Jár száz nap a kormánynak, hogy ne a kommentelők kormányozzanak
Május eleje nemcsak közjogilag, hanem mentálisan is választóvonal lett 2026-ban. Az új miniszterelnök egy fesztivál headlinerjeként ünnepeltette az általa táncolni hívott népet a parlament előtt a beiktatását követően. A régi miniszterelnök a nyugdíjas, széljobbos trollok Csurka István által kikövezett útján indult el a teljes eljelentéktelenedés felé Dopemannél az utolsó munkanapján. Annyi nem volt benne, hogy mondjon legalább egy korszakzáró búcsúbeszédet a parlamentben.
Magyar Péter mögé soha nem látott arányú támogatói tömeg állt oda a választásokat követően. Ez Európa-rekord 1990 után. A Fidesznek is mértek 70% körüli számokat 2009-ban, de sokkal alacsonyabb részvételi hajlandóság mellett. A Tisza Párt vezére mégsem türelmet kért, hanem bevonást ígért. Magyar ki is mondta Rómában a New Yorkernek, hogy véget érnek gyorsan a mézeshetek, és erős lemorzsolódásra számít. Kikről hajlandó lemondani, és kikre támaszkodik a jövőben? Ez száz nap alatt kiderül.
Demokráciákban kimondatlan szokás, hogy száz nap türelmet kap az új kormány. Ilyenkor a sajtó inkább elemző, mintsem kritikus, és az ellenzék sem páros lábbal száll bele a kormányba az első három hónapban. A mézeshetek addig tartanak, amíg belerázódnak a folyamatokba, megismerik a szakigazgatás labirintusát és kialakul az a hatalmi mátrix, ahol mindenki tudja a dolgát. Ilyenkor még nem indulnak el a nagy átalakítások, nincsenek radikális reformok, legfeljebb jogi tatarozás és választás utáni pénzszórás van, mint Medgyessy Péter kormányánál 2002-t követően.
Magyar Péter nem kért száz nap türelmet a múlt szombati székfoglaló beszédében. Jelezte, hogy mekkora méretű, temetőnyi csontvázakat hagytak rájuk a fideszesek, hogy milyen országot vesznek át. A nagyobb rendszerek átformálása időt fog igényelni. Megérezte támogatói kritikai attitűdjét – aminek többen hangot is adtak a beiktatási ünnepen a sajtónak nyilatkozva –, ezért inkább be szerette volna vonni a kormányzás felelősségébe az endorfinban és napfényben fürdőző tömeget a Kossuth téren: „Nélkületek nem szeretnénk és nem is fogunk kormányozni.” A sajtónak azt üzente: „Figyeljenek bennünket, kérjenek számon bennünket!”
Sokan meg is tették. Két miniszteri kinevezésről szóló előzetes hír kapcsán is aktivizálódott a régi ellenzéki buborék. Először az oktatásiminiszter-jelöltet cincálták szét, mert vallásos háttere van. Másodszor a sógora igazságügyi miniszternek való kinevezése miatt kapta az ívet Magyar Péter, mondván megmarad a sógor-koma-jóbarát rendszer. Mindkettőben visszavonulót fújt. Nem csupán az eddig közpénzen teleltetett Fidesz-trollok, savanyú szőlőt majszoló DK-s megmondók vagy a Magyar Péter-fixált Hont András voltak aktívak, hanem a magát a kritikai értelmiségnek tekintő, a Tiszára eltartott kisujjal szavazó új zsűri is fellázadt Pankotai Lili vezetésével.
Az valóban örömteli, hogy 16 év után nem az a reakció egy magyar kormány részéről, hogy meghosszabbítja Bicskéig. Magyar Péter Orbán mentalitásával kinevezhette volna a húgát vagy Hide the Pain Haroldot köztársasági elnöknek, az öccsét meg a köztévé élére. De nem tette, mert olvas kommenteket.
Ez már kultúraváltás, jó kiindulópont lenne a rendszerváltáshoz.
Magyar Péter politikai felemelkedésében kulcsmomentum volt, hogy influenszerként viselkedett. Az EP-listájára is influenszert igazolt Kulja doktor személyében, aki kormányzati szerepet eddig nem is kapott. Az elmúlt egy évben egy egész hónapnyi időt töltött Facebook-élőkben Magyar. Ugyanez az influenszerkormányzás köszönt vissza a miniszteri meghallgatásokon is. Ruff Bálint a korány ökleként nem a terveiről beszélt részletesen, hanem a Fideszt ütötte. Az oktatási és az egészségügyi miniszter meghallgatásán is kapták a fideszesek rendesen az ívet. A NER-ellenes kommentszekció pedig lájközönnel honorálta ezt. Megerősítést kaptak a friss kormányzati szereplők, hogy elég csípősen odaszólni a Fidesznek, és mindenki örül.
Magyar Pétert a személyes Facebook-kommentelés hajtotta előre a kampányban. Minőségi trollkodásaival, epés megjegyzéseivel és buzdító mondataival etette az algoritmust és folyamatosan magán tudta tartani a figyelmet. Ez új minőséget hozott a politikai kommunikációban, amit Orbán csak nyögvenyelősen tudott lemásolni.
Kormányfőként azonban már más az optikája az influenszerkományzásnak.
Amikor a Buddha álnévről ismert informatikusról írt tegnap az Átlátszó egy valóban sok kérdést felvető tényfeltáró cikket, akkor kezdett visszanyalni a fagyi. Az Átlátszó az újságírói etikett szerint minden érdekelt felet meg akart szólaltatni, de mind Buddha, mind a Tisza sajtója negligálta őket. Nem válaszoltak a lapnak, csak a legfelsőbb szintről volt kommunikáció, az is másvalaki kommentmezőjében: akkor jelent csak meg a miniszterelnök kommentelni és tagadni a vádakat bizonyítékok nélkül, amikor a Válasz Online főszerkesztője kiposztolta, hogy ez azért nem egy szép sztori.
Tehát hiába van hivatalos Tisza-sajtóosztály, három kormányszóvivő és sajtós stáb, továbbra is Magyar Péter kezeli a kényes ügyeket, személyesen a kommentmezőben. Ami ellenzékben a kampányban szuperfegyver volt, az kormányon már veszélyes lehet. Ez az influenszerpolitika kétélű fegyver, mert a NER alatt a frusztrációját kommentekben levezető tömeg most megérezte az erejét. Azt gondolják, hogy a részvételiség és a kormányzati ügyekbe való bevonás is a Facebookon történik, ahol Magyar az állandó hiperaktivitásával folyamatosan feszegeti Pandora szelencéjét: azok a kommentszakértők, akik mindenhez értenek a focitól kezdve az oktatáson keresztül a Közel-Keleten át a kiberbiztonságig, most kiélik magukat.
Vérszemet is kaptak sokan, hogy vitriolos „nem ezért szavaztunk rátok”, „ezek ugyanazok”, „generációváltás, nem rendszerváltás” posztokkal hatni tudnak a kormányra. Most tizenhat év elnyomás után előbújik mindenki a számára legfontosabb ügyekkel a feministáktól kezdve a Pride-szervezőkön és a borászokon keresztül az állatvédőkig. A két miniszterjelölt visszavonásával a kommentmezők mobbingban (egyes posztok alá tömeges kommentelők szervezésében) jártas megmondói azt érzik, hogy megkapták a liberum vétót, mint a lengyel nemesség a nemesi köztársaság végső évtizedeiben. A NER-ellenzéki influenszerközeg megérezte az erejét. Hogy kik pattannak le, és kiknek a javaslatai mennek át, mint kés a vajon, az hónapokon belül kiderül. Csalódottak biztosan lesznek.
Ha simán adtunk egy biankó csekket korlátlan hatalomra, akkor nem várhatjuk azt, hogy azt azonnal arra váltsuk be, ami számunkra a legkedvesebb. Nem csupán arra adtuk a biankó csekket, hogy eltakarodjon az előző kormány, hanem arra is, hogy egy új működés legyen a magyar társadalomban. Ehhez pedig idő és türelem kell.
A magyar internet rögtönítélő bírósága hajlamos arra, hogy idő előtt hirdessen bűnöst, fessen fel skarlátbetűket, átkozzon ki. Ha a régi reflexek, a mindenszarizmus jön elő, mert nem a számunkra legfontosabb üggyel kezdik meg az országépítést, akkor nem tud az ország túllépni a saját árnyékán. A régi minták ismétlődnek, csak a szereplők változnak, az elmúltnyolcévezésből elmúlttizenhatévezés lesz. A „miért, a Gyurcsány alatt jobb volt” kérdést felváltja a „miért, az Orbán alatt jobb volt”. Pár év alatt az O1G-ből M1G lesz, cseberből vederbe esik ez a nép.
Most azzal tehetünk legtöbbet, ha türelemmel megvárjuk, mi bontakozik ki a jobbközép kormányból. A türelmi idő után nem szabad szó nélkül hagyni a kisiklásokat, a kétes machinációkat, a propaganda átfordítását narancsból kékre, a NER főbűnöseinek futni hagyását, a belpolitikai célú titkosszolgálati működés tovább folytatását, a haveri kapitalizmus továbbterjedését. De ezek még mindig csak a lehetőséghorizonton vannak, nem fixen következnek a mostani kezdőlépésekből.
Én megadom az első száz nap türelmet arra, hogy visszahozzák az EU-s forrásokat. Ha elvégzik ezt a korántsem könnyű feladatot, akkor megérdemel az új kormány még száz napot kritika nélkül. Ha száz nap alatt legalább az előző kormány ballépései miatt zárolt források felszabadulnak, akkor ugyanis mutat ez a kormány annyi kompetenciát, hogy megérdemel még száz nap türelmet. Nem korlátlan rajongás miatt nem szól a kritika, hanem a feladat bonyolultsága kíván türelmet mindenkitől.
Főleg azoktól, akik jobb híján szavaztak a Tiszára: lehetetlen mind a három és félmillió ember álmát egyszerre valóra váltani.
Vitatkoznál? Írnál egy véleménycikket hozzánk te is? Akár teljesen más, de Közép-Európát vagy a Balkánt érintő témában? Írj ide: gemisthu@protonmail.com
Közszolgálati komment: a május 13-át, azaz a Magyar-kormány beiktatását követő 100. nap 2026. augusztus 21-e lesz. Mivel az péntekre, a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjére, az utolsó nyári nagy hétvégére esik, lehetünk annyira nagyvonalúak, hogy augusztus 24-én jár le a türelmi idő.
Magyar Péter nem kér türelmet, a testvére lapja 200 napot. Legyen családi béke, jelöljük meg Vágó úr a 100-at, igen. Egyébként ez a Buddha-ügy érdekes, de úgy tűnik, mindkét fél a ködösítésben érdekelt. 20 évesen, 2008-ban elkövetett egy csúnya online zsarolást, amiért jogerősen kapott 1 évet felfüggesztve. Ennyi igazából, ami tény.
Minden más névtelen forrásokon alapul, akik 1) titkosszolgák 2) a Tiszából kirúgott sértett emberek/fideszes téglák. Tehát még az is lehet, hogy minden vádjuk kamu, de Buddha nem szólal meg, a Tiszából meg csak a vezér, aki távolítja magát az embertől, és azt állítja, hogy nem kap pozíciót, sőt, soha nem is volt ez tervben. Mondjuk adjuk meg neki, a minimumot lehozta azzal, hogy nem lesz belőle államtitkár, akármi is volt tervben. Szivárognak infók arról, hogy káosz/harc van a belügyi pozíciók körül, simán lehet, hogy ennyi van az egész mögött, de egy ilyen büntetett előélettel meg a kampány zavaros sztorijai után jó, hogy őt sikerült kigolyózni, akkor is, ha az alá nem támasztott állítások róla egytől egyig hamisak.
Ha viszont igazak a cikkben megszólalók vádjai, akkor szembe kell nézni azzal, hogy a hibrid rezsim legyőzéséhez zűrös figurákra is szükség volt, akik elhárítják a másik irányból érkező hasonszőrűeket, és nagyon fontos lesz, hogyha majd az új rendszerben már digitalizálják a népszavazási kérelmek beadását, akkor ilyen Buddhák ne állják el az utat, mint anno a fradista kopaszok a választási szerv székhelyén, és ne kamerázzák be a szobát, ahol a leendő feltörekvő ellenzéki vezér pinára váltja a népszerűségét.
És ha igazak a dolgok, abból következik, hogy valójában a szolgálatok csak a munkájukat végezték a magánzókkal szemben, védve a pártokat, beleértve az ellenzéket is, de ezt azért az Orbán-rendszer 16 éve után erős szkepszissel kezelném, viszont ha mégis elfogadjuk, abból egyenesen következik az is, hogy Szabó Bence nem hős, csak egy mit sem értő, félinformációkat felfújó balek, mint Orbán mondta, vagy egy jól felépített tiszás narratívagyártó.
Ha pedig az egész egy információs zajtömeg, amiben hazugságok keverednek igazságokkal, az is felvethető, hogy miért nem a súlyosabb alakot, hanem a 19 éves mesemondót támadta annyira a propaganda? Azért, mert Buddha kétkulacsos volt a sztoriban? Vagy mert már annyira elhitték a saját propagandájukat a fideszesek, hogy úgy gondolták, az ukránbarát trollkodás nagyobb bűn, mint lehúzni 300 kilót azzal valakiről, hogy különben kirakom meztelenül az IWIW-re? Esetleg annyira profi Buddha (és a láthatatlan csapata?), vagy olyan szintű nyugati szolgálati segítsége volt, hogy kompromatokkal eredményesen tudta zsarolni a Fideszt is, ugyebár ez az, amiben bíróság szerint gyakorlata is van, és érinthetetlenné vált?
Tóth Péter kampányfőnök beszélt arról, hogy kaptak anyagokat fideszesek magánéletéről, amiket nem használtak fel, persze azt sem kell készpénznek venni, hogy volt náluk bármi, mindenesetre nem lőttek ki ilyet. És ugye a szexvideó, már ha egyáltalán létezett Magyarról, szintén nem jött ki.
Egyébként az is érdekes, hogy telex meg a 444 miért hallgat a Buddha-ügyről, rajta vannak az ügyön, de ők megpróbálják a nagyobb képet boncolgatni és még nincs kész a hosszú tényfeltáró cikk? Kormánypárti médiaként kezdték el magukat pozicionálni? Nem akarnak szembenézni azzal, hogy lehet nem minden úgy volt, amit Szabó Bencével meg Gundalffal feltártak? Egyszerűen azon a szinten vannak, hogy Bodokyt bojkottálják, mert szóbaállt Bodolaival, Hont Andrással meg Skrabski Fruzsinával, akkor is, amikor ezek az emberek abban a közegben már a Sátánnal voltak egy szinten? Egyszerűen a 100 nap türelemhez az is hozzátartozik, hogy még ezt is elengedjük, így fair? Azt azért kétlem, hogy nem tartották volna hírértékűnek. Magyar kommentje óta az sem elfogadható magyarázat, hogy nem akarták a másik fél reakciója nélkül közölni.
Az meg már csak vicces adalék, hogy Panyi Szabolcs mindenféle önreflexió nélkül átugrott a tiszásról az átlátszós verzióra, de hát ő el is lett küldve itt a nagy narratívaharc közepén a Direkt36-tól, ő is csak egy Facebook-harcos már, persze nemrég a ide a Substackre is betette a lábát.
Martin, jóval megelőzted a trendeket azzal, hogy már mikor jöttél ide, amikor még az angolszász világban is csak kezdett felfutni, itthon meg az első fecske voltál. Onnan látszik, hogy van értelme, értéke a heterodox újságírásnak, hogy a végén már a mainstream is ide jön krediteket farmolni magának.
Ui: amúgy sajnálom, hogy nem a másik jelöltet választották oktatási miniszternek. Kellett volna csinálnom egy KIÁLLUNK RUBOVSZKY RITA MELLETT! Facebook-oldalt?