Végre lesz egy izgalmas választás Németországban

Múlt héten felbomlott a német kormánykoalíció, Olaf Scholz furcsa kísérlete arra, hogy összehozza a szociáldemokratákat, a zöldeket és a liberálisokat. Nem jött neki össze – még úgy sem, hogy Angela Merkel mellett alkancellárként láthatta, hogyan kell úgy keverni a lapokat, befolyásolni a közvéleményt és kijátszani mindenkit, hogy a végén végül nagyjából, sőt, pontosan azt akarja mindenki más is, amit a kancellár.

Az ok egyszerű: nincs kémia a felek között, ha pedig személyesen eleinte jól ki is jöttek egymással – sok mosolygós szelfi készült a koalíciós tárgyalásokon –, a politikai érdekeik egyszerűen nem passzoltak. Két balos, görög módra költekezni akaró – csak azért használom ezt a szót, mert a német sajtó az euróválság alatt megrajzolta a Lusta Görög sztereotípiáját, azóta a „görög” a más pénzén jól élni akarók szimbóluma – párt kapott maga mellé egy olyan liberális pénzügyminisztert, akinek valószínűleg már az óvodában is malacpersely volt a jele. A Scholz-kormány legkésőbb 2022 óta, az orosz-ukrán háború igazán intenzívvé válása óta arról szólt, hogy a szociáldemokraták erősebb jóléti államot, a zöldek több és hatékonyabb környezetvédelmet akarnak, a liberálisok pedig mindkettőre sajnálják a pénzt.

Az egykori dreamteam. Balról jobbra: Christian Lindner FDP-elnök és pénzügyminiszter; Olaf Scholz SPD-elnök és kancellár; Robert Habeck korábbi zöld társelnök, most gazdasági miniszter. Fotó: Bundesregierung, Jesco Denzel

Pénzből ugyanis egyre kevesebb állt rendelkezésre.

Mi történt?