Most Bécsről lesz szó. Meg a pápáról
Jó reggelt, újra itt van a kedvenc hírleveletek, a Gemišt a húsvéti szünetet követően. Ma a vasárnapi bécsi választás kapcsán Techet Péter próbált elmélyülni a szélsőjobbos belvillongások és virsliosztások világában, de szó lesz ezen kívül arról is, hogy a rengeteg dicsérő nekrológ mellett milyen kritikák érték a környékünkön Ferenc pápát a halálát követően, hogy miért nem sikerül egy hónapja elfognia a boszniai hatóságoknak Milorad Dodikot, hogy miért nem lett exjugoszláv Le Pen vagy épp Georgescu a szlovén exkormányfő (holott készült rá), hogy hogyan lett a kínaiaké az ikonikus olasz kotyogósbrand, a Bialetti, hogy miket változtatnak épp az európai kisebbségek által olyannyira irigyelt dél-tiroli autonómián, meg eleve, mi történik épp Lengyelországban, Szerbiában és Horvátországban. Jó olvasást, szokás szerint van mit!
Most Bécsről lesz szó
A polgári, belvárosi Alsergrund bécsi kerület egyik sétálóutcává alakított övezetében, ahol elegáns hölgyek sétáltatják kutyáikat, jól öltözött férfiak olvassák a balliberális Der Standard napilapot vagy hipszterfiatalok isszák mindenmentes kávéikat, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) az április 27-i előrehozott bécsi választás kampányhajrájában ingyenvirslit osztogató kisbusza minden értelemben tájidegen – náci terminológiával: talajidegen (bodenfremd) – jelenség. Noha a helyi emberük öltözetében akár zöld értelmiséginek is elmenne, az Alsergrund tényleg nem az FPÖ területe. Amikor szóba állnak velem, rögtön kipuhatolják, hogy van-e bármi esélyük.
„Tetszik ez a sétálóövezet?“ Mivel tetszik, sőt, az se zavar, hogy kevesebb lett a parkolóhely, letudnak pár kék gumicukorral és egy FPÖ-s fakanállal, az ingyenvirsliből már nem kapok. Láthatóan más sem, mert ameddig ott álldogáltam, senki nem volt elégedetlen a sétálóövezettel.
A hangulat bécsiesen kedélyes. Olyannyira, hogy az FPÖ-sök az érdeklődés hiányában rajtuk maradt ingyenvirsliket a liberális Neos megérkező aktivistáival, a liberálisok fröccsével, fogyasztják el. Mindenki tudja, hogy Alsergrundon a Neos is megverheti majd az FPÖ-t, az FPÖ-sök nem keresik hát a bajt tovább. Az ő fellegváraik a külső kerületekben vannak, ahol az ingyenvirslinek is örülnek és a parkolóhelyeket is szeretik.
A feleslegesen előrehozott választás
Végül nem lett szükség antifasiszta harcra. A szociáldemokratáknak nem kell megvédeniük a Vörös Bécsüket, mint egykoron a két világháború között. A szövetségi kancellárságtól elesett a szélsőjobboldal, a Néppárt (ÖVP) ugyanis februárban mégsem fogadta el koalíciós partnernek a Szabadságpártot (FPÖ).
Azaz jött Christian Stocker néppárti elnök vezetésével a liberálisokkal kiegészült, de már így sem olyan nagyon nagy koalíció a konzervatívok és a szocdemek között. A szocdemek azonban előtte még annyira megijedtek egy szélsőjobboldali kancellár lehetőségétől, hogy gyorsan előrehozták a bécsi tartományi és helyhatósági választásokat októberről áprilisra, arra készülve, hogy egy szélsőjobboldali kancellárral szemben aztán igazán nagyot nyerhetnek a Vörös Bécs jelszavával. Bécs ugyanis tényleg más – ahogy az osztrák főváros jelszava is hirdeti. Itt nagyon is lehet még választást nyerni a szélsőjobboldali veszélyre hivatkozva.
A veszély a Néppárt érdeklődésének hiányában elmaradt. A szocdemek tehát előrehozták a választásokat Bécsben, miközben végül országosan is részei lettek a kormánynak. Az antifasiszta védelem helyett elég ezért csak annyit mondaniuk – amint a plakátjaikon is áll –, hogy „most Bécsről van szó“, „Dr. Ludwig a mi polgármesterünk“. Fideszes egyszerűséggel annyi az ígéret, hogy folytatjuk – igaz, Bécsben van is mit.
A pártok a szocdemek kegyeiért versenyeznek
A valódi üzenetet a parlamenten kívüli kommunista párt, a KPÖ fogalmazta meg: „úgyis Ludwig nyer“. Bécsben 1919 óta minden demokratikus választást a szocdemek nyertek meg, most se lesz ez másképp, nem is erőltették hát meg a vörösök kampányszakemberei magukat, a kötelezőt akarják hozni: 40 százalék körüli eredménnyel a biztos első helyről válogatni majd a konzervatívok, liberálisok és zöldek közül, hogy kivel is folytassák a kormányzást.
Jelenleg a liberális Neos az SPÖ koalíciós partnere az osztrák fővárosban. A liberálisok is érzik, hogy a kérdés tényleg csak annyi, hogy maradhatnak-e ebben a pozícióban, a plakátjaikon ugyanis egyszerűen azt kérik az emberektől, hogy a Neost hagyják meg az SPÖ koalíciós partnerének. Ehhez az SPÖ-nek 40 százalék felett, a liberálisoknak pedig 10 százalék körül kellene végezniük.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg az SPÖ 38 százalékon, a Neos pedig 9 százalékon áll, azaz esetleg Ludwignak végül mégiscsak azon, 12 százalékra mért Zöldekkel kell összefognia, akikkel 2020-ban éppen ő szakította meg az addigi együttműködést, mert elege lett az ökopárt autóellenességéből.
Ludwignak amúgy a bécsi ÖVP-vel is – különösen a párt gazdasági szárnyával – jó a kapcsolata, az ÖVP-függelék Gazdasági Kamara bécsi elnöke személyes jó barátja, azaz velük is összeállhat, ami persze Bécsben semmiképpen sem nagykoalíció lenne, tekintve, hogy a bécsi ÖVP már a 10 százaléknak is örülhet. A konzervatívok a nagypolgári Döbling, Hietzing és Belváros kerületeken kívül a 4-5. helyen állnak csak.
Országos átlag alatti szélsőjobboldal
Ludwignak a Bécsben hagyományosan erős szélsőjobboldaltól se kell ezúttal különösen tartania, nincsenek is nagy FPÖ-ellenes, antifasiszta, „népfrontos“ kiszólások. Az FPÖ persze vasárnap este mindenképpen hatalmas növekedést ünnepelhet, de ez csak azért van, mert öt évvel ezelőtt, az Ibiza-botrány után a párt Bécsben 7 százalékra zuhant – onnan pedig nem nehéz növekedniük. Most 21 százalékon állnak, ami a második helyre biztosan elég, de jóval elmaradnak az országosan nekik mért 35-37 százaléktól. Dominik Neppnek, az FPÖ bécsi elnökének nem sikerült igazi SPÖ-alternatívává válnia, még az FPÖ-szavazók többsége se gondolja – nem is beszélve a Neppet nem különösen kedvelő FPÖ-elnökről, Herbert Kicklről –, hogy a politikus alkalmas polgármester lenne. A plakátjain is csak a kötelezőt hozza a párt: nyugdíjemelést, az infláció letörését és több rendőrörsöt ígér „menekültmilliók helyett“.
Az FPÖ 2015-ben még 35 százalékos eredménnyel, 9 százalékpontra tudta megközelíteni a szocdemeket. Az akkori elnöküket azonban Heinz-Christian Strachénak hívták, aki az Ibiza-botrány után ki lett csapva a pártjából. Strachéval szemben közben az FPÖ is korrupciós vádakat fogalmazott meg, mondván: a pártpénzeket saját céljaira fordította volna. FPÖ-s számlára járt volna sámánhoz, vett volna elegáns ruhákat, újíttatta volna fel klosterneuburgi villáját, fizette volna mamája temetését vagy – amint nemrég kiderült – figyeltette volna meg magánnyomozóval korábbi barátnőjét.
A bécsi FPÖ pénzügyei a korrupciós ügyészséget is érdekelni kezdték, Strache ráadásul azt állítja, hogy a pénzköltéseiről Nepp és Kickl egyaránt tudott. A bécsi FPÖ azonban Strachéra tol mindent. Segítségükre van az a különös „véletlen“, hogy valami csoda vagy tragédia folytán a bécsi FPÖ minden számlája, könyvviteli kimutatása megsemmisült (konkrétan: Neppék megsemmisítették), csak Strache számlái maradtak fenn épen, amiket Nepp előzékenyen kész át is adni az ügyészségnek.
Strache nem adja fel
Talán ebből is érezni, hogy a mai FPÖ nem különösebben kedveli egykori pártelnökét és alkancellárját, elvégre Strache nem tűnt el a politikából, saját Team HC Strache helyi pártjával idén is ráindul az FPÖ-re Bécsben. 2020-ban valamivel több, mint három százalékot vitt el, idén két százalékra lehet esélye, amivel most sem lesz meg a parlamenti mandátum. Pedig Strachénak szüksége lenne végre egy rendes állásra az alkancellári bukása után. Még a felesége (most már: volt felesége) is kirakta azóta a közös villájukból, a politikus jelenleg Floridsdorf munkáskerületében él. Munkaként az „üzleti tanácsadást“ adja meg, de dolgozott előtte autós férfimodellként is.
Lehet sok mindent gondolni Strachéről, de azért az ő bukása tényleg igazságtalanul nagy lett: miközben a büntetőügyekbe ténylegesen belekeveredett, jelenleg elsőfokon már el is ítélt Sebastian Kurz egykori néppárti kancellár izraeli és amerikai kapcsolatai révén milliárdos üzleteket bonyolít (most az ingatlanpiacra akar beszállni, jövő héten nyitja meg új bécsi irodáját), Strache, akinek „egyetlen“ vétke annyi volt, hogy Ibizán részegen hülyeségeket beszélt, tényleg teljesen kisodródott a politikából, valódi egzisztenciális gondokkal küzdve. Még
Sebastian Bohn Mena, baloldali aktivista is azt mondta róla, hogy Strache olyasmikért bűnhődött, amik más osztrák politikusoknál következmény nélkül maradnának, és „tiszteli benne“, hogy újra és újra megpróbál azért felállni.
Az is igaz persze, hogy Strache éppen a minipártjának köszönhetően azért valamennyi állami támogatáshoz most is jut: évi 300 ezer eurós állami támogatást ér ugyanis, hogy a Team HC Strache bent ül pár bécsi kerületi parlamentben.
Strache amúgy azzal érvel maga mellett – amint szórólapjain is írja –, hogy mostanra „megérett“ és eleve sokkal több tapasztalata van, mint az FPÖ-s körökben is csak „baromnak“ (azaz bécsi szlengben Deppnek) hívott Neppnek. Ráadásul megpróbálja jobbról előzni az amúgy sem túl mérsékelt Neppet. Azt rója ugyanis fel neki, hogy az FPÖ egyik politikusa, amúgy a nemrég elhunyt üzletember, Richard Lugner veje, Leo Lugner, elment egy Ankarához bekötött török muszlim szervezet Ramadan-záró ünnepségére. Bezzeg ő, mármint Strache, csak a rendes keresztény szerbeket akarta megszólítani a bécsi bevándorlók között! Minipártja listáján most is számos szerb indul. Nepp végül elhatárolódott Leo Lugnertől, de tény, hogy az FPÖ igyekszik nyitni a szavazati joggal rendelkező török bevándorlók felé is.
Erre már csak azért is szükségük lehet, mert a párt azon kerületekben szeretne jó eredményt, akár még kerületi elöljárói posztot is elérni, amelyekben eleve magas a bevándorlók száma: Floridsdorfban, Favoritenben és Simmeringben. Komolyabb esélye az FPÖ-nek csak az utóbbiban van, elvégre a munkáskerület Simmering élén 2015 és 2020 között már állt FPÖ-s politikus.
Kivel fog össze Ludwig?
Miközben a munkáskerületekben az FPÖ az SPÖ ellenfelévé nőtt fel, a belső és polgári kerületekben az SPÖ attól tarthat, hogy a Zöldekre szavazhatnak át az értelmiségi baloldaliak. Az ökopárt már eleve három kerületet birtokol: a jópolgári Józsefvárost, az elegáns, zöldövezeti Währinget és a hipszternegyed Neubaut. A Zöldek nemcsak ökoirányból lőnek az SPÖ-re – túlzott autópártisággal vádolva a vörösöket –, de balról is előznek, mert szerintük a lakáspolitikájára amúgy méltán büszke Vörös Bécs mégsem tesz eleget a megfizethető lakhatásért.
Az ökopárt ugyanis a bécsi lakásállomány kétharmadát kitevő állami vagy államilag támogatott lakások mellett a magánpiaci lakások esetén is lakbérplafont vezetne be. Tény, hogy miközben a városi tulajdonú vagy városilag támogatott (mondjuk szövetkezeti) lakásoknál a lakbér le van nyomva, a magánpiacon lakbérplafon csak az 1945 előtt épült házakban kötelező. Ludwignak azonban nem ez a legnagyobb baja a Zöldekkel, hanem hogy az ökopárt még most is a Lobau természetvédelmi terület alá tervezett, északkeleti autópályaszakasz ellen tiltakozik – holott azt Ludwig mindenképpen akarja, ráadásul a döntés nem is városi, hanem szövetségi hatáskör.
Autópártiságban az ÖVP van igen közel az SPÖ-höz (meg az FPÖ, de velük Ludwig nem hajlandó összeállni). Az ÖVP szeretne kormányra kerülni, ezért a közbiztonság miatti szokásos jobboldali jajongást inkább vicceskedve tudja le. Miközben az FPÖ már-már valamiféle horrorvárosként írja le a többszörösen is a világ legélhetőbb városának választott Bécset, az ÖVP bécsi elnöke, a korrupciós ügyek miatt perbe vont egykori rendőrfőnök, Karl Mahrer elismeri azért, hogy „Bécs a világ legszebb városa, és akinek itt nem tetszik az élet, azon nem lehet segíteni“ – és éppen ezért ígéri plakátjain, hogy az ÖVP-vel „Bécs Bécs marad, csak biztonságosabban“. A konzervatívok kicsit beszólnak még a külföldiek rossz németnyelvtudására is („a német kötelező itt, habibi“), de hozzáteszik, hogy az „ősbécsi“ FPÖ-s Neppnek se ártana pár német nyelvlecke, mert néha ő is elvész a bonyolult nyelvtanban.
Michael Ludwig az ÖVP-vel – amint írtuk – jól ki is jönne, csak hát éppen a bécsi szocdem tagságban azért sok keményen balos is van, akiknek már a liberálisok is túl jobbosok, hát még a konzervatívok. A Zöldekkel viszont Ludwig bizonyosan csak akkor fog össze, ha matematikailag se a Neos-szal, se az ÖVP-vel nem jönne ki a többség. Más érdekes és izgalmas kérdés nem is lesz most vasárnap este.
Bécs ugyanis nemcsak Bécs marad, de vörös is. Mert bárkivel is áll össze Ludwig, a várost és annak tartományi közműcégeit, vállalatait, az egész SPÖ-közeli holdingot vasmarokkal fogja az SPÖ. Oda bejutni rajtuk kívül senki sem fog.
(Techet Péter)
Chronik Mitteleuropa
Szokás szerint arról, mi minden történt a környéken az elmúlt napokban.
A Vatikán szombat délelőtt 10 órától temeti a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápát Rómában, Olaszországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban (amelynek miniszterelnöke húsvét vasárnapján röviden még találkozott a pápával) is nemzeti gyásznap lesz aznap. A világ és benne Közép-Európa sajtója tele van a pápát méltató nekrológokkal, és előjöttek a politikai keresztények és a tényleges keresztények közötti konfliktusok is (lásd a kommenteket). Minimum elgondolkodtató, hogy a kétezertízes évekig kellett várni arra, hogy először a nevére vegye a katolikus egyház vezetője a krisztusi szegénységet hirdető Assisi Szent Ferenc örökségét, a pápa ennek igyekezett is megfelelni. A teljes képhez a sok dicséret mellett érdemes azonban meghallgatni a Másik Véleményt is, még ha az nem is csak katolikusoktól érkezik a környékünkön. Itt van rögtön három!
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.