A kapzsiság a gond, nem az ukrán gabona
Jó reggelt! A témáink ma:
Miért a kelet-európai gazdák tüntetnek csak az ukrán gabonadömping miatt? Miért drágult kétszeresére a kenyér ára, miközben a búzáé a felére csökkent? Vágó Gábor utánajárt mindennek, amit csak tudni akarsz az ukrán gabonáról.
Miért liberális és hülyebiztos megoldás az, ha a Fidesz kivenné a Büntető törvénykönyvből a sajtóbeli rágalmazást? Bakó Bea írta ezt meg.
Hogyan segíti a Menedzser a Prolit? Techet Péter az osztrák szociáldemokraták elnökválasztása kapcsán arról, kinek és miért kellene megnyernie a versenyt.
És végül pár lifestyle hír Közép-Európából. Jó olvasást!
Tényleg az ukrán búza a legnagyobb baja a gabonapiacnak?
A böjti szél rázza a cserjést a felismerhetetlenségig felújított volt TSZ-telepen. Az udvaron több százmillió forint értékben állnak nyugati márkás munkagépek, a raktárban százmillió forint értékben áll a búza. De csak tavaly ért százmillió forintot, jó, ha ma még ötvenet adnak érte. A módos gazda az irodában telefonál, nézi az árfolyamot, és eszi az ideg. Elkezdi szidni a vonal végén lévő kereskedőnek a mérgezett ukrán búzát, az ukránokat és a háborút, mert szerinte Zelenszkij miatt ér az ő búzája már csak fele annyit. Az agrárkamaránál is hallják ezeket a hangokat és látványosan betiltják az ukrán gabona behozatalát. A valóság, mint általában, jóval bonyolultabb, mintsem bűnbakokra lehessen kenni a problémát.
A Putyin által 2022 telén indított háború miatt Ukrajnának új piacokat kellett találnia gazdasága egyik fő exportcikkének, a gabonának (búza, kukorica, rozs, árpa), mert a Fekete-tengeren nem tudott kijutni a szokásos piacaira az orosz flotta blokádja miatt. Emiatt az ukrán gabona az addigi afrikai, közel-keleti és török piacok helyett a szárazföldön az EU-ba áramlik be egyre nagyobb mértékben.
A háború miatt a GDP-je javarészét elvesztő Ukrajna kiszolgáltatott, és minden pénzügyi forrásra ki van éhezve. Az elszabadult inflációt átélő Európai Unió pedig kapva kap az alkalmon, hogy olcsó alapanyaghoz jusson.
Ez olyan piaci turbulenciákat okoz, ami miatt a kelet-európai tagállamok gazdái demonstrálni kezdtek Romániától Lengyelországig. Áprilisban Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia le is állította az ukrán gabona behozatalát a határaikon. Azóta annyi változott, hogy a lengyelek akkor engedik csak tovább az árut, ha nem lengyel a desztináció, ez még az EU agrárügyekkel foglalkozó lengyel biztosa szerint is uniós jogot sért. Mivel a PiS által delegált biztoson otthonról is nagy a politikai nyomás, hiszen idén ősszel lesznek parlamenti választások náluk, 100 millió eurós gyorssegélyt ígért a gazdáknak az EU. A hazai sajtó a szennyezett, rossz minőségű ukrán áruval riogat, a nemzetközi sajtó is címlapon foglalkozik a történettel, de a fősodrú média sokszor elsiklik fontos következmények felett.
Mert ez a krízis nem csak az EU-t érinti.
A hét bő esztendő véget ért
Az utóbbi két-három év során folyamatosan nőttek a gabonafelvásárlási árak a magyar piacon. Sokszor az árupiaci tőzsdei ár felett keltek el tételek. Egy ársziget jött létre, jóval magasabb volt a magyar piacon az átlagos ár a tranzakcióknál, mint azt a globális piaci ár indokolta volna. Csak tetézte a folyamatot, hogy a tavalyi aszályos nyár okozta rossz termés után sok termelő azt gondolta, hogy ez a trend folytatódni fog. Emiatt a betakarítás után ősszel kivártak a gazdák, és nem adták el a termést.
Mivel az elmúlt évtizedben rengeteg EU-s forrást kaptak tárolókapacitás-bővítésre, ezt könnyedén meg is tudták tenni. November-december táján aztán fordult a trend: az ukrán gabona beáramlása miatt az ár hónapok alatt a felére zuhant.
Míg öt éve 50 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára, ez évről évre nőtt, tavaly elérte a 140 ezres csúcsot. Onnan zuhant le három hónap alatt a mostani 70 ezres szintre, főképpen az ukrán gabona okozta nagyobb kínálat miatt, mesélte egy gabonatermesztéssel és bértárolással is foglalkozó vállalat telephelyvezetője. A cég főként balkáni malmokba exportál extra minőségű gabonát, szerinte érezhető mára, hogy a balkáni piac is telítődött, sokkal kisebb a kereslet.
Már tavaly októbertől lehetett arról hallani, hogy a megszokottnál jóval nagyobb mértékben ömlik be az ukrán gabona az országba. Elsőként a legnagyobb szereplők, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalmainak raktárai telítődtek meg, hiszen a nagy állattartó telepeiket nem elégítette ki a csekély magyar kukoricatermés. A telephelyvezető szerint általános, hogy a betakarítás után szívesebben vásárolnak a kereskedők óbúzát, előző évi termést. Ami most Ukrajnából bejött, azt szerinte főként még Putyin ukrajnai agressziója előtt aratták, 2020-ban és 2021-ben.
Egy, az ágazat különböző szereplőivel (termelő, integrátor, kereskedő, ipari feldolgozó, malom) napi kapcsolatban lévő forrásunk szerint évtizedek óta jön ukrán gabona az EU-ba és az országba, most annyi történt, hogy ez felerősödött. Kérdésünkre, hogy akkor miért csak a kelet-európai gazdák tüntetnek és miért csak a keleti tagállamok vezetik be az importkorlátozást, azt válaszolta, hogy azért, mert ezekből az országokból általában kifelé viszik a gabonát (nettó exportőrök), míg Nyugat-Európa, és az EU egésze általában behozatalra szorul (nettó importőrök).
Illetve van egy olyan politikai érv is, hogy a keleti országokban nagyobb az agráriumban élők érdekképviseleti ereje, és a lengyel, a magyar és a szlovák kormánypártok támaszkodnak ezekre a nagytermelőkre anyagilag és szavazatok szintjén is, így jóval nagyobb a lobbierejük. Lengyelországban és Szlovákiában idén választások is lesznek, tesszük hozzá. Az importkorlátozást a szakember nem tartja igazi piacvédelemnek, mivel pár hónapig tart csak, amit a piaci szereplők ki tudnak bekkelni. Szerinte legfeljebb pár nyakas gazda hiszi azt el Nagy István agrárminiszternek, hogy visszatér majd a 140 forintos kilós ár, de a többség józanul gondolkodik, és számítanak arra, hogy a kormány lépése vissza fog ütni.
Ukrán búzából olasz pasta
Sokkal nagyobb problémák vannak most annál, mint hogy mennyivel vitte le az árat az ukrán gabona. Azáltal, hogy a magyar termelők ősszel ráültek a gabonájukra és várták, hogy még magasabb legyen az ár, számos exportpiacot elveszítettek. Ezeket a régi, bevált piacokat, így az olaszt is, végül az olcsó ukrán gabona telítette meg.
Az igazi gondot a magas takarmányárak okozták az állattartásban: sokan be is zárták az üzletet vagy radikálisan csökkentették az állományukat. A mostani árszinttel lehetne már rentábilisan állatot tartani, az előző években azonban csak veszteséget termeltek. A helyzetet a teljes ágazati spektrumra rálátó forrásunk így foglalta össze:
„Kapzsiságukban végignézték a takarmányt termelő parasztok, hogy az állattartó szomszéd bezárja az telepét a magas takarmányárak miatt. Most meg sírnak, hogy nincs kinek eladni jó áron a raktáron lévő termésüket. Amikor tárgyalok velük, nyiladozik a bicska a zsebemben és legszívesebben az arcukba vágnám ezt, de az üzleti kapcsolat miatt nem tehetem. Tavaly a betakarítás után igen nagy haszonnal lehetett volna kiszállni, most viszont kövér bukták vannak.”
Az elmúlt évek magas árai miatt a sertéságazatban a német, a tojás- és baromfi ágazatban a lengyel importnyomás is komoly fejtörést okoz a termelőknek. A hullámzó kereslet (az árstopok miatt előrehozott vásárlás) mellett a madárinfluenza és a sertéspestis is szorongatja a magyar állattartókat.
Az ukrán gabonaimport miatt gerjesztett médiafelhajtásra és az áru minőségével kapcsolatos információkra, miszerint az EU-ban betiltott növényvédőszerek maradványait és génmódosított tételeket is találtak az ukrán importkukoricában, azt mondta a forrásunk, hogy mivel évtizedek óta jön Ukrajnából áru, ezért évtizedek óta vizsgálja azt a NÉBIH, és ezek a problémák a tételeknek csupán elhanyagolható részét érintik. Az elmúlt időszakban behozott 1,5 millió tonna ukrán kukoricából 19 tonnában találtak szennyezést – az ellenőrzés nem szúrópróbaszerű, minden tételből vesznek mintát. A hazai takarmánypiacon egyébként is jelen van már a brazil meg az argentin génmódosított szójadara, és a kutyát nem érdekli. Nemcsak a betiltott növényvédőszer a fontos, hanem a szermaradványok engedélyezett határértéke is: a magyar paraszt is két-háromszorosát szórja ki a földjére a megengedett mennyiségnek, ha azt látja, hogy bajban lesz a termés.
Miért drága a kenyér, ha olcsó a gabona?
Mert a malmok jóideig a tavalyi, kilónkénti 140 forintos búzából őrölték a lisztet, a pékek rekordmagas energiaárak mellett sütötték a kenyeret, a kiskereskedők pedig az ársapkás termékeken elkönyvelt veszteségüket a legjobban fogyó termékeik árának emelésével kompenzálták. A magas kenyérár nem is fog változni egyhamar, mert volt olyan malom, ami még tavaly októberben feltöltötte a raktárait a magas áron, mert úgy spekuláltak, hogy még tovább fog nőni az ár. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy búzából telített a piac, de kukoricából nagy igény van a behozatalra.
Egy átlagos évben a 4,5-5 millió tonna az éves kukoricafelhasználás Magyarországon. Tavaly nem egészen 3 millió tonna termett, és sok helyen nagymértékű aflatoxinszennyezés (a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes, rákkeltő gombaméreg, amelyet a penészgombák termelnek) is megjelent a magyar termésben. Tehát a kukorica iránti kereslet jóval magasabb volt, mint a megtermelt mennyiség, így az idei szezonban jelentős importra szorul az ország, ami nem egy szokványos piaci szituáció, magyarázza egy nemzetközi gabonapiacon évek óta jelen lévő árutőzsdei bróker.
Miközben a magyar termelők arra vártak, hogy majd a rossz termés miatt akár a 200 forintos kilónkénti árat is eléri az árszint, mindenhonnan ide áramlott a kukorica Szerbiából, Szlovákiából, Lengyelországból. Ukrajnában a hagyományos szállítási csatornák háború okozta bedugulása miatt olyan nagy lett a piaci nyomás, mint egy kuktában, és csak idő kérdése volt, hogy a gőz utat találjon magának. Ez azt eredményezte, hogy vasúton a magyar piacra is érkezett közel 1,5 millió tonna ukrán kukorica a feldolgozók és állattartók legnagyobb örömére, pláne mivel a vámkezelés költségén kívül más már nem terheli az ukrajnai származású terményt. A nagy feldolgozók és multicégek pillanatok alatt építették ki az új csatornáikat a beszerzésre a régiós piacon, a magyar termelők pedig hoppon maradtak a feltankolt raktáraikkal.
Új migrációs hullám?
Az ukrán gabona tengeri szállítási útját garantáló orosz-ukrán-török deal az árutőzsdei bróker szerint sem tudta tökéletesen beváltani a hozzá fűzött reményeket. A tengeri út szűk, lassan jönnek ki a hajók, a háború elején még ez sem volt, így az alternatív csatornák gyorsan kiépültek, a dél-dunai kikötők infrastruktúrát bővítettek. Ez segítség ugyan a világpiacnak és enyhíti a krízist, de a török vizsgálatok miatt lassabbak a hajók, és a folyami logisztikai díjak is nagyon megdrágultak. Ráadásul maga a megállapodás is veszélybe került a héten, hiszen Oroszország annak felmondásával fenyegetőzik, ha az agrártermékeire is szankciót vetne ki az EU.

Az ukrán gabona elsődleges felvevőpiaca eredetileg Afrikában és a Közel-Keleten lenne, ahol az ukrán gabona hiánya miatt már komolyan érezhető az élelmiszerinfláció. Eléggé valószínű, hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem képes kezelni a helyzetet, éhínség lesz számos országban, ami újabb migrációs válságot indíthat el Európa felé az év javarészében az egyik leginkább érintett országban élő szakértő szerint. Ezt különböző ENSZ-intézmények jelentései is alátámasztják. A gabonabróker optimistább, szerinte az érintett országokban is meg fogják érezni a mostani árcsökkenést, hiszen a jelenlegi magas ár oka az, hogy ott is mindenki bevásárolt drága áruból. A gabonapiac egy határidős piac, sokan most a régebbi drága szerződéseiket fogyasztják, amint ezek kifutnak, lesz egy lefelé tartó trend és remélhetőleg nem fog eszkalálódni a közel-keleti éhínség.
A hangsúly a remélhetőleg szón van.
(Vágó Gábor)
Durva: pénzről mond le a magyar állam!
A Fidesz benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, amitől kapásból nem állt égnek a haja az ellenzéki közvéleménynek. A javaslat lényege kifejezetten liberális: enyhítenék a Büntető törvénykönyvben a rágalmazás tényállását akként, hogy a sajtóban, médiában a közügyek megvitatása körében elkövetett rágalmazást csak nagyon szűk körben, „a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása esetén lehetne büntetni” – Bayer Zsolt tehát továbbra sem lélegezhetne fel.
Egy napra sem volt szükség, hogy a kormányfüggetlen újságírók (Czeglédy Csaba DK-s ügyvéd és az általuk más napokon kriptofideszesnek kikiáltott Schiffer András segedelmével) fogást találjanak ezen a meglepő, épp Szerbiában is megfuttatott liberalizációs ötleten. A gond ugyanis az volna, hogy a kormány a propagandistáit akarja megmenteni: hiszen a kormánypropagandisták sokkal gyakrabban veszítenek rágalmazás miatt büntetőpereket, mint a makulátlan független sajtó, és most is egy csomó ilyen ügy van ellenük folyamatban. (Most pedig azon, a magyar illiberalizmusban is még mindig létező alapvető jogállami elv, hogy amennyiben a Btk. időközben a terhelt javára változik, úgy az enyhébb verziót kell alapul venni, hirtelen valami ördögtől való dolog lett.) Ráadásul milyen dolog az már, hogy a médiában és a sajtóban most majd szabadon lehet rágalmazni, Facebook-kommentekben meg nem!
Erre ugye elsőre azt mondanám, hogy azért, mert a Facebook-kommenttel ellentétben a sajtóban ott van a (fő)szerkesztői kontroll, de az talán nem mindig eléggé erős, ha az ilyen érveléssel operáló cikkek is megjelenhettek (ráadásul a fideszes propagandasajtó legszebb hagyományait követő módon névtelenül).
Arról persze nem nagyon lehetett az ördögi tervet leleplező cikkekben olvasni, hogy egyébként a rágalmazásért elítélt közszereplők is legfeljebb csak megrovást (értsd: ejnyebejnyét) vagy esetleg pénzbüntetést szoktak kapni, és rágalmazásért nem szabnak ki szabadságvesztés-büntetést, hiába van az a Btk-ban – amit persze minden, a javaslatról beszámoló sajtótermék elrettentően kihangsúlyozott –, hogy egy, vagy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Ha valamiért lehetne kritizálni a javaslatot, az az, hogy nem megy elég messzire.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.