Pozsony tüntet, Bécs választ, Berlin eladósodik

Jó reggelt, a mai hírlevél Bécsben és Pozsonyban készült főleg, mondjuk is a témákat:

• Hogyan vehetné el a Fidesz Magyar Péter EP-mandátumát, és miért visszás ez?

• Mi történik Szlovákiában, hogyan néz ki egy Fico-ellenes tüntetés Pozsonyban?

• Egy hónap múlva választanak az osztrák fővárosban: mennyire marad vörös Bécs?

• Adósságfék, migráció: hogyan bukdácsolnak a leendő német kancellár ígéretei?

• És még: Lengyelország, Szerbia, Románia. Jó olvasást!

---

EP-képviselői vagyonnyilatkozatok: amikor hirtelen fontos lett a Fidesznek az EU-s pénzek sorsa

Ha nem lenne elég a Pride betiltása az ellenzéki közvélemény felháborításához, újabb törvényjavaslattal állt elő a Fidesz, amibe nem nehéz a Magyar Péterrel való kitolás szándékát belelátni. Mostantól európai parlamenti képviselőknek (és családtagjaiknak) is kötelező lesz az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot tenni, és ha hazudnak, a mandátumuktól is meg lehet majd őket fosztani.

A dolgot azért is érdemes ízlelgetni, mert ugye a vagyonnyilatkozattételnek az volna a célja, hogy kiderüljön: az ádáz politikus nem fordítja-e személyes gazdagodására a köztisztsége okán neki járó forrásokat és befolyást. Na most az EP-képviselők fizetése és költségtérítése EU-s közpénzből származik, abból tudnak gazdagodni, amit – lévén Magyarország nettó kedvezményezett – nem a magyar, sokkal inkább a német, skandináv, stb. adófizetők adnak össze. Bájos, hogy

az az Orbán-kormány, amely az EU-s pénzek felhasználását övező rendszerszintű korrupció miatt jelentős összegeket bukott a még mindig tartó jogállamisági eljárásban, hirtelen annyira aggódni kezdett az EU-s közpénzek sorsa miatt, hogy a magyar EP-képviselők visszaélésszerű gazdagodásától félti az EU-s büdzsét.

Vagy esetleg még guruló hrivnyákat kereshetnek a magyar MEP-ek bankszámláján, akik – Orbán Viktorral ellentétben, aki a teljes ukrán csatlakozási folyamat során vétójoggal bír – majd csak egyszer szavazhatnak Ukrajna csatlakozásáról, amikor az tényleg aktuális lesz, egy valamikori jövőbeli ciklusban.

Nyilván a fentiekkel szemben inkább saját hatalma a fontos a kormánynak, így az tűnik valószínűbbnek, hogy a Fideszben tudnak vagy tudni vélnek Magyar Péter olyan vagyoneleméről, aminek a nyilvánosságra hozása árthat neki, ha meg megpróbálja eltitkolni, akkor megfosztják a mandátumától (és a mentelmi jogától, aminek a felfüggesztését hiába kérték már az EP-től, hosszú, macerás eljárásban döntenek róla).

Hogy ez valóban így van-e, és ki hogy taktikázik, azt egyelőre lehetetlen kitalálni, azonban az EP-képviselők vagyonnyilatkozatra kötelezése önmagában egyáltalán nem hülyeség, mivel az EP-szabályok nem túl szigorúak ezen a téren. Eleve csak a Katargate után kezdtek az EP-ben szigorítani (miután kiderült, hogy katari diplomaták lefizettek EP-képviselőket, hogy az érdekükben próbáljanak befolyásolni szavazásokat): addig az EP-képviselőknek csak a pénzügyi érdekeltségeikről kellett nyilatkozniuk az összeférhetetlenség kizárása érdekében, a teljes vagyonukról nem.

2023 szeptembere óta már a ciklus elején és végén is kell vagyonnyilatkozatot tenni, ezeket azonban nem töltik fel az Európai Parlament honlapjára, csak a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot. Ez utóbbiban a megelőző három évben betöltött tisztségekről, gazdasági tevékenységekről és ezekből származó havi bevételről kell nyilatkozni, Magyar Péternél például szép hosszú a lista az állami cégekkel, míg Deutsch Tamás bevallása szerint ingyen látja el az MTK-elnökséget és egyéb sporttisztségeit, és csak az ügyvédi irodájából van plusz bevétele. A Transparency International összesítése szerint nem éppen rózsás a helyzet, mert nagyon sok EP-képviselő elnagyoltan, pontatlanul adja csak meg a kért adatokat

Az EP-s szabályok viszont nem zárják ki, hogy a tagállamok a saját jogukban plusz átláthatósági szabályokat írjanak elő az EP-képviselőik számára. Az EP-nek készült 2023-as tanulmány összesítése szerint 11 tagállamban (például Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában is) kötelezik az EP-képviselőket, és sokszor közeli családtagjaikat is vagyonnyilatkozat megtételére. Ha időközben nem bővült a kör, Magyarország lesz a tizenkettedik.

Nem a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség bevezetése a nagy dolog, hanem a szankció: az, hogy az EP-képviselőt megfoszthatják a mandátumától, ha megsérti a szabályokat.