Sulyok felfedezi az alkotmányosságot, Magyar a pénzre koncentrál

Kielemezzük az EU-s pénzes csomagot és a köztársasági elnök AB-beadványát

Jó reggelt! Ma itthoni témákról olvashattok némi közérthető jogászkodást, méghozzá Magyar Péter két központi választási ígérete kapcsán.

• EU-s pénzek. A múlt héten benyújtott a kormány egy hatalmas törvénycsomagot, amely a pénzek kioldását szolgálja. Van benne sok minden: a sajtó által részben már kitárgyalt vagyonnyilatkozatok és kekvák mellett javuló átláthatósági szabályok, sőt a NER-es magántőkealapok sorsa is kirajzolódik. De végigveszem azt is, hogy mi nincs benne a javaslatban, és hogy miket mérlegelhet majd az Európai Bizottság, mikor a konkrét pénzfeloldásra kerül majd a sor.

• Sulyok Tamás kirúgása. Két hete lejárt a lemondásra adott határidő, de a köztársasági elnök nem mondott le, és eddig kirúgva sem lett. Láthatóan aggódik azonban emiatt, mert olyasmire vetemedett, amire eddigi államfői regnálása során egyszer sem: az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányossági aggályok miatt! Elmagyarázom, mivel érvel Sulyok, és miért visszatetsző ez. Jó olvasást!

---

Így olvasztanák ki Magyar Péterék
az EU-s pénzeket

Gigahosszú salátatörvényt nyújtott be a múlt héten Magyar Péter kormánya az EU-s pénzek hazahozatala érdekében. A Magyar Péter és Ursula von der Leyen közötti, nem sokkal korábbi politikai megállapodás értelmében – ha minden jól megy –

16,4 milliárd eurót (ebből 12,9 milliárd a vissza nem térítendő támogatás) oldhat fel az Európai Bizottság a törvények elfogadása után. És ez még mindig nem az összes pénz, amit jogállamisági aggályokra hivatkozva befagyasztottak.

Mielőtt belemerülnénk, tudni kell, hogy a befagyasztás 2022 végén három különböző jogalapon történt: a több mint harmincmilliárdból 6,3 milliárd euró kohéziós támogatást az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa fagyasztott be az EU-s pénzeket érintő korrupció miatt a hivatalos jogállamisági mechanizmus alapján. A többit (a covid-helyreállítási alapból, illetve a kohéziós források fennmaradó részét) azonban az Európai Bizottság egyoldalúan függesztette fel, a korrupció mellett tágabb jogállamisági problémákra – főleg a bírói függetlenség sérelmére – hivatkozva, illetve alapjogi indoklással, például a „pedofiltörvény”, a menedékkérelmek eljárási szabályai vagy az egyetemeket fenntartó úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) miatt.

A most benyújtott csomag főleg a korrupcióra és az átláthatóságra fókuszál – nem véletlenül, ezek ugyanis a jogállamisági mechanizmuson kívül, a covid-helyreállítási alap és a kohéziós alap pénzei esetében is részei az Európai Bizottság feltételrendszerének. Az Orbán-kormány már korábban hozott látszatintézkedéseket a területen, amikkel persze nem tudták elkerülni a pénzek befagyasztását, hiszen például az elvileg az EU-s pénzek jogszerű felhasználása fölött őrködő Integritás Hatóságot is csak igen korlátozott hatáskörökkel hozták létre. A mostani javaslatban sok helyen egyértelműen látszik, hogy az EU-s intézmények által hiányolt konkrét részletkérdéseket orvosolna az új kormány, de emellett számos szisztematikusabb változtatást is bevezetnek. Nézzük a részleteket.

Zsebben turkálás. Fotó: Magyar Péter / Facebook

Mi van a csomagban?

Vagyonnyilatkozatok. A strómanok országából – ahol már minden, kicsit is értelmes lopni vágyó politikusnak rég van annyi fantáziája, hogy ne a közvetlen családtagjaira írassa a rejtegetni kívánt vagyontárgyait – évek óta derűs értetlenséggel figyelem, hogy a vagyonnyilatkozatok valamiért az EU-s korrupcióellenes elképzelések középpontjában állnak. Szerintem eléggé túldimenzionált elképzelés, hogy a vagyonnyilatkozatokkal érdemben vissza lehetne szorítani a korrupciót – ezt a nálam a kérdésben szakavatottabb, közgazdász és könyvelő végzettségű Forsthoffer Ágnes is hasonlóan gondolja. A házelnök a múlt héten megírta a Facebookon, hogy

a jelen szabályok szerint megkövetelt vagyonnyilatkozati adattartalom teljességgel alkalmatlan bárki vagyoni helyzetének a megállapítására. A kormány úgy tűnik, nem osztja ezt az észrevételt, ugyanis a pár nappal később benyújtott javaslatcsomag szerint a vagyonnyilatkozatok tartalma érdemben nem változik.

Mindenesetre a javaslat megteszi, amit az Európai Bizottság kért.