Minden, amit a cseh politikáról most tudni érdemes

Ahoj, dobré ráno, pénteken és szombaton választanak a csehek, az alkalomból a komplett hírlevelet nekik szenteljük. Az elején egy cseh belpolitikai gyorstalpalót tartunk a parlamentbe való bejutásra esélyes pártokból, az ő céljaikról, esélyeikről, majd jelentkezünk Prága Vinohrady negyedéből egy kocsmából, ahonnan az aktuális cseh viccpártot szervezi egy kocsmáros ugyanazon asztal mellől, ahol 114 éve Jaroslav Hašek is megalapította a maga viccpártját. Jó olvasást, szokás szerint van mit.

---

Csehország választ: mi a felhozatal?

Itt van minden, aminek birtokában igazi szakértőként nyilatkozhatsz meg este a kocsmaasztalnál: kik indulnak? Mit akarnak? Mik az esélyek? Ki kormányozhat?

ANO: velük minden, de tényleg minden jobb lesz

Szuperhősök a jobb életért. Fotó: Bakó Bea, Prága, 2025

Kik ők? Andrej Babiš, a rendszerváltáskor jókor jó helyen lévő üzletember-oligarcha pártja, amit saját cége, az Agrofert infrastruktúráját használva épített fel 2011-től, kihasználva az akkori, korrupciós botrányokba épp belebukó politikai elittel szembeni nagyfokú elégedetlenséget. Az ANO ígérete mindig is a hatékonyság volt: ha Babiš sikeres CEO tudott lenni, akkor sikeres miniszterelnök is tud lenni – ez a hatékonyságfétises technokrata populizmus végigkíséri a pártot, még ha a választóit ki is cserélte közben. A 2017-2021 közötti kormányzása közben Babiš ugyanis sikeresen lenyúlta a két balos partnere szavazóit, így a párt most egyszerre ígér jobboldali liberális gazdaságpolitikát erős állammal és magasabb szociális kiadásokkal karöltve a rá szavazó nyugdíjasoknak. A kampányturnéjukat egy egészségügyi busz is kíséri,

Babiš pedig a maga közvetlen, haverkodós stílusában sokszor nem is a politikáról magyaráz az időseknek, hanem a szűrővizsgálatok fontosságáról, és hogy vizsgáltassák meg a prosztatájukat meg menjenek el vastagbéltükrözésre.

A cseh jobboldalon rendszeresen téma Babiš esetleges kapcsolata Oroszországgal: a privatizáció során nem kaphatták meg akárkik a műtrágyabizniszt, Babišról pedig előkerültek dokumentumok, miszerint a szlovák titkosrendőrségnek dolgozott a rendszerváltás előtt (ezekről az évekről kiváló cseh sorozat is készült), igaz, ezt aztán a Fico-kormány megpróbálta végül tisztára sikálni, ami csak még több kérdést vetett fel sokakban. Ezek a vádak, plusz a tény, hogy rendre felmerülnek vele szemben összeférhetetlenségi problémák – kormányzása alatt az Agrofert-konszern érdekében használt állami intézményeket, politikusként médiákat tulajdonolt, a cége EU-s pénzt kapott, stb. –, Babiš figuráját egy, a kelet-európai országokra jellemző módon a politikára ránehezedő oligarchaként rajzolják ki: egy olyan, magát a zavaros szürkezónában jól érző embertípusnak, amitől a cseheknek a magát a kapitalizmusban mint természetes közegében érző fele márpedig szabadulni próbál, mondván ők a nyugat részei. Akit az ANO mélyebben érdekel, olvassa el az interjúnkat Tomáš Cirhannal, a cseh színtér Babiš-ügyileg egyik legjobban felkészült elemzőjével:

Miért nem nevezhető Babiš cseh Orbánnak?

Mit akarnak? Az ANO programja már évek óta az, hogy „jobb lesz”, ez a párt szlogenje is egy ideje. Kormányra kerülésük esetére három prioritást fogalmaztak meg: az első a 2,5-3% körüli gazdasági növekedés kikényszerítése alacsonyabb energiaárakkal a gazdasági szereplők számára, kiszámítható adópolitikával, a második a lakhatási válság enyhítése, a harmadik az egészségügy reformja, a várólisták felszámolása. Az ANO ahhoz, hogy finanszírozni tudja a jól hangzó szociális ígéreteket, először bevallottan valamiféle megszorításokra készül – azaz gazdaságilag nagyon mást egyik oldal sem tervez csinálni. Külpolitikailag Babiš inkább Meloni lesz, mint Orbán, azaz az uniós színtéren legfeljebb konstruktív kritikával veteti magát észre, nem obstrukcióval: kampányzáróján Babiš közölte, Csehország „nem megy kelet felé” az ANO-val, Karel Havlíček, a párt első alelnöke pedig egy tévévitán arról beszélt, hogy Oroszország fenyegetést jelent Csehország számára is, az ország EU- és NATO-tagsága pedig vitán felül áll. Egy ANO-kormány esetén arra lehet számítani, hogy

Prága kifarol a nyáron elfogadott új NATO-célból, a GDP 5%-át kitevő hadi és infrastrukturális kiadásokból, mondván másra, szociális kiadásokra kell a pénz – Babiš meg is üzente Donald Trump amerikai elnöknek egy interjúban, hogy erre készül: „Ha Trump azt kéri, hogy ugorjak ki az ablakon, nem fogom megtenni.”

Ukrajna esetében Babiš az EU-ra és a NATO-ra mutogat, de konkrétabbat annál, mint hogy segítettek már eleget, nem nagyon mond, vagyis vagy tartja magát az ottani konszenzusos álláspontokhoz, vagy azokon próbál majd meg változtatni.

Hogyan állnak? 30% körül, azaz egyedül nem lesz többségük várhatóan. De még olyan se volt soha a rendszerváltás utáni Csehországban, hogy két párt is elég lett volna a kormányalakításhoz – a legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy az ANO kisebbségi kormányt alakít, amit kívülről az Autóspárt és a szélsőjobboldali SPD támogat, hogy aztán közösen elmondhassák, megakadályozták, hogy „a kommunisták” (vagyis a Stačilo nevű, a kommunista utódpárton alapuló balos szövetség) visszatérjenek a hatalomba. 2017-2021 között Andrej Babiš egy hasonló konstrukciót már vitt, akkor a szociáldemokratákkal közösen alakított kisebbségi kormányt, amit aztán a kommunisták támogattak kívülről. A választás előtti tévéviták rizikósak Babiš számára, ugyanis egyrészt szeret ugrálni a témák között, másrészt könnyen felhúzza magát, ha provokálják, és ilyenkor szlovákosabban beszél, ami sok kultúrrasszista csehben lenézéssel vegyes sajnálatot válthat ki: szerda este azonban inkább azt a taktikát választotta, hogy rendre hangosan felröhögött, ha Fiala támadta, a szemkontaktust kerülte vele, vagyis Fiala tűnt inkább a kihívónak, nem ő.

Spolu: a populizmust gyűlölő politológiaprofesszorék

Kik ők? A kormánykoalíció jobbközép magja. A civil életben a brnói Masaryk-egyetemen politikatudományt oktató – a doktoranduszokkal még kormányfőként is foglalkozik –, az intézményt korábban rektorként is vezető Petr Fiala miniszterelnökhöz kötik azt a hallatlan, a 2021-es választás előtt összehozott innovációt, hogy a jobbközép tábor pártjai ne egymástól szedjenek el szavazókat, hanem álljanak össze – innen a név, a Spolu azt jelenti, hogy „együtt”.