland beperelte a minisztert, egy varsói bíróság pedig eltiltotta Ziobrót attól, hogy az eljárás végéig Hollandról és a Zöldhatárról beszéljen).

Sőt: a Belügyminisztérium utasítására minden – állami támogatás mellett működő – stúdiómoziban le kell játszani a film előtt a minisztérium propagandafilmjét, ami „kontextusba helyezi” az utána következő filmet. Az bizonyára a teljes véletlen műve, hogy a félperces szpot egy az egyben a PiS legfőbb kampányüzenetét, a „Biztonságos Lengyelországot” szajkózza.

Holland bizonyos szempontból még örülhet is az ellene irányuló támadásoknak: a filmpremier hétvégéjén 137 ezren nézték meg az alkotását, többen, mint bármely más lengyel filmet idén. Ezen felül az október 15-én esedékes parlamenti választások kampányhajrájában azt is megmutatta, milyen hiszterizált állapotba került a lengyel közélet és társadalom. A polarizáció nem véletlen: nyolc évnyi kormányzás után a PiS harmadik választási győzelmére készül, ellenzéke pedig korábbi bénultsága és tehetetlensége után szervezettebb és felkészültebb, mint valaha.

A két politikai blokk már majdnem minden szavazóját mobilizálta, a lengyel illiberalizmus sorsa pedig akár egy mandátumon is múlhat.

Keep reading with a 7-day free trial

Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.

Already a paid subscriber? Sign in
© 2025 Gemišt
Privacy ∙ Terms ∙ Collection notice
Start writingGet the app
Substack is the home for great culture

Share

Copy link
Facebook
Email
Notes
More