Az új miniszterelnök első nagy hibája

A magabiztos koszovói szuverenista: miért lett népszerű Albin Kurti, és miért érdemes rá figyelni?

Jó reggelt! Végre itt a nyár, de nem a környékünk politikájában.

• Bukovics Martin nem tartja Vágó Gábor száznapos türelmi idejét az új kormányt illetően: megírta, miért hiba, hogy Magyar Péter Budapesten maradt hétvégén.

• Koszovó választott, hét év alatt ötödszörre. Techet Péter írt Albin Kurti felemelkedése és felszínen maradása történetéről: avagy a magabiztos baloldali szuverenista, aki a nyugatnak nem hálálkodni akar, ehelyett azt követeli, hogy csak simán hagyják Koszovót rendes független országként működni.

• És persze itt van a közép-európai híradónk is. Benne a romániai kormányválság folytatása, friss bukaresti pletykák, az új szlovén kormány Izrael-ügyi 180 fokos fordulata és első intézkedései, az aktuálisan legjobbnak értékelt környékbeli olaszrizlingek, keletnémet kínlódások. Jó olvasást, itt mindig van mit.

---

Az új miniszterelnök első nagy hibája

Merészet húzott a montenegrói állami protokoll: a céges tombolák és nyugdíjasfarsangok világából ismert celofános ajándékkosarat adott mindenkinek, aki részt vett a hétvégén a Kotori-öbölbeli Tivatban tartott EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón. Merészet, de ügyeset: Friedrich Merz német kancellár arcára óriási öröm ült ki, amikor végigpásztázta a szemével a helyi vörösbort, gránátalmaszörpöt, olívaolajat, njeguši sonkát, érlelt sajtot és mézet tartalmazó összeállítást.

Kilátás a Kotori-öbölre európai VIP-ekkel. Fotó: Jakov Milatović / Facebook

Informális csúcsot rendeztek: nem döntöttek formálisan semmiről, még közös nyilatkozatot sem írtak alá, viszont jelen volt Ukrajnán kívül minden Magyarországgal szomszédos ország vezetője, a német kancellár, a francia elnök, a cseh kormányfő, a lengyel miniszterelnök, az új bolgár elnök, az uniós intézmények vezetői. Az olasz Giorgia Meloni mellett egy kormányfő hiányzása volt látványos: Magyar Péteré.

Az EU-ban a Trump-pártisága miatt elszigetelődő olasz kormányfő a Domani napilap információi szerint azért nem ment, mert az EU-s partnereire dühös volna Bosznia-Hercegovina miatt: Merzék nem akarják az ország élére gyámnak, vagyis nemzetközi főképviselőnek azt az olasz diplomatát, akit Trumpék is leokéztak. (Ennek hátteréről itt írtunk.) Azt, hogy Magyar Péter miért nem ment, nem tudni – nemhogy a miénkre, de az AP hírügynökség kérdésére sem válaszoltak. (Már persze ha egyáltalán működik már/még a kormány honlapján lévő mailcím, mert a kormányszóvivők elérhetősége például furcsa módon nem publikus, úgy kell erről más újságírókat kérdeznem, akik furcsa módon nem kormányzati, hanem tiszás mailcímeket emlegetnek: ilyen még a Dodik-féle Republika Srpskában sincs.) Mindössze Jakov Milatović montenegrói elnök tett közzé egy posztot arról pár napja, hogy telefonált Magyarral és újfent gratulált neki. Így legfeljebb találgathatunk. Későn szóltak Magyaréknak? Elkallódott valahol az infó? Nem volt már szállás Tivatban? Zavarta az ottani luxizás, a sok orosz és ukrán jacht? Azt hitte, hogy a gejl Amaro Montenegro keserűlikőr tényleg montenegrói?

Magyarország respektje Montenegróban meglepően nagy – nagyrészt épp azon Osztrák-Magyar Monarchia ottani jelenléte miatt, amire a magyar miniszterelnök aranykorként tekint. A helyi nyelven ugyanis „austrougarski” a neve az „osztrák-magyarnak”, így ott minden, ami osztrák volt, ezáltal magyarrá is vált. Az Orbán-kormány az OTP és a 4iG jelenléte mellett jelentős befolyást épített ki Magyarországnak a Balkánon azzal, hogy minden EU-tagjelölt országnak EU-integrációs szakértőket ajánlott fel, hogy ők az ottani kormány aktuális igényeinek és szükségleteinek megfelelően segítsenek abban, amiben épp kell.

Az egyik ilyen szakértő, a pont Montenegróban nagyköveti rangban szolgáló Törő Csaba meg is szólalt az ország EU-csatlakozásáról szóló helyszíni riportomban: az a munkája, hogy a magyar csatlakozás knowhow-ját a helyiek rendelkezésére bocsássa, ha pedig felmerülne valamilyen kérdés, az illetékes magyar hivatalok gyors megoldást szállítsanak. Mindezt magyar közpénzből fizetve – vagyis Magyarország pénzt áldoz arra, hogy a Balkán gyorsabban csatlakozzon. Ezek a diplomaták nem a fideszes agitpropot terjesztették, hanem akadt, hogy beültek egy montenegrói vagy albániai minisztériumba és az ottaniakkal együtt írták meg és dolgozták ki akár késő estig azokat a dokumentumokat, amikre aztán az EU később odaítélt a helyi kormányoknak különböző fejlesztési pénzeket. Montenegróban ezt a segítséget nagyra értékelik:

ilyen segítséget az EU-ban egyedül csak Magyarország ad, senki más nem.

Mégis, Közép-Európából egyedül a magyar miniszterelnök hiányzott Tivatból. Még Aleksandar Vučić, a montenegrói függetlenséget nemrég a podgoricai Borba napilapban elátkozó, revolverlapjaiban rendre Montenegrót ócsárló szerb elnök is elment, hogy „a montenegróiak arcába mondja az igazságot” – igaz, a verőlegényeit szállító Air Serbia-gépet a repülőtérről visszafordították a montenegróiak, nehogy valamilyen balhét okozzanak. (Noha Montenegró május 21-én ünnepelte a születésnapját, a mai, azaz Montenegró nélkül maradt Szerbia június 5-én kiáltotta ki a függetlenségét: a tivati június 4-6. közötti EU-csúcs időpontjának kellős közepére eső dátum kiváló apropó lett volna a házigazdát kínos helyzetbe hozó provokációra.)

Magyar Péterék üzenete nagyon nem szerencsés: a múlt héten Szerbiába látogató tiszás házelnök, Forsthoffer Ágnes a Vučićot és a Fideszt is 120%-osan kiszolgáló VMSZ-t dicsérte pont úgy, mint eddig a fideszes politikusok tették, előtte pedig a horvát népet havi szinten usztasázó, a szerbiai nihilista egypártrendszer ellen tüntető egyetemistákat polgárháborút előkészítő terroristáknak, egyszerre fasisztának és kommunistának nevező Ana Brnabić házelnök mellett vigyorgott kedélyesen.