Olyan, mint a karácsony, csak jobb

Minden Pécsről: politika, zene, média, könyvek, cirfandlik, jó új helyek

Üdv Pécsről, ami szombaton a Made in Pécs fesztiválon a lehető legjobb arcát mutatja, pláne mivel végre kezd olvadni a sok hó és a latyak: fesztivállá változik a komplett belváros, sok pécsinek ez olyan, mint a karácsony, csak még annál is jobb, mert a sokak számára szürke és depresszív (mert messze még a tavasz) és pangó (elvégre karácsonykor alaposan kiköltekezett mindenki) holtszezont feldobják élettel. Délelőtt tíztől az éjjeli órákig számtalan kocsmában, klubban, sőt, mozi földszintjén, kilenc helyszínen folyamatosan, egymást váltva különböző stílusú helyi zenekarok, szólóprodukciók, dj-k játszanak, mindezt teljesen ingyen, idén némi sziléziai vendégséggel, jön ugyanis pár vendégzenekar is Breslauból (mai nevén Wrocław).

A mai hírlevelet ezért Pécsnek szenteljük. Egyrészt ajánlunk pár zenekart a fesztiválról (tessék jönni, még bőven vannak szabad szállások hétvégére), másrészt pedig

• Szegedi Péter, PTE-s politológus elmagyarázza, miért ennyire nemfideszes ma Pécs, miért alibizik mindenki a budapestihez hasonlóan kiszámíthatatlan helyi politikában és milyen eredményt vár az idei parlamenti választáson Baranyában;

• Gűth Ervin újságíró, a Mecseki Müzli és a Telex szerzője mesél a helyi sajtó mindennapi kihívásairól és hogy miért épp egy hírlevél lehet ezekből a kiút;

• Nagy Levente, a Ferencesek utcáján lévő Bagolyfészek antikvárium tulajdonosa ajánl hét Pécsről szóló, részben csak nagyon nehezen beszerezhető könyvet;

• Szabó Zoltán borásszal megfejtettük, miről szól és miért híres a pécsi cirfandli;

• röviden átnézzük a három új kedvenc helyünket és mutatunk egy olyan pécsi intézményt, ami bár nemzetközi fontosságú, alig ismeri valaki. Jó olvasást, van mit.

---

Miért ennyire balos/liberális Pécs?

Budapest mellett itt tartanak csak itthon Pride-ot, a kocsmákban itt van a leginkább a budapesti balos-liberális helyekre jellemző programkínálat, 2018-ban és 2022-ben is ellenzéki jelölt vitte a Baranya 1-es választókerületet, itt lett valaki Puch László, az MSZP legendás pártpénztárnoka, arról nem beszélve, hogy a fővárosi pártelitek által hevesen gyűlölt baranyai lobbi átszőtte az MSZP mellett még az LMP-t is: a jelenség okát mindenki csak találgatja, de tény, hogy a Fidesz-érában Pécs sok jót a kormánytól nem kapott. Amit meg előtte a szocialistáktól igen (M6-os autópálya és az Európa kulturális fővárosa-cím 2010-ben), azt is főleg a helyi erősemberek nagypolitikai dealjeinek köszönheti, semmint valamiféle központi felzárkóztató akaratnak.

Jó, de mi az oka annak, hogy annyira balos Pécs, hogy 2002-ben a város határát jelző táblákon a nevét átragasztották Moszkvára? Munkáshagyományok: a szénbányák, az ötvenes években beinduló uránbányászat, az emiatt létrejött nagy lakótelepek konzerválták a baloldali értékeket, magyarázza Szegedi Péter politológus, PTE-s tanársegéd, aki szerint ehhez képest izgalmas, hogy a rendszerváltást követően 1998-ig antikommunista és liberális, előfordult, hogy közös Fidesz-SZDSZ-FKGP-MDF-irányítása volt a városnak, csak hogy az ne az MSZMP utódpártjáé legyen.

A Kádár-nosztalgia Uránvárosban és Kertvárosban azért a mai napig tettenérhető – ez tette sikeressé Pécs rendszerváltás utáni erős emberét, Toller Lászlót is, akinek állítólag csak azért volt egy lakása a kertvárosi lakótelepen, hogy magát a nép egyszerű gyermekének eladva havonta egyszer végigjárja az ottani kocsmákat,

felmérve az emberek igényeit és hangulatát. Toller 1998-2006 közötti regnálása alatt Pécs annak ellenére mutatta a fejlődés látszatát, hogy amúgy a térség leszakadása már javában zajlott addigra: közművesítették a külső városrészeket, elnyerték az Európa kulturális fővárosa címet 2010-re, ennek érdekében felújították a komplett belvárost és autómentesítették egy részét, autópályát kezdtek el építeni felé Budapestről: „Noha tömegesen költöztek el Pécsről, Toller alatt lehetett egy olyan megélése az embereknek, hogy jobb és stabilabb a helyzet, mint a kilencvenes évek elején volt.”

A többek közt a viccpártokat kutató Szegedi Péter pécsi politológus, a heti Mecseki Müzli podcast állandó vendége. Fotó: Bukovics Martin

Toller azonban 2006-ban kómába esett, szintén szocialista utódja, Tasnádi Péter pedig 2009-ben daganatos betegségben elhunyt, így előrehozott választásra került sor, ami már a fideszes kétharmad előszele volt – de Szegedi Péter szerint ehhez a gazdasági válság, az erős recesszió és az országos politika hatásain túl az is kellett, hogy a szocialisták egy helyben a pécsi származása ellenére népszerűtlen országos politikust, az akkori házelnök Szili Katalint indították a korábbi fideszes polgármester, Páva Zsolt ellen. A Fidesz vagy nem akart vagy nem tudott mit kezdeni Péccsel – hiába volt egyszerre övé a város és az ország is ezután: a fideszes városvezetést Pécs eladósítása miatt kétszer is állami gyámság alá helyezte az Orbán-kormány. „Valószínűleg tudták, hogy ezzel a térséggel nem nagyon lehet mit kezdeni. Hosszú időre úgysem tudják ide beágyazni magukat, és annyi pénzt kellene elkölteniük a teljes térség gazdasági struktúraváltására, hogy az nem érné meg – így hát megpróbálták minél előbb kivenni, amit innen ki lehet, majd úgyhagyni mindent, ahogy volt.”

Logikus volt emiatt, hogy 2019-ben, a sorozatos közpénzügyi fideszes botrányokat követően ellenzéki városvezetése legyen Pécsnek. A Fidesz által a szocialisták legendás pártpénztárnokához, Puch Lászlóhoz (aki Szegedi Péter szerint lassan már inkább egy mitikus lény a városban, mintsem befolyással bíró szereplő) kötött helyi MSZP-DK-s világ és Péterffy Attila, a pécsi hőerőmű addigi vezetője simán nyert is, négy éven át stabil többséggel vezették a várost – mígnem jött a 2024-es összevont önkormányzati és európai parlamenti választás, ahol ugyan Péterffyt lazán újraválasztották, a közgyűlési többség azonban eltűnt mögüle.

Mi történt, túltaktikázták magukat a választók?