Jó reggelt! Beszéljünk az időjárásról: miközben Székelyföldön a hétvége óta havazik, az Isztrián vannak, akik most kezdték meg az idei fürdőszezont, Dél-Tirolban a 25 fokos szombatot az első nyári napnak kiáltották ki. Közép-Európa tehát sokszínű, mint a plakátok szerint a magyar bor, hogy ezt a smalltalkszerű kezdést folytassuk. De ne, ne folytassuk, térjünk a lényegre, ma a közép-európai fejlemények mellett arról lesz szó, hogy miért vérzik sok sebből az, ahogyan a magyar kormány épp jogtiprani készül.
Mi kell ahhoz, hogy egy fideszes miniszter átmenetileg elvegye az állampolgárságodat?
Az elmúlt napokban a magyar kormány két területen is bizonyította, hogy már a látszatra sem ad, ha emberi jogi minimumokról van szó. Előbb benyújtották a törvényt, ami alapján lehetővé válik az általuk külföldi ügynöknek bélyegzett kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztése, majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával bejelentették, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (angol rövidítéssel ICC). Abból az ICC-ből, aminek Magyarország a kormány (téves) jogértelmezése szerint amúgy – holott delegáltunk bírót is a testületbe – eddig sem volt tagja (ezért hecceltek azzal korábban, hogy Putyint sem tartóztatnák le, ha Magyarországra jönne), mert a vonatkozó nemzetközi egyezmény nem törvénnyel lett kihirdetve, hanem csak országgyűlési határozattal ratifikálták. Ezek szerint végül rájöttek: mégis tagok voltunk.
A kilépésnek elég csúnya az optikája: a kormány ezzel mintha azt üzenné, hogy Magyarország nem akarja üldözni a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményeket, amelyek az ICC hatáskörébe tartoznak. Ilyenek a népirtás, a polgári lakosság ellen elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények (mint gyilkosság, kínvallatás, deportálás, szexuális erőszak, stb) és a háborús bűncselekmények. Ráadásul azzal, hogy pont Netanjahu ügyéhez kapcsolódva jelentették be a kilépést, a terrorveszéllyel oly szívesen riogató Orbánék szereztek pár rossz pontot Magyarországnak a muszlim szélsőségeseknél.
Valójában az ICC által üldözött cselekmények tilalma a nemzetközi jog általánosan kötelező alapelveihez (jogi nyelven a jus cogenshez) tartozik, tehát ICC-tagságtól függetlenül is üldözendők, és egyébként a magyar Btk. alapján is szigorúan büntetendők. Például a jus cogens alapján vonták felelősségre a náci bűnösöket is a nürnbergi perekben, amikor még sehol sem volt a 2002 óta működő ICC.
Ennyiben tehát inkább szimbolikus üzenete van a kilépésnek, figyelembe véve azt is, hogy bár az ICC-ből kimaradó országok többsége nem a kifogástalan demokráciájáról ismert (Oroszország, Belarusz, Kína, Törökország, több afrikai és délkelet-ázsiai ország), de nem tagja az USA sem. Ráadásul az ICC-tag jófiúk is sokszor csak papíron jófiúk: az ICC-s elfogatóparancsot Netanjahu ellen például Franciaország és Lengyelország is kreatívan megkerülte, sőt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ellen azért nyomoz az ICC, amiért egy, az ICC által körözött líbiai hadurat az olasz hatóságok őrizetbe vettek, majd az ICC-nek való kiadatás helyett szabadon engedtek.
Hacsak az EU-s átjárható határokat jelentő schengeni zónából nem tesznek ki bennünket a lépés miatt (jogilag „ideiglenesen visszaállított” határellenőrzéseknek nevezve mondjuk a dolgot), úgy nem hiszem, hogy pont az ICC-ből való kilépés miatt válna mostantól sokkal rosszabb hellyé Magyarország.
Ez viszont sajnos már nem mondható el a magyar állampolgárság felfüggesztését megalapozó törvényjavaslatról, amely keresetlenül és egyértelműen az arcunkba tolja, hogy mostantól embereket a legalapvetőbb állampolgári jogaiktól lehet megfosztani egy puszta miniszteri tollvonással tágan megfogalmazott gumiszabályok alapján, úgy, hogy a döntés elleni jogorvoslat érdeminek nem nevezhető.
Amik miatt felfüggeszthető lesz a magyar állampolgárság
A kettős állampolgárok magyar állampolgárságát a törvényjavaslat szerint akkor lehet majd felfüggeszteni, ha az illető „magyar állampolgárságának fenntartása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”. Ezt mondjuk elég sok mindenre rá lehet mondani, így a javaslat rögtön fel is sorolja, hogy mi számít „különösen” ilyennek. A különösen szónak fontos jelentősége van, ugyanis azt jelenti, hogy ez egy nyitott felsorolás: a felsoroltakon túl még más, meg nem határozott tevékenységek is tartozhatnak a fenti kategóriába.
„Különösen” veszélyesnek számít tehát az alábbi négy eset.
1. Külföldi hadseregben vagy külföldi állam közszolgálatában teljesít szolgálatot.
Ez legalább három szempontból is érdekes helyzetet szül.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.