Mi van, ha a nemzetiségi képviselő(kö)n múlik a 2026-os választás?

Jó reggelt! A mai menü: a nemzetiségi szavazatok problémái, kihívásai különös tekintettel a 2026-os választásra; a fővárosi és a kelet-magyarországi ihletésű szélsőjobboldal után elképzeltük, milyen lehetne egy dunántúli; pár cseh, lengyel és romániai aktualitás; majd az aktuálisan legjobb környékbeli olaszrizlingek.

---

Lehajolni a nemzetiségi szavazatokért

Évek óta nyilvánvaló, de ettől még fontos és egyre időszerűbb problémát vett elő a Telex László Róbert választási elemző cikkével, amelyben a szerző végigveszi a nemzetiségi parlamenti képviselet visszásságait. Jelenleg egy nemzetiségi képviselő, a német Ritter Imre ül a parlamentben, aki a Fidesszel rendre együtt szavaz. A többi nemzetiségnek csak szavazati joggal nem rendelkező szószólója van. László azonban felhívja rá a figyelmet: a cigány szavazók nemzetiségi listára való mozgósítása útján a Fidesz könnyen behúzhat még egy de facto fideszes képviselőt a 2026-os választáson, a nemzetiségi mandátumhoz pedig jóval kevesebb szavazat is elég, mint egy pártlistás mandátumhoz. Részletesen nem érdemes megismételni az egész cikket, a nemzetiségi választás legalapvetőbb visszásságai két pontban összefoglalhatók:

1. Ha valaki kéri a nemzetiségi névjegyzékbe vételét, akkor onnantól kezdve a pártlistákra nem, csak a nemzetiségi listára szavazhat, tehát elveszik a pártokra leadható egyik szavazata (a körzetében az egyéni jelöltekre szavazhat ugyanúgy).

2. Csakhogy a nemzetiségi listára szavazás nem igazi választás, hiszen nincs miből választani: csak egy lista van, az adott nemzetiségi önkormányzaté, amelynek gyakorlatilag a listavezetője juthat be legfeljebb a parlamentbe.

Nem csoda, hogy 2022-ben a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is elmarasztalta a szabályozás miatt Magyarországot – a szabályokon ennek ellenére azóta sem változtattak, és ezt nem is igazán lehet kikényszeríteni, hiszen a strasbourgi bíróság nem az EU, hanem egy tágabb nemzetközi szervezet, az Európa Tanács intézménye. (Politikailag illik betartani a döntéseit, de a Fidesz-kormány erre egyre kevésbé ad.)

László Róbert cikkét továbbgondolva mindenesetre felvetődik pár további kérdés és funfact is a nemzetiségi parlamenti képviselettel kapcsolatban.

1. Ne felejtődj a nemzetiségi névjegyzékben!

Ha valaki egyszer kérte az egyik választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vételét, akkor az nem szűnik meg a választás után automatikusan, hanem külön töröltetnie kell magát onnan a választónak. Ha ezt elfelejti, a 2026-os választáson azzal szembesülhet, hogy pártlistás szavazólap helyett legfeljebb csak súlytalan szószólókra vagy képviseletre ugyan esélyes, de gyakorlatilag fideszes jelöltre szavazhat. Ha nem akarsz így járni, időben töröltesd magadat a nemzetiségi névjegyzékből! Ha nem emlékszel rá, hogy benne vagy-e vagy nem, akkor is simán be lehet adni két kattintással egy törlési kérelmet az ügyfélkapun a biztonság kedvéért, legfeljebb azonnal jönni fog a visszautasító határozat e-mailben, hogy nincs mit törölni, benne se voltál.

2. Átcsatornázás a nemzetiségi listára?

Persze ha sokan ráébrednek mondjuk a jelenleg a gyakorlatilag fideszes Ritter Imre által képviselt németek közül, hogy inkább pártlistára szeretnének 2026-ban szavazni, és ezért tömegesen töröltetik magukat a névjegyzékből, akkor semmi sem akadályozza meg a Fideszt például abban, hogy ráállítsa a harcosok klubját a német nemzetiségi névjegyzékre. (Vagy akár a cigányra, ha ott nem regisztrálnak elegen.) Jelenleg kb. 30 ezren vannak regisztrálva a német nemzetiségi névjegyzékben, a romában 40 ezren, ez miután 2018-ban és 2022-ben kb. 25 ezer szavazat kellett egy nemzetiségi mandátumhoz, 1-1 (Ritter példája és a roma nemzetiségi önkormányzat fideszes befolyás alá kerülése alapján fideszes) mandátumot jelent.

De szerencsére bárki felfedezheti magában hirtelen a szunnyadó német vagy épp cigány identitást, és regisztrálhatja magát nemzetiségiként a választásra, pláne, hogy Ritter és a majdani cigány jelölt már huszonpárezer szavazattal is mandátumot szerezhet, míg a Fidesz-listáról (vagy bármilyen pártlistáról) ehhez kábé kilencvenezer szavazat szükséges.

És bár alapvető kiindulópontja a nemzetiségi listákról szakértőknek, hogy számarányuk miatt gyakorlatilag csak a német és a cigány kisebbségnek van esélye arra, hogy ne csak szószólót, de szavazási jogosultsággal bíró képviselőt küldjön a parlamentbe, azért ez sincs feltétlenül kőbe vésve. Hiszen a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozat valóságtartalmát a választási szervek nem vizsgálhatják, eleve nem is értelmezhető, hogy milyen vizsgálható valóságtartalma lenne egy olyan nyilatkozatnak, ami valakinek az identitását, belső meggyőződését fejezi ki. A törvényben elvileg tehát semmi sem zárja ki, hogy akár a Fidesz, akár más pártok rárepüljenek bármelyik másik, akár a horvát, a szerb, a szlovák vagy a bolgár stb. nemzetiségi önkormányzatokra, aztán véletlenül pártízezer emberben hirtelen felébredjen a vonatkozó nemzetiségi öntudat. Az ilyen csodák elméleti lehetőségét sem lehet teljesen kizárni, hiszen eléggé kedvezményes a nemzetiségi mandátum a sima pártlistáshoz képest; negyedannyi szavazat is elég hozzá.

3. Mi van, ha pont a nemzetiségi képviselő(kö)n múlik 2026?