A Nagy Közép-Európai Karácsonyi Vásár Teszt

Jó reggelt Strasbourgból, a karácsony franciaországi fővárosából, ahol az Európai Parlament meghívásából vagyok most, és főleg interjúkat fogok készíteni. Mármint politikusokkal, nem a karácsonyi vásár árusaival. A szállásadómnak sem volt egyértelmű, mi miatt vagyok Elzászban: amikor bemutatkoztam és a kérdésére azt feleltem, hogy újságíró vagyok, először megköszönte, hogy írok a karácsonyi vásárról, majd mikor rákezdtem, hogy bizonyára tudja, de van egy fontos uniós intézmény is a városban, lemondóan legyintett, és megkért, hogy a karácsonyról írjak inkább. Legyen!

Mondjon bárki bármit, a karácsonyi vásár nagyon közép-európai dolog: a legrégebbre datált vásár a bécsi, amit 1294-ben rendeztek meg először. Ennek persze köze nem volt a maihoz, a múltjukat 700-800 évre visszavezető vásárok elődjei sima piacok voltak azzal a céllal, hogy a városiak karácsony előtt alaposan tele tudják pakolni a kamrájukat. Idővel aztán kialakult a kisebb ajándékok iránti kereslettel a kínálat is: a kézművesek fajátékokat, a parasztok mandulát, diót, sült gesztenyét, a pékek mézeskalácsot és más süteményeket árultak. A legrégebbi olyan piac, amire már valamennyire rá lehet húzni a mai karácsonyivásár-jelleget, az először 1434-ben megrendezett drezdai volt, nem véletlenül tartják Szászország központját a Stollennel és az Érchegységből származó gyönyörű fafaragásokkal a karácsony fővárosának.

Magyarországról nézve talán a bécsi városháza előtti a leghíresebb karácsonyi vásár: ezen forraltborozni olyan státuszszimbólum, mint a Shopping City Südbeli, majd később a parndorfi bevásárlás, hiszen az országhatáron már kívül van, de olyan nagyon messze azért továbbra sincs. Hiába, Bécs közös fővárosunk.

De ez csak egy a sok bécsi karácsonyi vásár közül, amit számos bécsi eleve elkerül, pont ahogy a legtöbb budapesti teszi a Vörösmarty téri adventi lehúzással. Noha tudom, hogy kifejezetten szép szokott lenni az erdélyi németség központjában, Nagyszebenben rendezett vásár is, inkább nyugatra néztem: Pozsony, Prága, Drezda, Strasbourg jön most, a budapesti és a bécsi nem, ezt megtette már a Telex. Az árakat a könnyű összehasonlíthatóság kedvéért mindenhol euróban adtam meg.

Drezda: a legrégibb

Nem ma kezdték. Fotók: Bukovics Martin, 2023

A műfaj alfája és omegája, a legautentikusabb német karácsonyi vásár a drezdai Altmarkton lévő, idén 589. alkalommal megrendezett Striezelmarkt. A látványról, a kínálatról és a hangulatról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Érchegységi fafaragókból (karácsonyi figurákat árulnak a 25 eurós kicsiny Diótörőtől kezdve egészen a gyertyák hője által meghajtott, emiatt forgó, 750 eurós aprólékosan megtervezett csodákig), csak környékbeli kézművesek cuccaiból, a híres karácsonyi édességből, a drezdai eredetvédelemmel ellátott Stollent (kilója 18-26 euró, utóbbi a helyben készített és az ottani kemencében faszénen sült változat, nincs mese, a drezdaiak tényleg jobbak a többinél) és a bejglire valamennyire hasonlító koncepciójú, mákkal töltött Striezelt (8-10 euró) kínáló helyi cukrászat/pékségekből áll a kínálat.

A minőséget és az árakat egymás mellé rakva a sok munka, a tisztességes és megérdemelt profit jut eszünkbe, még véletlenül sem az, hogy le akarnak húzni.

Mindezt gyerekműsorok, koncertek, látványcukrászat, egy 15 méter magas díszített fapiramis, egy szinte ugyanekkora karácsonyfa, kilátó, kisvasút, ringlispíl (egy menet 3 euró) egészíti ki, ráadásul az összes árus faháza egyedi, az alkalomra készített tematikus-vicces díszítést kapott, már ezeket végignézni félnapos program. Érdemes korán érkezni: péntek délután még el lehet férni a téren, de amint beesteledik, és hirtelen minden még két fokkal szebb lesz a rengeteg fény miatt, ez lehetetlen.