Miről szól a von der Leyen elleni bizalmi szavazás?

Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elleni, sok sikerrel nem kecsegtető bizalmatlansági indítványról. Ennek apropóján csupa aktuális EU-s témáról lesz szó (kivéve a héten közzétett jogállamisági jelentést, amiből semmi új nem derül ki, abból legfeljebb arra következtethetünk, hogy a Magyarországnak járó zárolt EU-s pénzeket továbbra sem fogják kifizetni):

• Vágó Gábor arról ír, miért nem lett az Európai Unió a Nyugat vezető ereje, és az Európai Bizottság milyen hibái vezettek a mai bizalmi szavazáshoz.

• Bakó Bea a bizalmatlansági indítvány hétfői plenáris vitája kapcsán kesereg az EU-s demokrácia állapota és az EU-s politikai kvalitások fölött.

• Megkérdeztük a magyar EP-képviselőket, hogyan szavaznak majd, aki nem válaszolt, ott pedig tippelgetünk kicsit. És persze te is szavazhatsz utána.

• Bukovics Martin végül a schengeni övezetet siratja el, amely gyakorlatilag egy-két kivételt leszámítva már csak Közép-Európában létezik. Jó olvasást, van mit!

---

Nem Orbán miatt nem lett az EU a Nyugat vezető ereje

Ursula von der Leyen hétfőn az Európai Parlamentben az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján. Fotó: © European Union 2025 - Source: EP

Egy éve választotta meg az Európai Parlament néppárti-szocdem-liberális-zöld többsége Ursula von der Leyent ismét az Európai Bizottság élére, amiről akkor Strasbourgból tudósítottunk. Akkor úgy tűnt: halad tovább az EU lappangó föderalista folyamata. Azóta sok víz lefolyt Brüsszel folyóján, a Sennén, Donald Trump kiismerhetetlen vám- és külpolitikája pedig feladta a labdát globális szinten az EU-nak. Von der Leyen már januárban Davosban utalgatott arra, amit Kaja Kallas, az Európai Unió fődiplomatája márciusban kerek-perec kimondott a botrányos Trump-Zelenszkij-találkozó után: az EU szeretne lenni a Nyugat vezető ereje az USA helyett.

Ehhez azonban az alábbi öt tényezőnek együtt kellene állnia:

1. Globális húzóágazatok legyenek az EU területén.

2. Az euró, ne a dollár legyen a globális valuta.

3. Legyen közös európai hadsereg.

4. Legyen erős politikai vezetése az uniónak.

5. Legyenek konzekvens célok és stratégiák.

Ezeket megvizsgálva látható, hogy csak kommunikációs ökölrázásra futotta a Trump okozta pánikban, az elmúlt időszakban inkább hátrébb, mintsem előrébb lépett az EU. Maradt az értelmiségi szalonoknak tetszelgő ideológiai habverés, akik pedig hangot adnak nemtetszésüknek a globális elit elleni szólamaikkal, azokat kizárják a választási folyamatokból. Az európai elit a fegyverkezés kapcsán a közös eladósodással akarja a föderalista projektet tovább görgetni, ha már máshogy nem megy.

Húzóágazatok helyett gazdasági pangás az EU-ban

Akkor tudna az EU globális vezető szerepre szert tenni, ha a globális gazdaság motorja lenne az új, gyorsan növekedő iparágakban. A Fortune Global bevétel alapján listázza a vállalatokat minden évben: a top 10-ben nincs EU-beli cég, és folyamatosan szorítják ki a kínai cégek a lista aljáról is az európai vállalatokat évről évre. A chipgyártásban egyedül a holland ASML viszi a kék-csillagos zászlót. A top 20 digitális cég közé az EU-ból mindössze a Deutsche Telekom csúszott be a Forbes listájára, ők is csak a 19. helyen. A top 50 mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat közül mindössze kettőnek van az EU-ban a székhelye, a kölni DeepL-nek és a párizsi Mistralnak. Érvelhetnénk azzal, hogy a kis- és közepes vállalkozások jelentik az európai gazdaság gerincét, és nem a nagyvállalatokat kell nézni, de az uniós kkv-szektor összkibocsátása is folyamatosan csökken a nagyvállalatokhoz mérve.

A német autógyártás fénykorának leáldozott és az elektromobilitás mentőöve sem segít rajtuk, mert a kínai és koreai cégek hamarabb ébredtek és ők telepítenek Európába gyártókapacitást, nem pedig fordítva. Az ipar zöldítésének meghirdetett céljából gyorsan kifarolt a Bizottság, hiszen a hosszútávú átállás rövidtávon költséges, von der Leyen pedig nem vállalja a konfliktust az ipari lobbival.

Dollárok és jüanok gurulnak euró helyett