Demokráciát megszüntető államfő, saját himnuszát betiltó diktatúra, modern férfiasság

Egy rövid időre azt hihettük, legalább annyival közelebb kerülünk a polgári Magyarországhoz, hogy egy Magyar és egy Polgár nevű ember vezetheti a jövőben Magyarországot. Végül sajnos Polgár Judit nem vállalta, hogy megtestesítse annak a nemzetnek az egységét, ahol a rögtönítélő kommentszekció egy része hülyének nézte őt, mert hiába a világ egyik legjobb sakkozója, nincs jogi diplomája.

Mindenesetre ideje a Gemištnél elkezdenünk rendszeresen lottózni, ugyanis Sulyok Tamás 2024-es köztársasági elnöki jelölése után Polgár Juditét is megjósoltuk: Bakó Bea a Klubrádió Reggeli személy című műsorának vendégeként tippelte ezt be csütörtök reggel, és bár a majd’ egyórás beszélgetés egy részét azóta meghaladta az idő, hiszen Sulyok Tamás aláírta a saját kirúgását és nem kellett ellene megfosztási eljárást indítani, a második fele továbbra is aktuális és hallgatásra/olvasásra, megnézésre ajánljuk. Ebben ugyanis arról van szó, miket érdemes mérlegelni egy új alkotmány előkészítésekor, mit tanulhatunk más országoktól a nép alkotmányozásba való bevonásáról, és mi kell ahhoz, hogy tényleg rendszerváltás legyen.

Rádióhallgatás előtt vagy után pedig ezekről olvashatsz a mai hírlevélben:

• Sulyok Tamás végül csak aláírta a saját kirúgását: Bakó Bea rövid kommentárja.

• Németország-blokk: miért van teljesen rendben, ha AfD-sek az NDK himnuszát éneklik a kampányrendezvényeiken, és miért tiltotta anno be az NDK ezt a dalt? Ki miatt nem érdemes kongatni a vészharangokat azoknak, akik tartanak az AfD-től? És milyen az a modern férfiasságkép, amiről a német Zöldek hetekig vitáztak?

• Szerbiával zárunk. Miért van szorongatott helyzetben Aleksandar Vučić és miért teszik jól az ellene tüntetők, hogy nem közösködnek politikusokkal? Jó olvasást!

---

Az elnök, aki önmaga paródiája lett

Az utolsó pillanatban Sulyok Tamás végül aláírta azt az alkotmánymódosítást, ami kirúgja őt, és ami szerinte – ahogy ezt az aláírást bejelentő videóban kifejtette – megszünteti a rendszerváltás óta fennálló demokratikus jogállamot Magyarországon.

Vagyis Sulyok az aláírásával egy olyan lépéshez asszisztált, ami szerinte megszünteti a demokráciát.

Ez legalább annyira abszurd, mint az, hogy olyankor Sulyoknak nem merültek fel demokratikus jogállami aggályai, mikor a Fidesz alkotmányt módosított, hogy betilthasson tüntetéseket, amikor megágyaztak az általános megfigyelésnek, vagy amikor Orbán Viktor poloskának nevezte a független bírókat.

Nehéz eldönteni, hogy Sulyok búcsúvideóját paródiaként kell-e értelmezni, vagy szimplán annak illusztrációként, hogy miért volt ő maga tökéletesen alkalmatlan a köztársasági elnöki tisztségre. Mikor olyanokat mond komoly arccal a kamerába, hogy a jogállamiság az önkény megakadályozását jelenti, és milyen szörnyű az, amikor a hatalmi politika kiiktatja a jog által állított korlátokat, nem tudja az ember, hogy sírjon vagy röhögjön, hiszen olyasvalaki panaszolja fel mártíromkodva a „politikai hatalommal való szégyenteljes visszaélést”, aki pontosan ilyesmikhez asszisztált. Nemcsak az elmúlt bő két évben köztársasági elnökként, de azt megelőzően az Alkotmánybíróság elnökeként is. Azt még nehezebb eldönteni, hogy Sulyok vajon komolyan gondolja-e, hogy most, az ő eltávolításával szűnt volna meg a demokratikus jogállam Magyarországon, és nem a Fidesz eddigi, egyre autoriterebbé váló kormányzásával jutottunk volna ennek a szélére.

Ha komolyan így gondolja, érthetetlen, miért írta alá a módosítást, és miért nem mondott le inkább. Hogyan fog így tiszta lelkiismerettel tükörbe nézni mostantól, hogy az aláírása ott díszeleg a magyar demokratikus jogállam megszüntetésén?

Végül pedig arra is volt gondja a leköszönő elnöknek, hogy muníciót adjon az önkényen arcpirító módon szörnyülködő Fidesznek, hiszen leszögezte: az utódja mindenképp illegitim lesz azért, mert őt jogellenesen váltották le.

Orbán Balázs ennek megfelelően már arról szakért a Facebookon, hogy közjogilag hibás lesz ezek után bárkinek az elnökké választása, mert Sulyok eltávolítása is közjogilag hibás volt. Figyelemre méltó ez a szakértői érvelés a közjogból nemrég doktorált Orbán Balázstól, csak sajnos azt kihagyja a képletből, hogy az ő pártjának kormánya tiltotta meg expliciten az Alkotmánybíróságnak, hogy alkotmánymódosításokat érdemben felülvizsgáljon, így pedig nincs, aki kimondja, hogy közjogilag hibás volna parlamenti kétharmaddal a köztársasági elnököt egy alkotmánymódosítás záró rendelkezésében kirúgni és a helyére mást megszavazni. Ettől kezdve pedig Dr. Orbán Balázs PhD véleménye a kérdésben kábé annyira releváns, mint Jóska Pistáé a faluvégi kocsmában. Jogilag legalábbis.

Politikailag persze következhetnek belőle érdekes helyzetek, mert ha a Fidesz tényleg következetesen beleáll abba, hogy Sulyok leváltása és az utódjának megszavazása – akárki lesz is az – közjogilag hibás, akkor ezek után gondolom, az összes, az új köztársasági elnök által aláírt és kihirdetett törvényt sem fogják kötelezőnek elismerni, sőt, ennyi erővel ki is vonulhatnának a parlamentből. Elvégre minek ott bohóckodni, ha a végeredmény közjogilag úgyis hibás lesz, nem?

(Bakó Bea)

---

Miért nem feltétlenül ciki, ha AfD-sek az NDK himnuszát éneklik kampányrendezvényeiken?

Szász-Anhaltban nagyban folyik a kampány: minden szem az AfD-re és annak rendezvényeire szegeződik, ugyanis – mint arról többször írtunk – jó esélyük van arra, hogy a szeptember 6-i választás után az első AfD-s tartományi kormányfőt Magdeburgban adják majd. Azt hallani, hogy amennyiben a CDU a keletnémet állampárt utódjára, a szocialista Linkére is rá lenne szorulva a többséghez, a CDU-ból a leendő frakció kb. harmada ki akarna válni a választást követően, hogy ők legyenek a királycsinálók, és az AfD-t hatalomba segítve végre ne szélsőbaltól a jobbközépig tartó „bárki, csak ne az AfD” jellegű kormány álljon fel, hanem egy tisztán jobboldali. Egy itteni területi CDU-szervezet már tavaly óta követeli, hogy bontsák el a szélsőjobb elé felhúzott tűzfalat. Okkal: az AfD épp 41%-on áll, a CDU csak 23%-on.

A Bauhaus-épületeiről híres Elba-parti Dessau-Roßlau volt a helyszíne Tino Chrupalla AfD-társelnök és Ulrich Siegmund, a párt listavezetője fórumának múlt héten. A béke volt a téma, minden rendben lement, mire a végén Chrupalla eszébe jutott, hogy „a végén még elénekeljük a német himnuszt, elvégre ezt Szász-Anhaltban mindig megtesszük”. Ezután megkérte arra a velük együtt színpadon lévő humoristát, Uwe Steimlét, hogy „Uwe, elkezdenéd énekelni a német himnuszt, már ha ismered?” Steimle pedig erre rákezdett az NDK himnuszára. Chrupalla erre kicsit furcsán nézett, mondta, hogy nem ezt, hanem a másikat, de mivel a humorista nem hagyta abba, később maga is énekelte a szöveget, még ha nem is végig. Utána végül felcsendült a mai német himnusz is. A jelenetet az AfD igyekezett törölni mindenhonnan, de miután nem sikerült nekik, az élénken foglalkoztatja a német sajtót: mi is történik itt?