Tanácsok az ellenzéknek, európai szolidaritás, orosz piac

Jó reggelt! Ma kicsit Németország-hangsúlyos hírlevelet olvashatsz:

• Milyen tanácsokat ad a magyar ellenzéknek az egyik leghíresebb, legnevesebb német EU-joggal foglalkozó professzor, és miért nem stimmelnek ezek?

• Melyik az a nagy multicég, amely bár ukrán színekre festi magát, valamiért mégsem vonul ki az orosz piacról, és mi ennek az oka?

• A nagy német katari gázvásárlás. Minek? Miért? Miért szürreális?

• Köretnek csehek, pezsgő, Komáromi Zoltán, és hogy kire szavazz.

---

Chronik Mitteleuropa

Berlini dilemmák: jó autokráciák, rossz autokráciák?

Vannak dolgok, amiket nem lehet kitalálni, kommentálta tegnapi hírlevelében Rainer Nowak, a bécsi Die Presse főszerkesztője azt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt Robert Habeck, a német zöld gazdasági miniszter fogta magát, és bejelentette, az orosz gázt (a németek által felhasznált gáz 55%-a orosz, és egészen a háború kirobbanásáig a levegőben lógott az Oroszországot Németországgal az Északi-tengeren Ukrajna megkerülésével összekötő második gázvezeték, az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésének engedélyeztetése német oldalról) a jövőben megpróbálják részben kiváltani katari földgázzal. Hogy ez miért szürreális, azt a zöldekhez eleve közelálló berlini taz napilap külön kifejtette: az, hogy egy zöld miniszter repül el azért, hogy az amúgy évek óta a klímavédelem jegyében az energetikai átálláson dolgozó Németország utánpótlást kapjon fosszilis energiából, ráadásul pont azon Katarba, amit az emberi jogi szervezetek évek óta bírálnak a 2022-es foci-világbajnokság kapcsán, a homoszexuális kapcsolatokat börtönnel és/vagy pénzbírsággal büntető muszlim ország ugyanis éhbérért, mindenféle munkavállalói jogok biztosítása nélkül dolgoztat ezreket a rendezvényhez szükséges infrastruktúra felépítéséhez.

Habeck a kritikát német újságíróktól is megkapta, ezekre úgy reagált, hogy igenis érdemi különbség van egy problematikus emberi jogi helyzetű nem demokratikus ország (Katar) és egy autoriter, szomszédja ellen nemzetközi jogba ütköző háborút indító ország (Oroszország) között. Ha hihetünk a Freedom House nevű amerikai NGO demokráciaindexének, Katarban egy fokkal még mindig jobb a helyzet, mint Putyinnál: az öbölmenti ország 25 pontot hozott össze, míg Oroszország 17-et. Mégis: a mostani német külügyminiszter, Annalena Baerbock tavaly nyáron még arról beszélt zöld kancellárjelöltként, hogy a katari vb-n való részvételt le kellene mondania a német focicsapatnak, amennyiben Katar továbbra is támogatja a Afganisztánt újra átvevő tálibokat, és továbbra is folytatja az emberi jogokat semmibevevő politikáját. A kérdés most már csak az, hogy aki eddig a németek Oroszország-politikája kapcsán elvtelenségről beszélt, annak Katar kapcsán is eszébe jut-e majd ez a szó, vagy elüti azzal, amivel a német sajtó, hogy hát bizony a zöldek is megérkeztek a valóságba.

Szóval nem véletlen, hogy az Európai Parlamentben is ülő német viccpárt, a Die Partei közben már Jó autokráciák, rossz autokráciák feliratú mémeket posztol a német Barátok közt, a Gute Zeiten, Schlechte Zeiten (Jó idők, rossz idők, szebb fordításban Egyszer fent, egyszer lent) sorozat logójának koppintásával, hozzátéve:

vajon ki lesz a következő partner? Észak-Korea?

És hogy a kép még színesebb, a helyzet pedig még bonyolultabb legyen: mint arra az egyik legjobb EU-ügyi német újságíró, Eric Bonse emlékeztetett, a Katartól való gázvásárlás nagy német ötlete eleve nem is Berlinben lett kitalálva. Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanis 4 héttel az orosz invázió megkezdése előtt tudatták, hogy elkezdenek együtt keresni alternatív gázbeszállítókat, sőt, az amerikaiak már napokkal azelőtt nyilvánosságra hozták, hogy azon dolgoznak, hogy az európaiakat függetleníteni tudják az orosz gáztól: Katart itt triviális partnerként emlegették. Az, hogy Habeck az amerikaiak stratégiája szerint dolgozik, a pacifistából egy ideje atlantistává vált zöldeket bizonyára nem zavarja, az viszont furcsa, hogy mindenki a minisztert ünnepli ahelyett, hogy feltennék a kérdést: hol marad az a híres európai szolidaritás, miért csak a németeknek szerzett gázt?

Az ukrajnai menekültek alkalmi munkákat keresnek még magas képzettséggel is, a munkaadók hosszútávon számolnának velük

Noha nem szomszédos Ukrajnával, nagyjából a magyarországi arányokkal egyezően 270 ezer ukrajnai menekült tartózkodik épp Csehországban, ahol most már azon gondolkodnak, hogyan tudnák országon belül a lehető legjobban elosztani őket. Ennek érdekében anyagilag kompenzálnák az összes olyan tornacsarnokot (8 euró/fő/éjszaka), hotelt (10 euró/fő/éjszaka) és családot (121 euró/fő/hónap, de legfeljebb 365 euró befogadó háztartásonként), amely segít a menekültek elszállásolásában.

A cseh parlament múlt héten fogadta el a tegnap hatályba lépett Lex Ukrajinát, amivel egy nagyjából 100 euró összegű egyszeri, és utána egy 5 hónapon keresztül fizetett 200 eurós segélyen túl a foglalkoztatás és az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés terén egy éven keresztül az EU-s polgárokkal azonos jogokat biztosítanak a háború elől menekülőknek. Általános tapasztalat, hogy

az ukrajnai menekültek készpénzben magukkal hozták az összes megtakarításukat, mégpedig nyilván az ukrán pénznemben, hrivnyában, ezt azonban szinte egy bank vagy pénzváltó sem hajlandó most koronára vagy euróra átváltani Csehországban.

Mivel a legtöbb Csehországba érkező ukrajnai menekült azzal tervez, hogy hamarosan véget ér a háború és visszamehet a hazájába, ezért csak alkalmi, gyakran semmiféle képzettséget nem igénylő, de gyors pénzkereseti lehetőséggel kecsegtető munkákat vállalnak el, legalábbis a cseh közmédia szerint most egyelőre ez a helyzet. Az általuk megkérdezett munkaerőpiaci szakértők úgy látják, a kereslet és a kínálat akkor fog majd érdemben egymásra találni, amikor a menekültek kijönnek a mostani sokkból, és szembesülnek azzal, hogy a háború akár éveken keresztül is elhúzódhat.

Csehországban rengeteg olyan munkakör van, amit most sem tölt be senki. Egy 124 cég körében végzett körkérdés alapján a cseh munkaadók 75%-a alkalmazna menekültet, és csak ők 15 ezer olyan állást tudnának ajánlani, amelyben akár már ma kezdeni lehetne: ezekben az a közös, hogy igényelnek némi képzettséget és az ukránokat alkalmazni akaró cégek hosszú távra terveznének potenciális jelentkezőikkel. A Portfolio podcastja szerint amúgy még a Magyarországra érkező menekültek is inkább Csehországba mennének dolgozni a magasabb bérek miatt (persze azon Lengyelország mellett, ahol már a háború kitörése előtt is milliós nagyságrendű ukrán dolgozott, nálunk nagyjából 60 ezer, főleg az építőiparban).

A csehek időközben úgy számolnak: összesen vagy félmillió ukrán érkezhet hozzájuk. Az egészségügyi rendszerüket ez már most próbára teszi: az ottani orvosi kamara alelnöke úgy nyilatkozott, a sürgős beavatkozásokat természetesen igyekeznek elvégezni, de nem tudják a prevenciós programokkal bővített klasszikus cseh alapellátást hirtelen 250 ezer új páciensnek felkínálni. Nem beszélve arról, hogy a menekültek durván fele kiskorú, a cseheknél pedig eleve krónikus gyerekorvoshiány van évek óta, márpedig egy sor kötelező oltást be kellene adni a kanyaró és a járványos gyerekbénulás ellen, ugyanis azokkal Ukrajna eddig is hadilábon állt.

Aknák úsznak a Fekete-tengeren, óvatosan a Duna-delta környékén

Aki esetleg a bolgár vagy a román tengerparton tölti most a napjait, óvatosan lépkedjen a strandon, a bolgár kormány figyelmeztetése szerint ugyanis Odessza partjaitól rengeteg akna úszik éppen Ukrajna déli szomszédjai felé a vízfelszínen: aki ilyet lát, hívja a 112-t, kérik. Ennek oka az, hogy az ukránok az odesszai kikötő és eleve a város védelmében, az oroszok partraszállását megakadályozandó telepítettek egy sor aknát, amelyet a tengerfenékhez rögzítettek: ám az utóbbi napokban több vihar is volt, és ezek a kötelek elszakadhattak, elsodorva a robbanószerkezeteket a partoktól. Az orosz titkosszolgálat szerint nagyjából 420 akna úszhat most szabadon, a bolgárok becslése szerint egy héten belül már bolgár felségvizeken is számolni kell velük.

Hetek óta nem tudjuk, miért nem hordott maszkot beltéren az a Komáromi Zoltán, aki szerint nem bölcs a maszkhordás eltörlése

Több mint egy hete tettünk fel a Facebook-oldalunkra egy fotót, amelyből kiderül: az egységes ellenzék egészségügyi szóvivője, a közös ellenzéki lista biztos bejutónak számító 34. helyén lévő Komáromi Zoltán (DK) annak ellenére nem hordott maszkot egy ellenzéki beltéri kampányeseményen, hogy előtte lenyilatkozta a Klubrádiónak, hogy a maszkviselés eltörlése nem szakmai, hanem politikai döntés, és nem bölcs. Komáromit már akkor is megkérdeztük arról, mi ennek az oka, de nem válaszolt.

Most, hogy Ausztriában közben újra bevezetik az FFP2-maszkok még március 5-én kivezetett beltéri használatát, a járványkezelésben az osztrák szigort követni akaró Komáromi iránti kérdésünk újra aktuálissá vált, így azt írásban ismét feltettük neki tegnap esti határidővel. Ám Márki-Zay egészségügyi szóvivője most sem válaszolt.

Ha nem tudod, kire szavazz, most megtudhatod

Míg a nálunk múlt héten Varsányi Bence, Szabó Zoltán és Bede Ábel írásaival elindult endorsement-sorozat arról szól, hogy kapj új nézőpontokat és szempontokat, a budapesti Andrássy-egyetem kutatói által összeállított Vokskabin a már benned rejtőző válaszok alapján mondja meg, melyik párt áll hozzád közel. Érdemes kipróbálni!

A népszavazásról se tessék elfeledkezni. Fotó: Bukovics Martin, Pécs, 2022

---

A jó vs. rossz autokráciák azoknak dilemma, akik összekeverik a politikát a moralizálással

Az orosz gáz helyettesítésére most Katarban kuncsorgó Robert Habeck leginkább a saját elvbarátainak köszönheti, hogy most kínosan feszenghet. Európa-szerte a ballib-zöld-hipszter körökben illik az utóbbi években azt hinni, hogy a politika valami morálisan felsőbbrendű dolog megvalósításáról szól.

Frászt. A politika az érdekérvényesítésről szól. Épp ezért semmi meglepő nincsen abban, hogy a legtöbb fejlett, a különböző kisebbségek jogaira érzékeny nyugati demokrácia eddig olyan autoriter országokkal üzletelt, mint az ellenzékieket bebörtönző putyini Oroszország vagy az ujgurokat táborokba küldő Kína.

Amíg ezeket a csúnya dolgokat otthon a négy fal között csinálják, és közben megbízhatóan szállítják a gázt meg a lítiumot, addig minden teljesen oké.