Tenger! Mare! More!

Jó reggelt! Egy csomó dologról lesz szó ma, felsorolni is nehéz.

• A titkos EU-s titkosszolgálati dokumentumról, ami a fél szerb politikát leleplezi.

• A román titkosszolgálati törvénytervezet nem épp biztató fejleményeiről.

• Trükkös szankciókikerülésről és egy lemondásra megérett német miniszterről.

• A 2:1-re végződött olasz-magyar meccs kapcsán: mit csinálj Cesena környékén?

• Jó prágai sörfőzdékről, akik a lockdown alatt robbantak be a piacra.

• És debütál az új rendszeres nyári rovatunk! Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

Vučićot leleplező titkos EU-s dokumentum tartja lázban Szerbiát

A Szabad Európa Rádió helyi kiadása szellőztette meg, hogy az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borell számára több európai titkosszolgálat közösen összeállított egy bizalmas minősítésű dokumentumot arról, hogy mik lehetnek a szerb elnök szándékai a következő időszakban. A hagyományosan oroszbarát Szerbiát vezető Aleksandar Vučić rendkívül óvatos ugyanis: noha beszédeiben az EU mellett kötelezte el magát, a hét elején fogadni akarta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, ám a látogatás végül a szomszédos országokon és az EU-n elbukott, ők ugyanis nem engedték a légterükbe az orosz kormánygépet. Vučić azért is óvatos, mert az április 3-i választást ugyan a pártja nyerte, de hagyományos koalíciós partnere, a szocialista párt kifejezetten moszkovita, ahogy a frissen a parlamentbe jutott szélsőjobb is: egy EU-nak tetsző parlamenti többséghez kellene főellenségének, a nagyjából Gyurcsány Ferenchez hasonlóan démonizált és gyűlölt Dragan Đilasnak, vagy valamely baloldali-liberális pártnak a külső támogatása is.

A sajtóba kiszivárgott dokumentum (már ha valódi, Đilas ugyanis azonnal levelet írt Borellnek, hogy megtudakolja, az-e) szerint nem véletlen tehát, hogy az elnök még mindig nem alakított kormányt, és azt a lehető legtovább, július végéig akarja kitolni: így akar ugyanis időt nyerni magának, az orosz-ukrán háború ugyanis rendkívüli módon leszűkítette az eddigi hintapolitikához szükséges mozgásteret. Az iromány abból indul ki, hogy az elnök apró lépésekkel indul csak meg nyugat felé, így az Oroszország elleni szankciókat is igyekszik valahogy elodázni azzal a céllal, hogy az EU és az USA által megkívánt, oroszokkal való szakítást a lehető legkésőbbre tolja ki, addig pedig a lehető legtöbb politikai és gazdasági hasznot becsatornázni a hirtelen jött nyugatpártiságáért. Mint írják, ebben egyrészt a szerb ortodox egyház lesz az elnök segítségére (arról, hogy a válság legyőzéséhez a segítségüket kérte, itt már írtunk), akiknek a belgrádi elnöki palotában eleve hálásak, hogy a háborúban nem álltak be Oroszország mellé, és kifejezetten semleges pozíciót vettek fel:

ha nagyobb összeg, mondjuk egy szép adomány zúdul rájuk az állami büdzséből, az azért lesz, hogy Vučić közeli szövetségese, Porfirije pátriárka meggyőző vastagságú borítékokkal hathasson papjaira az új, nyugati út propagálására.

Másrészt besegítenek a parlamentbe frissen bekerült, az EU-s dokumentum szerint a kormányzó Szerb Haladó Párt anyagi és logisztikai segítségét élvező szélsőjobboldali pártok: az elnök rájuk mutogatva odázhatná el az odahaza belpolitikailag kínosabb nyugati kéréseket, mondván ha megteszi őket, megerősödnek a ruszofil erők, azaz a monarchista NADA-koalíció, a Zavetnici és a Dveri. (Ezen pártok közölték: semmi ellenvetésük nincs, ha az elnök rájuk hivatkozva nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, sőt, annál jobb nekik.) A bizalmas minősítésű iromány külön kitér a legnagyobb ellenzéki pártot vezető Dragan Đilas szerepére, őt Vučić trójai falovának nevezve a szerb ellenzékben, az azt készítő titkosszolgálatok információi szerint egy ideje van egyfajta együttműködés közte és az elnök között, és erről tudnak partnerei, ami rendkívül bizalmatlanná tette az ellenzéki pártok közötti munkát. Tény: Đilas április közepén ellenzéki társai hangos ellenkezése ellenére találkozott Vučić-tyal, ám hogy miről beszéltek, nem tudni, vélhetően a belgrádi önkormányzati választás megismétléséről és lehet, hogy a kormány külső támogatásáról is kötöttek egy dealt.

Vučić a kiszivárgott dokumentumra úgy reagált, hogy neki aztán tökmindegy, mi van benne, őt sem a szélsőjobboldal, sem Đilas megítélése nem foglalkoztatja, az ilyen irományokat pedig eleve nem szabad készpénznek venni. Szerbiai elemzők az elnökre gyakorolt nyugati nyomást látnak benne. Titkosszolgálatinak tűnő információt sokat eleve nem tartalmazott a dokumentum: a fentiek logikus elemzői következtetések, amiket a Gemištnek nyilatkozva Pressburger Csaba és Rastislav Dinić is elmondott már. Ha viszont a szolgálatok erre képesek csak: mi már mikor megírtuk ezeket!

Noha a román elnök szerint senki nem akarja visszaállítani a Szekuritátét, újságírót fenyeget, mondván tudja, kik a forrásai

A Gemišt után a Transtelex is írt a román titkosszolgálatok által jegyzett, a román kormánykoalíció asztalán lévő javaslatcsomagról, amely lényegében megengedné a belföldi hírszerzésnek, hogy bárkiből besúgót csináljon, az illető nem is ellenkezhetne. Noha a G4Media portálon még múlt héten kiszivárogtak a kőkemény tervek, csak kedden érte el a román államfő, Klaus Johannis ingerküszöbét az ügy. Közölte: ha a piszkozatban szereplő megközelítések tévesek, azokat kijavítják, ugyanis senki nem kívánja visszaállítani a régi Szekuritátét. Majd hozzátette: pontosan tudja, ki szivárogtatta ki a törvénytervezeteket, ez egy súlyos hiba volt az illető részéről, mert most az emberek aggódnak. Az elnökként a titkosszolgálatokat rendkívüli módon megerősítő Johannis szavaira a G4Media újságírója, Dan Tăpălagă is reagált:

„Az az elnök az első számú gondja, hogy finom fenyegetést küldjön, miszerint figyeli a G4Mediát és esetleg a forrásainkat. Hogy merészeli egy uniós ország államfője megkérdőjelezni egy független híroldal forrásait? Mennyire váltak arrogánssá az elnök és emberei, ha odáig mentek, hogy hangosan fenyegetik a sajtót és annak forrásait? (…) Nem gondolja, hogy inkább a nemzetbiztonsági törvénytervezetekben szereplő borzalmak szerzőjét kellett volna azonosítani, mielőtt az aggódó emberek a G4Media forrásai után kutatnak? Nem kellene inkább e titkosszolgálatok vezetőit felelősségre vonni azért, hogy korlátlan mandátumuk alatt Románia militarizált állammá vált, hogy a pártok, a sajtó, az igazságszolgáltatás teljesen jelentéktelenné vált, és hogy ezt törvénybe is iktatnák?”

Szombat este hatra tüntetést is hirdettek Bukarestbe a törvénytervezetek ellen. A Transtelex úgy tudja, a PNL-PSD-RMDSZ-kormányt kifejezetten kínosan érintette, hogy kiszivárgott mindez, parlament elé majd csak július elején vinnék az addig koalíciós egyeztetéseken is átment tervezeteket, amiket a szolgálatok úgy írtak meg, hogy hivatalosan nincs is joguk ahhoz, hogy törvényeket kezdeményezzenek.