Egy új balkáni háború rémképe, olasz mozgások és a bécsi politika félelmei

Jó reggelt! Sok-sok témát érintünk ma is, mondjuk is, hogy főleg miket:

• Miért nem érdemes a Fidesznek és Silvio Berlusconinak Matteo Salvinivel foglalkoznia már, és ki lesz helyette az olasz jobbközép pártok új vezéralakja?

• Miért jutott el mára a szétesés határára az egykor elitellenes Öt Csillag Mozgalom? És hogyan lett a Demokrata Párt az olasz balközép új ura?

• Egy új osztrák párt teljesen átrendezheti a politikai térképet nyugati szomszédunknál. Miért fél ettől a bécsi politika, és kiket hoznak vele hírbe?

• Miért riogat a szerb elnök azzal, hogy Koszovó nyugati támogatással etnikai tisztogatást rendez ősszel saját, szerbek lakta területén, és mi az, ami miatt az emberei már arról beszélnek, hogy hamarosan az egész Balkán lángra gyúlhat?

---

Gemišt-extra: Egy vaskos közösségi migránsozás utóélete

„Életemben nem utaztam még ennyire festői tájon át moziba menve, de képtelen vagyok látni a tájat, vagy azt, hogy hogyan lesz ebből a rengeteg mindenből, ami bennem kavarog, értelmes párbeszéd. A vonatról leszállva rögtön tudatosodik – szó szerint szembejön – velem egy másik probléma egy termetes kamion formájában. Amint meglátom rajta a feliratot, rögtön fülig szalad a szám, és felröhögök!

Nem hiszem el, rá kell keresnem a neten, de tényleg van egy Detroit City nevű cég Ditróban! Meg van számtalan más, székelyföldi viszonyrendszert leíró belső poén, utalás, amit mind jó lenne ismerni, mert helyi szinten nem Székelyföld van, hanem Csík, Udvarhelyszék, Gyergyó, Háromszék. Szigorú rangsorral, erős versengéssel, egóharcokkal. A szomszédos Gyergyóremetén több cég van, mint ahány lakos és saját repteret építettek. A csíksomlyói kegyhelynél egy méterrel szélesebb, hosszabb és magasabb gyergyóditrói templom meg kilométerekről hirdeti hangjával és megjelenésével, hogy ennek a településnek a lakóival számolni kell!”

Gergely Előd Gellértet még az Azonnaliról ismerhetitek, saját fotóival illusztrált, a magyar sajtóbeli megfejtésektől rendre eltérő, gyakran kényelmetlen kérdéseket feszegető székelyföldi anyagai nagy közönségkedvencek voltak. Most üdvözöljük itt: a covid előtti világ utolsó nagy erdélyi botrányáról, a gyergyóditrói migráns pékekről és annak belső ellentmondásoktól csak úgy hemzsegő utóéletéről írt. Nagyon jó cikk, önreklámként mindenki számára szabadon elérhetővé tettük. Jó olvasást hozzá!

---

Chronik Mitteleuropa

A boszniai szerbek vezetője Trump újraválasztásáért imádkozik

A szerb világ tele van izgalmas történésekkel. A Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) mindenható ura, Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője, a nyugatos politikusként indult, most épp a Putyin legjobb balkáni barátja szerepben tetszelgő

Milorad Dodik arról beszélt a héten, hogy türelmesnek kell lenniük, és várniuk a megfelelő időpontra, mert bekövetkezik az, amit már 1992-ben is akartak: a saját, önálló állam. Mivel Európa most a saját problémáival van elfoglalva, ezért már csak azért kell imádkozni, hogy Trump az USA-ban ismét hatalomra kerüljön, így Dodik.

Hogy Bidennel mi a baja, azt legkésőbb a tegnapi madridi NATO-csúcs megmutatta: a demokrata párti amerikai elnök kezdeményezésére a NATO az eddigi 40 ezerről 300 ezerre emeli a keleti határain gyorsan bevethető katonák számát, és a 2010 óta érintetlen Strategic Conceptben Oroszországot már nem stratégiai partnerként, hanem ellenségként, az észak-atlanti szövetség országainak biztonságára leselkedő legnagyobb fenyegetésként definiálják: Trumpot ezen kérdések nem nagyon izgatták.

Noha a boszniai szerb vezető évtizedek óta hajtogatja az összességében bosnyák (azaz muszlim) többségű Bosznia-Hercegovinából való kiszakadást, bármiféle konkrét lépés ennek érdekében tegnapelőtt történt elsőként: akkor lépett hatályba a Republika Srpska saját gyógyszerfelügyeletének megalapításáról szóló törvény, igaz, ezt nem függetlenségi szövegbe csomagolták, hanem azzal indokolták, hogy Szarajevó kikerülésével olcsóbban adhatnak és szerezhetnek be egyes gyógyszereket. És bár még tavaly decemberben megszavazta Banja Luka azt is, hogy visszavonják az embereiket a közös hadseregből, adóhatóságból és az igazságszolgáltatásból, ez a lépés fél évet csúszik, mert Dodikék az orosz-ukrán háború miatti túlfűtött nyugati hangulatból azt a következtetést vonták le, hogy simán szankciókat léptetnének életbe a Republika Srpska ellen is emiatt, ezt pedig inkább szeretnék elkerülni.

Amennyiben Dodikék nemcsak beszélnek róla, hanem tényleg ki is kiáltják valamikor a függetlenségüket, az új ország orosz bábállamként lesz elkönyvelve, és ezáltal nagy fejfájást fog okozni a Kelet-Európára immáron jobban figyelő NATO-nak, főleg mivel a Republika Srpska két NATO-országgal, Horvátországgal és Montenegróval is határos.

A ‘Ratko Mladić szerb hős’ feliratú graffitik elszaporodtak az elmúlt hónapokban Belgrád-szerte. Mladić a Republika Srpska hadseregének megteremtője, a srebrenicai mészárlás fő felelőse. Tizenegy évnyi bujkálást követően 2011-ben népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért és más bűcselekményeiért életfogytiglanra ítélték. Fotó: Bukovics Martin, Belgrád, 2022

Vučić szerb elnök koszovói etnikai tisztogatásokkal riogat

Pár hete konkrétumok nélkül 1944-hez hasonló nehéz évet jósolt Szerbia számára Aleksandar Vučić, most pedig újra sötét jövőt festett fel annak kapcsán, hogy az albán többségű Koszovó (amely a szerb alkotmány szerint Szerbia része, és amelynek függetlenségét nem ismeri el többek közt Románia, Szlovákia, Spanyolország, de Ukrajna, Oroszország, India, Kína és a Vatikán sem, Magyarország ellenben igen) kormánya szeptember 30-i határidővel arra kéri a többségében szerbek lakta északi részeken lakókat, hogy autóik rendszámát cseréljék le szerbről koszovóira – a szerb hatóságok ugyanis továbbra is kiadnak okmányokat erre a területre. Szerbia attól tart, hogy aki nem regisztrálja át a kocsiját, azét a koszovói hatóságok lefoglalják.

A konfliktus egészen 2011-ig nyúlik vissza, amikor a belgrádi és a pristinai kormány egyezményt kötött arról, hogy egymás állampolgárainak autói közlekedhetnek a saját, eredeti rendszámukkal a másik területén: csakhogy ezt akkor Szerbia azonnal felrúgta, és a koszovóiakat arra kötelezte, hogy a szerb határ átlépését követően szerb rendszámot rakjanak a kocsijukra, mondván Koszovó Szerbia része, a koszovói rendszám értelmezhetetlen. Noha az EU azóta igyekszik közvetíteni a két fél között, és az utóbbi hetekben Olaf Scholz német kancellár is leültette egymással szembe a két ország vezetőit, hogy valami történjen végre, ebből mostanra az lett, hogy érezve az orosz-ukrán háborúban kifejezetten semleges pozíciót felvett Belgrád nemzetközi mozgásterének csökkenését, Pristina megmakacsolta magát, és elkezdte ugyanazokat a módszereket használni, amiket Belgrád, mind a rendszámtáblák, mind az országba való belépés esetén. Szerbia ugye senkit nem enged be Koszovóból útlevéllel, ha más ország területéről lépett be Koszovóba, mivel nem ismeri el a két ország közötti határt.