Tisztítótűznek ez kicsit langyos

Tisztítótűzzel fejeli meg a kormány a nyári hőséget: mégis, összességében a Fidesz által kinevezett tisztségviselőkkel nem olyan szigorú a Tisza Párt, mint amire Magyar Péter eddigi retorikából számíthattunk volna. A miniszterelnök hétfői parlamenti beszédével egyidejűleg felkerült a kormány honlapjára az Alaptörvény 17. módosítása véleményezésre. A bejelentett változásokat Magyar Péter a korrupcióellenes harc (szóhasználatában a maffia felszámolása) kontextusában keretezte. A lényeg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, egyfajta korrupcióellenes ügyészség létrehozása, de a bejelentett „tisztítótűzhöz” kapcsolódóan az Alaptörvény ezen túl is módosul jó pár ponton. Hat pontban elemzem ki röviden a lényeget.

1. Új alkotmány lesz majd, átmeneti ez a módosítás

Magyar ígérete szerint szeptemberben széles társadalmi részvétel mellett kezdenek majd bele az új alkotmány előkészítésébe, amit aztán népszavazásra is bocsátanak. Annyit árult el, hogy tervei szerint az új alkotmány minimalista lesz, azaz felesleges részletszabályokat, és remélhetőleg indokolatlan megosztó ideologizálást sem fog tartalmazni. Ez a terv mindenképp üdvözlendő, a jelenlegi Alaptörvénnyel az egyik legnagyobb baj ugyanis pont az, hogy rengeteg, sokszor ellentmondó részletszabállyal bővült. Szerintem jó út lett volna az Alaptörvény agyonmódosított, eredeti verziójából kiindulni teljes újraalkotmányozás helyett, de tény, hogy politikailag jobban eladható a rendszerváltás-szlogennel kampányoló Magyarnak egy új alkotmány projektje. Ebből következően a jelenlegi alkotmánymódosítás átmeneti jellegűnek tekinthető. Jórészt olyan szabályokat is foglal az alaptörvénymódosító tervezet magába, amik ideálisabb intézményi működést irányoznak elő – ez páréves távlatban is fontos prioritás. De van azért egy fontos kivétel.

2. A cikluskorlátozás az új trend

A miniszterelnöki ciklus nyolc évben maximalizálása után jön az országgyűlési képviselők mandátumának 12 évben való korlátozása. Egész pontosan a választójognál vezetnek be egy választhatósági korlátot: nem indulhat a parlamenti választáson, aki már összesen 12 évig volt képviselő. Ez ugye legközelebb 2030-ban merülne majd fel, de valamiért mégis fontos volt módosításként beleírni a jelenlegi alkotmányba, ami helyett épp újat készülnek írni.

Magyar indoklása a beszédben a személyes motivációkra koncentrált, nevezetesen, hogy ne szokjanak bele a politikusok a hatalomba. A javaslat hivatalos indokolása ennél egy fokkal konstruktívabb hangot üt meg, mondván, hogy ha jobban rotálódnak a képviselők, akkor a törvényhozásban szélesebb körben jelenhetnek meg „új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok”. Ilyesmit mondjuk a döntéshozatal társadalmiasításával és hatékonyabb részvételi technikákkal is el lehetne érni, de nyilván az ádáz politikusok személyes ambícióira célozni a választók szemében sokkal imponálóbb. Valószínűbb, hogy

a tényleges cél egyfajta politikai alku ajánlása a valamennyire Orbán-kritikus fideszeseknek: nincs már mit remélned Orbántól, inkább gyere, mesélj a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak. Vagy valamelyik médiának, erjesztve a Fideszt.

3. Kevesebb, de még mindig túl sok a sarkalatos törvény

Kivesznek a sarkalatos törvények köréből egy csomó olyan területet, ahol indokolatlan a kétharmados követelmény. Ezek között vannak szimbolikusak (a magyar zászló és címer használatának szabályai), szervezetiek (Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, adatvédelmi hatóság, parlamenti bizottságok struktúrája, működése) és praktikusak (termőföldre, nyugdíjakra, nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések). Összességében azonban még így is rengeteg, bőven húsznál több jogterület maradt, amit továbbra is feleslegesen sarkalatos törvénnyel fognak szabályozni, holott a minősített többséget elég lenne meghagyni néhány kulcskérdésnek, mint a választási rendszer, az Alkotmánybíróság, az önkormányzatok.

Ennek fényében meglepődve olvastam az indokolásban, hogy most már csak kizárólag azok a tárgykörök maradnának sarkalatosak, amelyek az alkotmányos demokrácia stabilitásához elengedhetetlenül szükségesek. Hiszen egy egyedül kétharmaddal kormányzó párt esetén bizonyára nem pont ugyanannyira lesz stabil egy törvény, ha sima többséggel, vagy kétharmaddal fogadják el! A sarkalatos törvényeket ideálisan a választási rendszerrel egyidejűleg kellene megreformálni: arányosítani a választási rendszert, hogy sima többséghez is kompromisszum kelljen (korábban írtam erről bővebben). Mivel ez komplex kérdés, egy alkotmányozás előtti átmeneti helyzetben érthető, ha nem feltétlenül akarják meglépni. Mindenesetre azt sugallni, hogy az alkotmányos stabilitást veszélyeztetné, ha a maradék huszonsok sarkalatos területen a tiszás többség sima többséggel és nem kétharmaddal döntene, eléggé visszatetsző.

4. Kirúgások: Sulyok viszi el a balhét, sokan elevickélhetnek

A „tisztítótüzet” bejelentő felvezetéshez képest igencsak visszafogottra sikerült az abszolút filmszínház „Orbán-bábokra” vonatkozó része.