Van, ahol már most elcseszték a szezont

Jó reggelt, a mai hírlevél klasszikus hírlevél lesz, sőt, igazából kicsit olyan, mint amilyen a kilencvenes évek napilapjai voltak. Vezércikkel kezdünk. Sajtóműfajokat nem ismerőknek: ez nem a címlapon első helyre pakolt vezető anyag neve, mint azt sokan gondolják tévesen a már az online sajtóban szocializálódott újságírók közül, hanem a szerkesztőségi véleményé, egy olyan véleménycikké, amit a lap egyik vezető munkatársa ír, és az újság irányvonalát, értékválasztását képviseli, jeleníti meg. Utána ahogy illik, a külpolitika jön, ami itt a környéket, a tágabb értelemben vett Közép-Európát jelenti az önkéntes lengyel határvédőktől kezdve, a NATO-beli fegyverkezés szlovén és csehországi belpolitikai machinációkkal terhes visszhangján és a román államelnök jogállamisági aggályain át a szerbiai polgárháborús hangulatig, meg még sok mással. Belpolitika nem nagyon történik, azt kihagyjuk, Tusványosról meg majd jövő héten írunk. Végül egy klasszikus nyári melléklettel (igen, a Népszabadságban néha volt nyári melléklet, a nevére nem emlékszem) zárunk: a borzalmas, helyben már mindenki által temetett montenegrói szezonnal, az olasz autópályapihenők áraival, örülve az alternatíváknak, a bolgár tengerpartnak és persze Fiuménak. Jó olvasást!

---

Előre, kurvák, gengszterek!

„Előre, kurvák, gengszterek, bízni szeretnék bennetek!” – énekelte még 1992-ben az Auróra. Azóta a gengszterek sajnos bebizonyították, hogy érdemtelenek a bizalomra, de a lassacskán benéző uborkaszezon küszöbén most az előbbiekről lesz szó.

Meg persze a demokráciáról. A múlt héten jó pár napig pörgött a magyar sajtó mindkét oldala azon, hogy a Tisza párt egyik aktivistájáról kiderült, hogy korábban pornózott. A kormánymédia (amely máskor amúgy élen jár a csöcskontentben és a lesifotókon nyáladzásban) ezúttal nyilván erkölcsi züllésként tálalta az infót, a progresszív sajtóban meg a feminista áldozati narratíva is felmerült szokás szerint.

A legalapvetőbb kérdést sajnos nem láttam, hogy bárki feltette volna:

mégis milyen alapon kérdőjelezzük meg bárkinek a jogát a demokratikus közéletben való részvételre akár jelenlegi, akár korábbi foglalkozása alapján?

(Már eltekintve attól, ha valakinek olyan foglalkozása van, ahol kiemelten fontos a közbizalom: ezért nem folytathatnak politikai tevékenységet például a bírók.) De fogadok, hogy van ebben az országban egy csomó ember, aki a pornósoknál jobban megveti a NAV-osokat, vagy mondjuk a parkoló- és BKV-ellenőröket; mégsem merül fel, hogy gond lenne, ha ők a szabadidejükben aláírást gyűjtenek vagy pultoznak.

Igenis legyenek csak pártaktivisták kurvák, kamionosok, utcaseprők, postások, bakterek, takarítónők! Pultozzanak akár a Tiszának, akár a Fidesznek, vagy akinek akarnak! Nehogy már az eltartott kisujjú értelmiség és újságírók zsűrizzék, hogy kinek van helye a demokratikus közéletben! Az ugyanis attól demokratikus, hogy mindenkinek helye van benne – már akit a közügyektől nem tiltottak el, de ez nem kurvákkal, inkább gengszterekkel szokott ugye megtörténni.

Az persze megint más dolog, hogy egy párt kit tesz a kirakatba tisztviselőnek, képviselőnek. Ilyenkor teljesen észszerű mérlegelni olyan szempontokat, hogy az illető ne legyen megosztó például a foglalkozása vagy megnyilvánulásai révén, de azért váratlan kényszerhelyzetekben már megmutatkozott, hogy az embereket az erkölcscsőszködés helyett a pragmatikus kérdések jobban érdeklik. Borkai Zsolt még azok után is megnyerte 2019-ben a polgármesterválasztást Győrben, hogy nem sokkal korábban fotók és videók jöttek ki arról, hogy egy adriai jachton kurvázik, miközben a kampányban decens családapaként promózta magát. A nyertes választás után azért gyorsan lemondott, de a legutóbbi önkormányzati választáson majdnem megint nyert.

A mostani zsűrizés az expornós aktivista ügye fölött pont annyira visszataszító, mint amikor a 2022-es választás után néhányan szörnyülködtek sőt, emigráltak, miután szembesültek azzal, hogy micsoda analfabéták is szavazhatnak.

Jó reggelt kívánok, ez a demokrácia! Analfabéták is szavaznak, kurvák is aláírást gyűjtenek. Nem is ez a baj, hanem az, ha közben gengszterek uralkodnak.

Annak pont, hogy örülni kellene, ha minél többen, a politikától távoli háttérrel is bevonódnak a politikába és dolgoznak a demokráciáért: ettől rosszabb biztosan nem lesz a demokrácia, sőt. Aki szerint a kurvák túl hülyék vagy netán érdemtelenek arra, hogy legyen véleményük közügyekről, az olvassa vissza a Kelemen Annával készült nagyinterjúmat az egykori Azonnalin (archiváltan szerencsére még elérhető) még 2020-ból. Szerintem kenterbe verte a fél akkori magyar ellenzéket, bár ez nyilván nem a művésznő kvalitásait dicséri elsősorban, hanem az óellenzék szellemi minőségét demonstrálja szomorúan.

De visszatérve a Tiszára és Magyar Péterre, a kérdéses aktivistán kívül van egy prominensebb és a politikában is járatosabb támogatója is a szakmából, bár láthatóan kéretlenül: Cicciolina. Alakul a kurvák vs gengszterek felállás a 2026-os választásra, addig pedig tényleg nem lesz nyugalma senkinek.

(Bakó Bea)

---

Chronik Mitteleuropa

Mert jó tudni, hogy mi történik a környéken: röviden a lényeg, ahogy szoktuk.

Brüsszelben elkezdődött a 2028-2034 közötti EU-s költségvetés vitája azt követően, hogy az Európai Bizottság bemutatta annak tervezetét. Von der Leyenék kétségkívül ambíciózusak: a kétbilliós, tehát 2000 milliárd eurós büdzsében adókivetési jogot vindikálnak maguknak (mint azt itt nemrég Vágó Gábor megjósolta), minden kifizetést jogállamisági feltételekhez kötnének (mint arra a Gemišten az EU-jogász Bakó Bea jóideje figyelmeztet), viszonylag sok pénzt szánnak Ukrajnának hadi, valamint versenyképességet növelő kiadásokra, miközben csökkentenék a mezőgazdasági támogatásokat. Utóbbiak miatt Orbán Viktor közölte is: rajta ez „a büdös életben” nem megy át, de miért is menne, pontosan tudja ő is, hogy a javaslatot még csak most kezdik el megrágni. Friedrich Merz német kancellárt az EU által közvetlenül az évi legalább százmillió eurós forgalmú multicégekre kivetendő adó zavarja, az ugyanis

zavarná a német vállalatok versenyképességét növelő adócsökkentési célokat: Merz szava számít, miután az EU-büdzsé negyede a német adófizetőktől származik.

A szlovák kormány a gazdákat félti, ahogyan a tervezet legtöbb kritikusa is. A lengyel kormány azonban elégedett javaslattal, arányaiban a legtöbb pénz ugyanis továbbra is hozzájuk érkezne: ez összefügghet a ténnyel, hogy az uniós költségvetési biztos lengyel. A cseh kormány nem fedi fel egyelőre a lapjait, arról beszélnek, hogy miután az erősödő cseh gazdaság miatt egyre kevesebb pénz jár nekik, se nem lelkesek, se nem kritikusak, és nagy vitákra számítanak a következő hónapokban. A vita 2027-ig is eltarthat: a tagállami kormányok képviselői az Európai Unió Tanácsában addig csiszolják a terveket, amíg mindenki belement minden kompromisszumba, amire aztán az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia, ami újabb viták forrása lesz majd – emiatt a most bemutatott bizottsági tervezet gondolatébresztő vitaanyag leginkább.

Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob hallgatott az államfőre, és kifarolt az ország NATO-tagságáról szervezendő népszavazásból. Pontosabban: azt a kérdést, hogy tagok maradjanak-e vagy sem, ígérete ellenére be se terjesztette. A Golob liberális pártjának baloldali koalíciós partnerei, a szélsőbalos Levica és a szociáldemokraták által a parlamentben a pártja megkerülésével – az ellenzéki, Janez Janša-féle jobboldali SDS párt trollkodó, a kormánykoalíciót destabilizálni akaró szavazataival – kiírt referendumot, amely a NATO legújabb kérése szerinti, 2030-ig a GDP 3%-át kitevő fegyverkezési kiadásokat utasította volna el, pedig egy újabb parlamenti szavazással lesöpörték az asztalról. Érdemes vetni egy pillantást az aktuális közvélemény-kutatásokra: ezek szerint a szlovénok 50%-a alapvetően támogatja a hadi kiadásokra szánt 3%-os NATO-célt, míg 42% ellenzi. Ezek mellett pedig

a szlovén NATO-tagság támogatottsága rekordmértékű, 74%-os.

Golob kormányfő ezen adatokra hivatkozva közölte, hogy szükségtelen az ő ellennépszavazási ötlete, a szlovénok akarata egyértelmű, míg balos koalíciós partnerei zavaros és félrevezető dologgal kísérleteznek. A parlamenti szavazáson a Levica kitartott a fegyverkezésről szóló referendum mellett, de a többiek tartózkodása/nemszavazása mellett a Golob-féle Szabadság Mozgalom, a magyar és az olasz kisebbségi képviselők, valamint az SDS-szakadár Anže Logar (Janša önjáróvá vált, Szijjártó Péterbe öltött Novák Katalinja, róla itt írtunk) alakulata sikerrel vonta vissza végül azt. Volt, nincs: Szlovénia pár napig Jugoszlávia utolsó maradványának, rebellis balos fészeknek tűnt a nemzetközi nyilvánosságban, de most már nem, a Levica meg kell elégedjen azzal, hogy Gáza miatt két szélsőjobboldali izraeli minisztert kitiltottak az országból. Janšáék ezúttal nem szavaztak, mondván ez koalíciós belügy: a már a 2026-os választásra készülő, a szlovén függetlenséget anno védelmi miniszterként kivívó politikus és pártja amúgy támogatja a NATO-célokat.

Csehországban mára az ellenzék nagyrésze ellenzi az ott 5%-osként kommunikált NATO-s fegyverkezési célt (elvégre június végén 2035-ig 5%-os költési célt tűztek ki a tagok), pláne miután az aktuálisan 31%-ra mért, ezzel a közvélemény-kutatásokat messze vezető korábbi miniszterelnök és üzletember, Andrej Babiš maga beszélt erről a Financial Times-nak. A cseh politikus igazat ad a NATO-csúcson egyedüliként ellenkező spanyol kormányfőnek, hogy a jóléti állam megtartása érdekében nem akar többet költeni fegyverkezésre, ami szerinte eleve felesleges, mert Oroszország mint fenyegetés túl van dimenzionálva: „Egyáltalán nem tartok Putyintól, elég erősek vagyunk már így is. Tényleg az volna az állítás, hogy Putyin, aki 13-szor kevesebbet költ a hadseregére, mint a NATO, bármit is tehetne ellenünk, miközben szerencsére még egy kilométert se képes beljebb mozdulni Ukrajnában?” A tavaly nyáron az Orbán Viktorral és az osztrák FPÖ-t vezető Herbert Kickllel együtt az európai parlamenti Patrióták Európáért-frakciót megalapító Babiš szerint valakinek szólnia kéne Donald Trump amerikai elnöknek, hogy az 5%-os cél egyszerűen nem reális. Mint mondta: ő biztos nem fog kiugrani az ablakon csak azért, mert Trump ezt javasolja.

Oka van annak, hogy a kormányoldalon régóta orosz ügynöknek nevezett Babiš csak július közepén fedezte fel, hogy június végén miről döntöttek a NATO-tagállamok kormányfői: az október elejére kiírt csehországi parlamenti választásnak pártja, az ANO a favoritja, és nem mindegy neki, hogy egy vagy két partnerrel fog tudni kormányozni, az sem, hogy ki ez a partner (szélsőbal? szélsőjobb? valaki más?), ahogy az sem, hogy ez a partner mennyire erős az ANO-val szemben.