A Tisza előválasztása egy blöff, de a Fidesz-propaganda miatt sikeres lehet

Ismét itt a Gemišt-vita, azaz amikor akár be is ülhetnénk egy stúdióba a 147. közéleti podcastot-kibeszélőműsort legyártani, de azt ehelyett inkább leírjuk. Utána következik egy váratlan óda egy benzinkúthoz, majd a programajánlónk. Jó olvasást, van mit.

---

Gemišt-vita: mi van a tiszás előválasztással?

Nagy visszhangot kapott Bakó Bea múlt heti cikke a tiszás jelöltállítás kapcsán: nemcsak a Partizánban és a Jólvanezígyben volt róla szó, de belső vitát is kiváltott. Márpedig mi az ilyesmit a közönség elé tárjuk, pláne mivel elvileg kedden jelentik be a tiszások, kik lesznek azok a jelöltjelöltek, akikért a helyi aktivisták is tudnak lelkesedni, és akikre nézve Magyar Péter a közönség segítségét kéri. Ennek kapcsán csak kérdéseink vannak. Színjáték-e a tiszás előválasztás? Miért nem érik el így a bizonytalanokat, miközben ők a lesznek a 2026-ot eldöntő csoport? Miért emeli fel kontraproduktív módon a Fidesz az ismeretlen homo novusokat?

Magyar Péter az ország különböző részein kapott nemzeti színű szalagokkal, amelyekről ölelések, mosolyok jutnak eszébe. Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala

Vágó Gábor:

A végletekig eltökélt ellenzéki ismerőseim már lassan egy évtizede hangoztatják, hogy egy frissen festett hintalóra is leszavaznak Orbán jelöltje ellenében. Számukra tökmindegy, hogy zsúfolt pártirodákban, szivarfüstös szobákban, online vagy élő előválasztáson, esetleg kő-papír-ollón dől el a jelölt személye. Nem a személy számít, hanem a választási matek, hangoztatják. Ők jelentik a Tisza Párt számára elérhető szavazók többségét, ők már zsebben vannak, ők az eltántoríthatatlan magszavazók. Számukra felesleges előválasztást tartani, úgyis arra szavaznak, akin rajta van a címke, miszerint Magyar Péter embere. Kevesebben vannak azok, akik számára fontos, hogy ki lesz az a személy, aki a következő négy évben dönt majd az adóbefizetéseik sorsáról és a közös együttélés szabályait jelentő jogrendszerről.

Ebben a csoportban nagyobb arányban vannak azok a bizonytalanok, akiket még meg kell győznie a Tiszának, ha nyerni akar, pláne a billegő körzetekben. Én is ide tartozom. Nem vagyunk annyian, mint a hardcore ellenzékiek, de rajtunk, a billegő vidéki körzetekben szavazó bizonytalanokon múlik a választás. A most futó előválasztási folyamat önmagában viszont számomra nem elég vonzó ahhoz, hogy felálljak a karosszékből, és megadjam az adataimat egy bizonytalan adatkezelőnek.

Bukovics Martin:

Én eleve nem szívesen adom meg a telefonszámomat senkinek, márpedig a Tisza ezt kéri, azzal azonosít be a szavazásnál. Amikor ezt megláttam, rögtön abba is hagytam az előregisztráció kitöltését. Jó, nyilván egy Bohár Dániel engem talán nem hívogatna, ha esetleg ez is kikerülne valahova, de nem is fog, mert nekem adatvédelmi szempontból a tiszások által elkért mailcím-telefonszám-lakcímkártya kombó túl sok.

Zavar az is, hogy nem lehet offline szavazni, holott az pont a DÁP-tól és hasonlóktól ódzkodó, az offline létet a készpénzhez hasonlóan alapjognak tartó részben liberális, részben mihazánkos szavazók bevonzása érdekében fontos volna.

Vagy el kellene kezdenem 2025-ben élni és beszerezni egy spammelhető mailcímet és egy második telefonszámot az ilyen telemarketinges hülyeségekre? Hát nem, mondjuk egy megjegyezhetetlen montenegrói számom a munkám meg az azzal ingyenes összbalkáni adatroaming miatt eleve van, de az meg nem jó a Tiszának, mert nem magyar. De Gábor, neked eszerint nem adatvédelmi aggályaid vannak…

Vágó Gábor:

A Gemišt múlt hétfői számában Bea azon reményét fejezte ki, hogy majd most előlép a magyar polgárság az árnyékból a politikai reflektorfénybe, és Magyar Pétertől független, önállóan gondolkodni és cselekedni képes, autonóm szereplők születnek meg a szemünk előtt. Ésik Sándor jogász egyenesen a civil kurázsi ébredését ünnepli a jó értelemben vett független kisgazda hagyományokra épülve. A független egzisztenciával rendelkező polgár kezébe veszi a haza sorsát, be szép is lenne!

Bakó Bea:

Megmondom őszintén, hogy nem volt arra energiám, hogy mint a 309 jelöltjelölt profilját alaposan feltérképezzem, és ez alapján szembenézzek azzal, hogy ez a remény mennyire reális vagy nem. Mindenesetre a saját választókerületemben és a környéken vannak vállalható arcok. Viszont szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a bizonytalan szavazóknál általában véve olyan fontos a jelölt személye, mint neked.

Ahogy írod is, a Tisza-brand így is, úgy is Magyar Péterhez kötődik. Sokan pedig egyszerűen amiatt ódzkodnak a Tiszától, hogy őt ellenszenvesnek tartják.

Ezt még egy kiemelkedő helyi jelölt is csak nehezen tudja ellensúlyozni. (A Fidesz jobban tudja ellensúlyozni azzal, ha fullba tolja a kretént, és olyan kommunista tempót vesz fel, hogy propagandistákat küld tiszás aktivisták háza elé videóban fenyegetőzni.)

Amit én megfogalmaztam arról, hogy autonóm jelöltjelölteket válasszunk, azt inkább annak fényében tettem, hogy polgárként próbáljuk megragadni a közélet befolyásolásának a minimális, közvetett lehetőségét is, pláne, hogy eléggé keserű tapasztalataink vannak az egypárti túlhatalommal kapcsolatban.

Azt azért nem gondolom, hogy túl sokan azért fordulnának el a Tiszától (vagy épp pártolnának át hozzá), mert az egyik körzetben X helyett Y lett a jelölt. Viszont mivel teljesen evidens a nyilvánosság számára is, hogy egy ilyen friss pártnak nincs akkora szervezete, hogy simán kiállítsanak „belsősökből” 106 egyéni jelöltet és egy országos listát, nem szégyen ezt a pártnak sem bevallani, sőt, úgy toborozhatnak külsősöket, hogy közben a választópolgárok felé az átláthatóság benyomását keltik.

Vágó Gábor:

Sajnos Bea te is, és Ésik is csalódottak lehettek az álelőválasztás kapcsán. Három mondatnál többet egyik jelöltről sem tudunk meg. Valóban sok a NER-től független egzisztencia a listán, aki – Magyar Péterrel szemben – nem a központosított pártállami rendszerben szocializálódott (van persze egy megafonos képzést végzett karrierista is). Ám hogy mennyire lesznek politikailag független politikai aktorok, vagy ők is csak olyan néma leventék lesznek-e, mint a Magyar Péter által agyhalottnak becézett tiszás EP-képviselők, az mikrofonengedélyek hiányában nem most fog kiderülni.

Nem mer hibázni a Tisza-kommunikáció az „etyeki Davos” után, ahol Tarr Zoltán kimondta lényegében ugyanazt, amit Orbán Viktor 2006-ban a Magyarországra akkreditált nagyköveteknek: „Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, azt nézzék, hogy mit csinálok.” Nem lesznek fórumok sem, ahol meghallgathatjuk, hogy mit gondol egyik vagy másik ember a párt és állam szétválasztásáról, a nagy állami rendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíj) reformjáról, vagy bármi más helyi kérdésről, ami az adott körzetben téma lehet a piacon, a vacsoraasztaloknál és kocsmapultoknál.

Magyar Péter szerint amúgy is nagyjából mindenben egyetértenek Magyar Péterrel. Egyetlen lehetőségünk, hogy megismerjük őket, ha elzarándokolunk az utcai kitelepüléseikre és kifaggatjuk őket személyesen. A bemutatkozóikat mintha a ChatGPT írta volna, annyira sablonosak. Ugyanazt mondják ugyanabban a hangnemben. Mégis: így hogyan döntsek?