Itt a csütörtök, itt a hét második hírlevele, egyenesen Pécsről szerkesztve, jó ötórányi Pécs-Budapest közötti oszkáros sofőrködést követően, ami alatt megerősödött a hitem abban, hogy a magyar néplélekben mélyen benne él a covidkritika, a készpénz szeretete és az idegenkedés a fentről, illetve a médiából diktált dolgok iránt. Mai műsorunk: a davosi elit kritikája, pár brüsszeli EP-választás előtti insight, a szokásos közép-európai híradó és válasz a telexes édesboros hülyeségre. Jó olvasást!
Elefántcsonttoronyban eltartott kisujjal nem lehet visszaépíteni a bizalmat
Idén is Davosban gyűlt össze a globális elit a World Economic Forum rendezvényén. A már 54. alkalommal megtartott találkozó szlogenje Rebuilding trust, azaz a bizalom visszaépítése volt. A problémát jól detektálták a szervezők, mert a globális világrend intézményeibe vetett közbizalom recseg-ropog egy ideje.
A szervezők kérésére készült, ezért megkérdőjelezhető Edelman-kutatás alapján az üzleti vezetőkbe vetett bizalom még mindig a legmagasabb a top döntéshozók közül. Az OECD globális riportja alapján a vizsgált országokban csak tízből négy ember bízik meg a kormányában. Az Ipsos bizalmi mérése alapján a politikusokkal szemben a leginkább bizalmatlanok az emberek, őket követik a listán a kormányzati szakemberek, majd csak után jönnek az újságírók és a marketingesek. Az orvosokban és a tanárokban bíznak leginkább. Érdekesek a magyarországi számok is:
a globális átlagnál szinte minden esetben alacsonyabb itthon a bizalom, de még egymás között is, a magyarok mindössze 27%-a bízik a másik emberben.
Miután a Davosba magánrepülőkön érkező nagykutyák kifanyalogták magukat, hogy klímakimerültség van az átlagemberekben, mivel már nem rezonálnak annyira korunk legnagyobb globális kihívására. Rögtön rá is tértek arra, hogy milyen nagy probléma a megosztottság a társadalomban. Ezzel összhangban a globális véleményvezérek egyik kedvenc lapja, a Politico megírta, hogy kihez kell dörgölőzni, és kikkel nem szabad szóba állni Davosban, mert páriák. A skarlátbélyeget megkapta Novák Katalin is, hiszen nem elég feminista a Politico szerint. Tehát a megosztottság meghaladása ott kezdődik, hogy kijelentik, hogy kik a jó emberek, és kik a rosszak. Majd ugyanez a Politco jajong, hogy nem találták meg Davosban a csodaszert a populizmusra, pedig idén választási szuperév lesz, és mindenhol törnek előre a szélsőségesek.
A globális elit azért nem találja az ellenszerét az egyre több országban sikeres populizmusnak, mert teljesen más focit néznek, mint az átlagemberek.
Miért is érdekelné őket az infláció, hiszen a corporate profit növekedése az egyik legfőbb hajtóereje az áremelkedésnek? Miért is zavarná a klímaválság az energiacégek részvényeseit, ha történelmi csúcson van az olajágazat profitja? Miért is kellene aggódniuk a reálbércsökkenés miatt, amikor a nagyvállalatok jövedelmezősége továbbra is magas?
Az elit valóságérzékelése elszakadt a mindennapok problémáitól. Németországban az évek óta csökkenő reálbérek és növekvő lakhatási költségek miatt dühösek az emberek, és ezért szavaznak majd az AfD-re meg Sahra Wagenknechtre. Miközben a lájkokat vadászó médiaelit és a konferenciákon való hátbaveregetéseket begyűjteni akaró politikai elit a saját maga által meghatározott problémáival van elfoglalva.
A néppel érintkező, és a nép változás iránti vágyát kihasználó új populista erőket lenácizzák vagy lepopulistázzák. Először elhallgatják, kiközösítik, majd ha nem megy, akkor be akarják tiltani őket. Semmiképp sem a probléma gyökerét, az elitek által felmondott jóléti konszenzust akarnák visszaépíteni. Hiszen a privilegizált pozíciójukban észre sem vették, hogy véget ért az európai jólét korszaka. A konszenzus illúziója az elefántcsonttoronyban még él, de mindennapokban már nem.
Az idei európai parlamenti választásokon annyira előretörnek majd a szélsőséges erők az ECFR jelentése alapján, hogy véget fog érni az évtizedek óta tartó néppárti-balközép-liberális többség az EP-ben. Főként a mérsékelt balos és zöld pártok támogatottságának bezuhanása és a centrista jobbos és liberális pártok szavazóinak lassú erodálódása miatt már nem lesz elég a jól bejáratott alkuköröket lefutni ebben a brüsszeli-strasbourgi szuper-nagykoalícióban. A borítékolhatóan nyertes jobboldali populistákkal pedig nem igazán tudni, milyen alkuk köthetőek: egy biztos, hogy nem a környezetbarát és szociális Európa lesz a zászlójukra tűzve.
A bizalom helyreállításához kölcsönös türelem, az egyetnemértés kultúrája szükséges, de az elitek által gyakorolt cancel culture ezt nem engedi már meg. Ki kell taszítani, aki más véleményen van, és meg meri kérdőjelezni az uralkodó paradigmát. Ha másképp nem megy, suttogott hazugságokkal és és ráutaló rágalmakkal. Ez az az elit, amelynek a créme de la créme-je egy ideje már csak azért jár Davosba, hogy sírjon, mert nem úgy alakul a világ, ahogy ők szeretnék. Ez az elit bomlasztja a közbizalmat leginkább.
(Vágó Gábor)
Ingyenreklám: új műsor a Tilos Rádión
A nemtudjuk.hu stábjának ma, azaz január 25-én csütörtökön 12-13 óra között indul az új, Természetes Intelligencia: Koronatanúk című műsora a Budapesten és online fogható Tilos Rádión, aminek a honlapján aztán majd valamikor vissza is lehet hallgatni az adást podcastként. Az első évad, így az első műsor is kifejezetten a járványkezelés-kritikával foglalkozik, megszólal benne Bakó Bea is. Ajánljuk!
Leállnak a brüsszeli malmok: nyárig mindenki kampányol
Elindult az EP-választási kampány, aminek a kimenetele minden valószínűség szerint az lesz, hogy borulni fog a status quo. A legtöbb magas beosztású funkcionárius, hogy védje a pozícióját, kemény kampányba kezdett, így érdemi reformokra és komolyabb alkukat igénylő szabályozásokra már nem lehet számítani ebben a ciklusban.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.