Rövid szerkesztői megjegyzés: a cikk a romániai elnökválasztás második fordulója előtti pénteken jelent meg, azóta a címet átírtuk, mást nyilván nem változtattunk rajta.

Senki sem hitte 2020-ban, hogy Nicușor Dant megválasztják Bukarest élére. 2024-ben azt nem hitte el senki, hogy újraválasztják. Idén azt nem hitték el sokan, hogy bejut az elnökválasztás második fordulójába, arra meg, hogy a második fordulóban nyerhet George Simion ellen, újfent csak legyintenek sokan – noha a legfrissebb kutatások már azt jelzik előre, hogy miközben fej-fej mellett állnak Simionnal, talán már Dan vezet.
A bukaresti főpolgármesteri széket a román államelnökség egyik előszobájának tekintik. Traian Băsescu 2004-ben innen került a Cotroceni-palotába, és ugyanezt tervezi megtenni most Nicușor Dan is – egyébként Băsescu lelkes támogatásával.
Dan erősen kilóg a papíron két-, a helyiek szerint lazán négy-, akár ötmilliós lakosságú főváros eddigi vezetői és eleve a román polgármesterek közül: ahelyett, hogy szobrokat avatna, miccsfesztivált szervezne és állandóan szerepelne, inkább beleveti magát a részletekbe, és dolgozik. Van, aki épp emiatt kritizálja: hogy kevésbé viselkedik politikusként, inkább technokrata hivatalnokmentalitása van.
Bukarestben beszélgettem napokon keresztül, köztük két ismert szakértővel arról, hogy pontosan ki is a főváros első embere, Románia lehetséges következő elnöke.
Az alapok
A politológus, közigazgatási szakértő Sorin Ioniță az egykori örmény negyedben lévő irodájában fogad, épp ötszáz választási megfigyelőt szervez a második forduló napjára az Expert Forum nevű szervezettel. Mint mondja, én vagyok az egyetlen nyugati újságíró, akit az érdekel, Dan milyen polgármester: mindenki azt kérdezi tőle, milyen lesz elnökként. Régóta, még civil mozgalmár korából ismeri Nicușor Dant, elvégre a főpolgármester egy városvédő mozgalmat szervezett azelőtt, hogy többek közt azt is becsatornázva megalapította volna az USR-t. Dan politikai helyzete a főváros vezetőjeként szerinte nagyon hasonló, mint Karácsony Gergelyé Magyarországon: nemcsak azért, mert sokáig az ellenzék egyik potenciális vezetőjeként tekintettek rá, hanem mert ellenzéki polgármesterként eleve lecsökkent mozgástérrel rendelkezik. Pláne azon Bukarest élén, amely a forrásokat nagyrészt azon mindenkori központi kormánytól kapja, amely rendre abban volt érdekelt, hogy ő ne legyen sikeres.
Egy kicsit talán még rosszabb is a pártonkívüliségéhez ragaszkodó Dan helyzete, mert a hat bukaresti kerület önkormányzata – szektornak nevezik őket, egy-egy szektor nagyjából egy megyényi lakossággal rendelkezik, ha nem többel – jóval erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint a budapestiek. „Még ha sikerül is többséget kialakítanod főpolgármesterként a bukaresti közgyűlésben – amit Dannak sikerült amúgy –, az nem elég szinte semmire, kellenek a szektorok vezetői és a kormány is.” Csak egy példa: a bukaresti metrót a felszíni tömegközlekedéssel ellentétben nem egy fővárosi cég, hanem egy, a közlekedési minisztérium alá tartozó állami vállalat üzemelteti, emiatt a fővárosi tarifarendszerbe csak nagy nehezen sikerült integrálni a metróbérleteket, a metróra szóló jegy (5 lej) eleve drágább a többire szólónál (3 lej).
A másik interjúalanyom Ștefan Ghenciulescu építész, urbanista, a Zeppelin nevű urbanisztikai folyóirat főszerkesztője, aki egy villaépület gyönyörűen, fotóalbumokba illően felújított pincéjében fogad kicsit északabbra, pár sarokra a Piața Romanától. Ugyan rengeteg szakpolitikai jellegű kritikája van Bukarest első emberével szemben, úgy látja, Dan a román főváros „első igazi polgármestere”, az elődjei ugyanis szinte nem csináltak semmit – pláne mivel Dan megközelítőleg ugyanakkora büdzséből gazdálkodik, mint ők tették, és ő érdemi fejlesztéseket is ki tudott préselni a pénzből.
Gyakori vélemény Bukarest-szerte: kár, hogy Dan államfő akar lenni, maradhatna főpolgármester: de mivel Simion az ellenfele, nincs mit tenniük, feljebb léptetik.
A csövek
Dant 2020-ban választották meg Bukarest főpolgármesterének – a voksok 43%-ával, 30 ezer szavazatnyi különbséggel győzte le az addig regnáló PSD-s, pártnevében tehát szociáldemokrata Gabriela Fireát. Dan előtte kétszer próbálkozott már, 2012-ben 9%-ot, 2016-ban 30%-ot kapott. Amikor átvette a város vezetését, egy adósságokkal és a PSD-s klientúrával telepakolt hivatal irányítását kellett menedzselnie. Dan ezért másfél éven keresztül mást sem csinált, mint újratárgyalta a hitelek feltételeit, a koalíciós partnereivel pedig ezt követően a költségvetést, és csak ezt követően állt neki bárminek: a távhőhálózat és a villamosvonalak felújításának, új LED-lámpák és villamosszerelvények beszerzésének, olyan dolgoknak, amikre nem elég egy ciklus, és politikusi szemmel sem vonzók, mert nem hoznak gyors és látványos eredményt.
„Városvezetői tevékenységének a jelképe számomra az, hogy éveken keresztül fel van túrva a komplett város és mindenhol csöveket cserélnek. És amikor megszólalt, akkor csak a csövekről beszélt, azokra akart pénzt” – meséli egy bukaresti újságíró, arra célozva, hogy Nicușor Dan első ciklusának legfontosabb projektje a román főváros elavult, ötven-hatvan vagy több éves acélcsövekből álló távhő-hálózatának cseréje volt. Moszkva után elvileg az itteni a világ legnagyobb távhőhálózata – csak a központi elosztóvezetékekből álló hálózatnak kb. 1000 kilométer a hossza.
A rendszerben egy ideje számos helyen vagy teljesen leállt a fűtés és így a melegvíz is, vagy csak alig-alig volt valami, miután a csövek teljesen elhasználódtak, állandóak voltak a szivárgások és a karbantartások – arról nem beszélve, hogy a rendszer nem kapott hőszigetelést, így a hőveszteség rendre nagyon magas. Van is egy térkép, ahol ellenőrizni lehet, hol milyen minőségű épp az ellátás. Kocsmázás közben
két bukaresti ismerősöm nevetve meg is jegyezte, milyen érdekes, hogy az elnökválasztás első fordulóját követően mindkettejüknél végig volt melegvíz.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.